HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 3. szám
Nyár
2018. július 23. Hétfő
289673
45
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2006-09  
 
Megjelent a HTM 2006. szeptemberi száma!
2006-09-06
Nyomtatható változat!

Ízelítő a tartalomból:

 

Trópusi varázslat - Ismerkedés Salina szigetével

 

Az alpok legkeletibb őskőzetén - A Gamskögel gerince

 

Fekete hegyek - A Durmitor

 

Erőd a Szent völgyben - Ollantaytambo

 

Föld alatt csónakázva - A Punkva-barlang és a Macocha-szakadék

 

Szemtől szembe a természettel - A Grosssglockner-Hochalpenstrassén

 

Tequilázás Tequilában - Mexikói kalandozás

 

Az Aranyos-völgy csodái - EKE-tábor

 

Fehérkő vára - Kereki

Trópusi varázslat - Ismerkedés Salina szigetével

 

Majd egy tucatszor utaztunk már el mellette. Szabályos, meredek vulkáni kúpjai (merthogy kettõ van belõle) mindig is hívogatóan hatottak ránk, azonban a közeli aktív tûzhányók miatt valahogy mégsem tekintettük azokat célpontnak. Idén rá kellett jönnünk, hogy ez bizony hiba volt.

A hét nagyobb szárazulatból és számtalan kisebb szirtbõl álló Eoli-szigetek (melyeket a hazai térképek és útleírások a legnagyobb sziget nevébõl eredeztetve Lipari-szigeteknek neveznek), egy körülbelül 200 kilométer hosszú, többnyire tenger alatt elhelyezkedõ vulkanikus ív részei. A szigeteket Szicíliától északra találjuk, megközelítésük Palermo, Cefalú, Milazzo és Messina, valamint a dél-olaszországi Nápoly felõl egyaránt lehetséges, a legrövidebb a távolság Milazzótól. Innen a legközelebb lévõ Vulcano komppal közel két óra, szárnyashajóval pedig negyven perc alatt érhetõ el.
Egy pihenõnap alternatívája
Csapatunkkal június elején érkeztünk meg szokásos Lipari-szigeteki bázisunkra, Vulcanóra. Nem kevesebb, mint négy napra rendezkedtünk be a szerencsénkre ilyenkor még csak néhány vendéget magáénak tudó Togo-togo kempingben. A sziget vulkanikus jelenségeivel való ismerkedés után, de még az igazán nagy falatnak számító Stromboli elõtt, pihenõnapot iktattunk be programunkba, bár ez számunkra nem a tengerparti sütkérezést jelentette.


--------------------------------------------------------------------------------


Az alpok legkeletibb őskőzetén - A Gamskögel gerince

 

Az Alacsony-Tauern nagy kiterjedése ellenére nem tartozik az ismert tájak közé. Ez az Alpok legkeletebbre esõ, õskõzetbõl felépülõ vonulata, mely egyre csökkenõ magasságával lassan beleolvad a stájerországi mészkõvidékbe. De ezzel a durva behatárolással nem ugorhatunk át rajta, mert – bár nincs a köztudatban – néhány igazi mászócsemegét rejteget! A Gamskögelgrat gránittornyai a megszokott mészkõhöz képest éles kontrasztot jelentenek, a Tátrán edzetteknek pedig számos hasonlóságot kínálnak. A táj leginkább a Nyugati-Tátrára hasonlít, persze valamivel kiterjedtebb panorámával, s valamivel több nyugalommal, hiszen míg az említett hegységbe sokan járnak, itt csak elvétve találkozhatunk emberekkel. Egy-egy tengerszem, kõfolyások, hatalmas rododendronmezõk, csend és magány: ezek mind a következõ nagyszerû útvonal tartozékai.


--------------------------------------------------------------------------------


Fekete hegyek - A Durmitor

 

Gyakran hallunk, olvasunk a „fekete hegyek” országáról, olaszosan Montenegróról. Szláv neve is (Crna Gora) fekete hegyet jelent, az ország hegyei mégsem feketék. Montenegro nevét Ivan Crnojevictõl kapta, aki a XV. század végén ott uralkodott. 1505-ben egyházfejedelemség alakult ki területén a cetinjei püspök vezetésével. Mai nagyobb (13 820 négyzetkilométer) kiterjedése is csak három-négy magyar megyének felel meg. Gyakran volt önálló állam, a törökök akkor, amikor a környéken minden az õ hatalmukban volt, nem tudták elfoglalni, noha háromszor is betörtek az országba. Az elsõ világháború elõtt is független volt a Cetinjében székelõ Nikola király uralma alatt. Utána került Jugoszláviához, ma ismét önálló.


--------------------------------------------------------------------------------


Erőd a Szent völgyben - Ollantaytambo

 

A Peruba, Cusco környékére látogató érdeklõdõk és a régészek több titokzatos helyet fedezhetnek fel. Ezek közül a leghíresebb és legmisztikusabb település a Szent Völgyben található Ollantaytambo. Itt építette fel Pacsakutek inka az egyik legnagyobb, legdekoratívabb militáns erõdítményét. A krónikák szerint innen lehetett legjobban ellenõrizni a fõvárosba, Cuscóba vezetõ birodalmi úthálózatot.
Perui utazásunk egyik legromantikusabb települése Ollantaytambo volt. A Machu Picchura menet vagy jövet minden csoport átutazik a városkán, de létének nem tulajdonítanak olyan nagy jelentõséget, mint amilyet megérdemelne. A település az Urubamba folyó völgyében fekszik festõi környezetben az Andok ötezer méter magas hegyvonulatának lábainál, a Szent Völgy északi részén. Nevét egy mítosz fõhõsérõl kapta, Ollanta hadvezérrõl, aki az inka alattvalója volt. Az inka címet az uralkodó és családja használhatta, de nálunk a bennszülött kecsua indiánokat is inkáknak nevezik tévesen.


--------------------------------------------------------------------------------


Föld alatt csónakázva - A Punkva-barlang és a Macocha-szakadék

 

Van egy hely Csehországban, ahol elõször egy hagyományos barlangi séta után egy világhírû szakadék aljára érünk, majd egy látványos föld alatti csónakázás után vissza a felszínre, ahonnan egy modern kabinos felvonóval a szakadék tetejére is feljuthatunk. Ha reklámozni kellene, azt írnám, „három az egyben”. Az élménydús karsztkirándulás akár Prága felé útközben is megejthetõ, de több napra is rabul ejthet minket a Morva-karszt vidéke, melynek kihagyhatatlan túracélpontja a Punkva-barlang és a Macocha-szakadék.

Csehországban Brno (Brünn) városától északra húzódik a Drahanyi-dombság (Drahanská vrchovina), melynek része a világhírû Morva-karszt (Moravsky kras) mészkõvidéke. Ezen a közel száz négyzetkilométeres karsztvidéken a sziklákon, szurdokokon kívül sokféle, változatosabbnál változatosabb barlangot találunk, szám szerint körülbelül 1100-at. Ebbõl négy idegenforgalmi barlang áll nyitva a látogatók elõtt: a Balcarka-, a Sloupi-šošuvkai-, a Katalin-barlang, valamint úti célunk, a Punkva-barlang és a Macocha-szakadék együttese.


--------------------------------------------------------------------------------


Szemtől szembe a természettel - A Grosssglockner-Hochalpenstrassén

 

Bár már nagyon sokszor jártam a Magas-Tauern csúcsai és a köztük húzódó völgyek között, most azonban a Hochalpenstrassét mûködtetõ cég vendége lehettem. Volt idõm megismerni az út teljes hosszát, az itt élõk életét és a turistaként idelátogató vendégek viselkedését is. Igaz, az idõ nem igazán volt kegyes hozzám, esõ, köd és néha hóesés emlékeztetett, hogy errefelé „démonok” laknak.
Az utazást Bruck an der Glocknerstrasse üdülõhelynél, az északi útszakasz elsõ településénél kezdhetjük. (Könnyen megközelíthetõ Salzburg felõl érkezve, jól jelölt táblák mentén.) Az Ache-patak völgyében haladunk, itt még enyhén emelkedõ az út. Ferleiten felé már ízelítõt kapunk, milyen éles kanyarok, emelkedõk várnak még ránk. Érdemes a településen egy rövid sétát tenni az itt található Wilparkban, mely a Magas-Tauern növény- és állatvilágán kívül néhány Európában honos élõlény bemutatásával is megörvendeztet bennünket. Pár percig gyönyörködjünk a parkkal szemben található Schleierwasserfall (Fátyol-vízesés) csodálatos látványában.


--------------------------------------------------------------------------------


Tequilázás Tequilában - Mexikói kalandozás

 

Az szinte magától értetõdõ, ha már az ember Mexikóban kóborol, megkóstol a helyszínen mindenféle földi jót, amit ez az ország felfedezése után a világnak adott. Gondoljunk csak bele: innen származik a kukorica, a bab, a hagyma, a paprika, a cukkini. Mi lenne a konyhánkkal paradicsom nélkül, cukrászdáinkkal vanília híján (hogy a kakaóról, vagyis a csokiról ne is beszéljünk)? Aki dáliát ültet vagy épp dohányzik, talán nem is tudja, hogy ezek a növények mind-mind a világ e csodás helyérõl származnak. De hadd tereljem figyelmünket most egy pozsgás növényfaj, az agávé felé, mely a legismertebb mexikói italféleségek, a tequilák (és mezcalók) alapja.


--------------------------------------------------------------------------------


Az Aranyos-völgy csodái - EKE-tábor

 

Az Aranyos egyike Erdély legendás folyóvizeinek, amelyrõl a legelsõ dolog, amit egy erdélyi gyermek megtanul: arany található benne, ez az erdélyi aranymezõ. Az Erdélyi-szigethegység legnagyobb folyója, nagy vízgyûjtõje, amely a hegyekben esett csapadékot szállítja a Marosba. Az ellentmondások folyója mesés szépségû tájakon kanyarog, medrében és annak környékén aranyat gyûjtenek, de Erdély egyik legszegényebb vidékét szeli át.
A majdnem 170 kilométer hosszú folyó völgyét négy hegység, a Bihar-, az Érc-, a Torockói-hegység, valamint a Gyalui-havasok patakjai táplálják. Ez a háromezer négyzetkilométernyi terület, amelyrõl összegyûjti mellékágait, csodálatos tájakat, hûvös barlangokat és szorosokat rejt, lélegzetelállító panorámákat mutat. A terület nagyságához viszonyítva a természeti látványosságok számát tekintve Európa egyik legizgalmasabb régiója. Nem lehet betelni vele, mert a völgy minden egyes kanyarulat után már egy másik, szebb vagy érdekesebb arcát mutatja.


--------------------------------------------------------------------------------


Fehérkő vára - Kereki

 

Somogy megyében, Kereki községtõl délnyugatra, a levelesi erdõ északi részén emelkedõ Várhegyen épült a szabálytalan alaprajzú, ellipszis alakú vár. A helység említése elõször egy 1193-ban kelt oklevélben történik, amikor III. Béla király a János-lovagokat a korábban nyert adományaikban, köztük „Querequi”-ben is megerõsíti. 1229-ben II. Endre király rendezi a pannonhalmi apátság és a székesfehérvári káptalan közötti birtokviszonyokat, ekkor már „villa Kerekqui” néven szerepel.
A vár építése – feltehetõen – a XIV. század elsõ évtizedeiben történhetett. Elsõ ismert várnagyát, Czikót egy 1336. évi oklevél nevezi meg. Az erõsség legnagyobb része téglából épült, követ csak egyes falrészek alapozásakor, a bejáratok, ablakok keretezéseinél, párkányoknál és a kaputorony alapjainál használtak. A vár a legkönnyebben déli oldalon volt megközelíthetõ, ahol fahíd vezetett át az árkon a felvonóhidas kapuhoz. A déli kapu felett emelkedõ kaputoronyhoz csatlakozott a külsõ falhoz derékszögben épült lakószárny. Az épületeket a külsõ falhoz hasonlóan téglából rakták, és kisméretû udvart fogtak közre.


--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a HTM szeptemberi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu