HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 1. szám
Tél
2018. május 20. Vasárnap
283176
4
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2005-12  
 
Megjelent a HTM 2005. decemberi száma!
2005-12-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

Hóba vájt nyomok

 

Három sziklaorom a dolomitokban

 

Óriás madár csontvázak a föld alatt

 

Gyógyító és gyilkos üregek

 

A "Jégember" otthonában

 

Ráma lábnyoma

 

Ausztria teteje és a Berni hármas

 

Vendéglátó bányászok

 

Három lépés a halál

 

Kőpengék a "Bikázó" - Dűlőben

 

Ahol a Szlovák Tokaji terem

 

Kőfejtők és szerzetesek

Hóba vájt nyomok


Egykor a különbözõ vidékek helyi lakosai valamiféle
csodabogárnak tartották a sítúrázókat, akik lábaikra csatolt síléceikkel,
messze a nagyvárosok forgatagától, halkan húzták jellegzetes nyomaikat a magasabb hegyek régióiban. De ez már a múlté.

 

--------------------------------------------------------------------------------


Három sziklaorom a dolomitokban


Az Észak-Olaszországban emelkedõ Dolomitokat leggyorsabban Ausztrián keresztül érhetjük el. Gyalogtúránk szálláshelyéül érdemes a Cortina d’ Ampezzótól 15 kilométerre fekvõ csodálatos Misurina-tó partja melletti kempinget választani. Benedek István már az 1930-as években így ír errõl Csavargás az Alpokban címû könyvében: „A sátrat már a Misurina-tó mellett ütötték föl, a világ egyik legszebb tava mellett, amely a Cristallo, Sorapis, Cadinok és a Tre Cime közé ékelve, zúgó fenyveseitõl zöld vizével csalogatja a világ minden tájának természetkedvelõit.”

 

--------------------------------------------------------------------------------


Óriás madár csontvázak a föld alatt


Új-Zéland Déli-szigetének északnyugati részén egy kiterjedt, látványos karsztvidék terül el. Ez a terület az ország második legnagyobb nemzeti parkja, a Kahurangi Nemzeti Park. A karsztos hegyeket, melyek némelyike kétezer méter fölé is emelkedik, a földtörténeti ókorban keletkezett márvány építi fel. A lenyûgözõ felszíni formák mellett a márványhegyek alatt kiterjedt barlangrendszerek húzódnak. Hogy csak az egyik legérdekesebbet említsem, a közel 900 méter mély Neetlebed-barlang a déli félteke legmélyebb üregrendszere. 


--------------------------------------------------------------------------------


Gyógyító és gyilkos üregek


A tûzhányók kétségkívül akkor a leglátványosabbak, amikor hatalmas robbanások kíséretében lávafoszlányokat röpítenek a magasba. A vulkáni tevékenység azonban lehet csendes is, mely legalább ugyanennyi látnivalóval, érdekességgel szolgálhat.

 

--------------------------------------------------------------------------------


A "Jégember" otthonában


Az Ötz-völgyi-Alpok viszonylag nagyobb (pontosan 3606 méteres) kiemelkedései közé tartozik a Similaun széles gúlája. Hírnevét azonban mégsem a méretének köszönheti. Noha nem is a nehézsége – pontosabban könnyûsége – indította el az ismertség útján. Ebben sokkal nagyobb szerepe volt egy váratlan felfedezésnek. A közelében találták meg ugyanis 1991. szeptember 19-én az úgynevezett similauni embert, az „Ötzit”. Egy 5300 éves jégbe fagyott, mumifikálódott tetemrõl van szó, amit azóta tüzetesen megvizsgáltak, sõt komoly vitát váltott ki a lelet tulajdonjoga. Az olaszok és az osztrákok egyaránt igényt tartottak rá, ám az igazság magát az illetõt már aligha érdekli. Mint ahogy azzal sem törõdik, hogy valójában picit odébb, a Fineilspitze alatti Tisenjochnál találtak rá (itt ma egy tábla mutatja a helyszínt). A Similaun neve azonban szebben cseng és könnyebb megjegyezni, így közszájon leginkább ez forog. 


--------------------------------------------------------------------------------


Ráma lábnyoma


A szent folyó – így nevezik a hinduk a Gangeszt. S valóban, aligha van folyó a földön, amelyet nála jobban tisztelnének. Nem olyan hosszú vagy bõvizû, mint a földkerekség jó néhány más folyója, azonban az az egymilliárd ember, aki a hindu vallást vallja a magáénak, mégis a folyók folyójának tartja, istenségnek. Pontosabban istennõnek, hiszen Ganga nõnemû, ahogyan a szobrok is ábrázolják, a Himalája hegység elsõszülött lánya, akit a hindu mitológia szerint Siva, a rombolás istene szabadított ki a hegyek fogságából. Szentnek tartották már évezredekkel ezelõtt is – a Védák idejében –, ahogyan India más folyóit is. A legfontosabbá csak akkor vált, amikor a Mahabharátában kimondták, hogy aki megfürdik a vizében, hetedíziglen megtisztul a bûnöktõl. (Az már az európai ész számára nehezen megválaszolható kérdések közé tartozik, hogy sokan miért tartják még a Gangesznál is szentebbnek mellékfolyóját, a Jamunát, amelynek partján ötezer évvel ezelõtt Krisna úr nevelkedett.) 


--------------------------------------------------------------------------------


Ausztria teteje és a Berni hármas


Tavaly végre megvalósult egy régóta dédelgetett álmom, hegyet mászni
az Alpokban. Nyolcan indultunk útnak, s célul nem kisebb falatokat választottunk, mint az ausztriai Hohe Tauern-hegycsoportban levõ Grossglockner (3798 m)
és Svájc hegyóriásai közül az úgynevezett Berni Hármas: az Eiger (3970 m),
a Mönch (4107 m) és a Jungfrau (4158 m) megmászását. 


--------------------------------------------------------------------------------


Vendéglátó bányászok


A felsõ-sziléziai nehézipar két évszázadon keresztül technikai, gazdasági
és szociális értelemben is élen járt Európában. Mindebbõl olyan figyelemre méltó technikai emlékek maradtak fenn, melyeket újrahasznosítanak, és mint turisztikai látnivaló vagy gyógybarlang gyarapítja Sziléziai Vajdaságban pihenni vágyók lehetőségeit. 


--------------------------------------------------------------------------------


Három lépés a halál


A Fogarasi-havasok az egész kárpáti hegységrendszer legnagyobb kristályos pala tömegû hegysége. Hegycsúcsai bástyára, piramisra vagy hegyes tûre emlékeztetnek. Iránya kelet–nyugati, északi letörései a jégkorszakok folyamán keletkezett gleccservölgyekkel szabdaltak. Délen sok helyen havasi legelõkkel tarkított, ahol a birkanyáj 2000 méter magasban is legel.
A hegységet keleten a Birsa (Barca)-patak völgye, nyugaton pedig az Olt-folyó határolja. Fõgerincét a negyedidõszaki eljegesedés fûrészfogakhoz hasonló éles hegyháttá alakította, amely hatalmas falként emelkedik ki a hegységet körülvevõ medencékbõl. Gerincmagassága mindenütt több 2000 méternél, és a hegységben találjuk Románia legmagasabb csúcsait: a Moldoveanut (2544 m) és a Negojt (Negoiu, 2535 m).

 
--------------------------------------------------------------------------------


Kőpengék a "Bikázó" - Dűlőben


Kiszakadni a hétköznapok rohanó világából, elfeledni – ha csak pár napra is – a mindennapok gondjait, élvezni a falu nyugalmát, és hallgatni a természet „csendjét”. Erre vágytunk már régóta, és a megvalósításhoz jó lehetõség nyílt ismerõseink kállói vendégházában.

 
--------------------------------------------------------------------------------


Ahol a Szlovák Tokaji terem


A Zempléni-hegységtõl keletre fekszik a kicsiny Zempléni-szigethegység (Zemplínske vrchy), immár Szlovákiában. Szép erdõs hegyecske ez a Ronyva-pataktól keletre.
A turisták alig ismerik, pedig egy
egynapos barangolást mindenképp megérdemel. Különösen pedig azért lehet érdekes, mert a hegység
délnyugati részén termelik a magyar médiában is nagy visszhangot kiváltó szlovákiai tokaji bort (Tokajské víno). 


--------------------------------------------------------------------------------


Kőfejtők és szerzetesek


A pesti szlengben sértés, ha valakit
a Hárs-hegyre invitálnak, ám ezt most teljesen jó szándékúan teszem.
Jól megközelíthetõ, néhány órás
sétával is maradandó élményt nyújtó, szép vidéket ismerhetünk meg
a gyermekvasút Szép Juhászné
nevû megállójából elindulva.

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a HTM decemberi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu