HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2019. 6. szám
Tél
2020. június 1. Hétfő
377832
9
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Hírevél feliratkozás
Friss hírek
Könyvajánló
Hirdetési ajánlat
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Írjon nekünk
Előfizetés
Keresés
Újság archívum
2019.
1  2  3  4  5  6 
2018.
1  2  3  4  5  6 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ
Újság archívum » 2006-11  
 
Megjelent a HTM 2006. novemberi száma!
2006-11-01
Nyomtatható változat!

Ízelítő a tartalomból:

 

Litznerspitze, Madatschknott és ami mögötte van

A Rila hegység

 

Barlangkutató expedíció Montenegróban

Az ausztriai Eisriesenwelt

 

Túra a Cierny Kamen körül

Közép-Amerika romvárosai

 

Koreai útinapló

 

Lednic és Oroszlánkő

 

A Cserehát
 

Litznerspitze, Madatschknott és ami mögötte van
Köd előttünk, köd utánunk

 

Több éve járjuk már a dél-tiroli Vinschgau környéki hegyeket, és általában egyhetes kint tartózkodásunk alatt igyekszünk a lehető legtöbb túraútvonallal megismerkedni. Nem titkolt célunk a magyar turisták által méltatlanul nélkülözött térség hazai népszerűsítése.
A bevállalás
A terület jócskán bővelkedik magashegyekben, jóllehet egyik sem számít igazán nagy falatnak a tekintetben, hogy magasságuk nem éri el a „bűvös” négyezer métert. Ennek ellenére kemény utakat, ha akar, itt is találhat az ember (elég, ha csak az Ortler-csoport tagjaira gondolunk), az úgymond „normál”, de azért kitartást igénylő útvonalaknak pedig se szeri, se száma.
Nem vagyok hegymászó, így a kimondott alpinista teljesítmények sem vonzanak. De a hegyeket szeretem, és ameddig a „magashegyi túra” keretein belül mozoghatok, igyekszem is kihasználni a lehetőségeket. Olykor azonban előfordul, hogy kivételeket teszek, és képességeim határainak tudatában amolyan „ez még belefér” dolgokat is bevállalok.

 

--------------------------------------------------------------------------------


A Rila hegység
Bulgáriai masszívum

 

A Rila hegység Muszala csúcsával (2925 m) Bulgáriában a legmagasabb, de egész Európában is az Alpoktól és a Pireneusoktól északra eső területeken. Része a Trák-Macedóniai őshegységnek, ezen belül a Rila–Rodope-masszívumnak. Ikerhegységétől, a Pirintől délen a Predel-hágó (1190 m) választja el. Jeles kolostora az egyik legszebb a világon. A Rila szinte teljesen, a Pirin nagy részben gránitból áll. A Rila több irányból nézve is dóm kupolájára emlékeztet. Római kori neve (Mons soccorum – Nedvek hegye) vízbőségére utal. Sok szép tengerszem díszíti, mint a Pirint is, és mindkét hegységben több menedékház segíti a túrázást.
A Rila vízválasztó hegység. Északra az Iszker két ága, a Fehér-Iszker a hegység belsejétől, a Fekete az északi pereméről folyik. Az Iszkeren létesített víztárolók Szófia vízellátását szolgálják, és áramot termelnek. A déli részen fut a Mészat-patak, amely elválasztja a hegységet a Rodopétól. A lejtők nagy részét fenyvesek borítják, az északiakon néhol 2300 méterig, a délieken alig 1900 méterig. Ezerötszáz méter magasságban sok a tisztás, ezeken málna, feljebb áfonya terem, és sok színes vadvirág nyílik.


--------------------------------------------------------------------------------


Barlangkutató expedíció Montenegróban
Újabb küldetés

 

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat (MKBT) Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoportja Kiss Attila vezetésével idén negyedik alkalommal szervezett expedíciót a Kotori-öböl felett magasodó karsztvidékre. A korábbi utak sikerei ösztökélték a csapatot a további kutatásokra, s az eredmények most sem maradtak el.
2006-ban ismét számos csoport, illetve egyesület tagjai, valamint magánzók (kb. hetvenen) vettek részt hosszabb-rövidebb időtartamban az összességében háromhetes táborban. A kutatási terület a tengerparton levő Kotor városka felett 840 méter tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő Njeguši-poljében helyezkedik el a névadó kis falu környezetében. A terület egyben a Lovcen Nemzeti Park térségében található. A hegyvidék zömmel kitűnően karsztosodó triász-jura mészkövekből épül fel, csak kevés triász dolomit és jura tűzköves mészkő, valamint márga tagolja a több ezer méter vastag üledéksort. A kőzetek a tektonikai fázisok során helyenként jelentős gyűrődést szenvedtek, és ezek kilométeres és néhány méteres „amplitúdójú” hullámzó elemei számos helyen jól megfigyelhetők. A karsztvidéket részben a kopár ördögszántásos terület jellemzi, melyet többnyire karsztbokorerdős növényzet tagol, elsősorban a mélyebb térszíneken.


--------------------------------------------------------------------------------


Az ausztriai Eisriesenwelt
Jégóriások világa

 

Salzkammergut vidéke mindig rabul ejt, valahányszor arra járok. A hatalmas hegyek, a völgyekben meghúzódó csodálatosan kék vizű tavak, a zöld erdők túrázásra csábítanak, míg a városokban, falvakban lépten-nyomon az elmúlt századok történelmi emlékeivel találkozunk.


--------------------------------------------------------------------------------


Túra a Cierny Kamen körül
A változatosság gyönyörködtet

 

A rózsahegyi (Ruzomberok) fotóklub internetes galériáját böngészve figyeltem fel a szokatlan formájú Cierny Kamenre. Az 1479 méter magas hegy Szlovákiában a Nagy-Fátra (Vel’ká Fatra) keleti, magasabb részén található.
A Nagy-Fátra szelíden hullámzó, füves főgerincét csak egy-két helyen szakítják meg élénkebb domborzatú, sziklás szakaszok. Ezért is olyan szembetűnő a fehér sziklabástyákkal határolt hegy. A Kriván-Fátra-beli Rozsutechez hasonlóan a Cierny Kamen környezetében is vannak magasabb, de kevésbé feltűnő formájú hegyek. A hasonlóság oka a hegységek hasonló geológiai felépítése. A Fátrák nagy részét átalakult kristályos kőzetek alkotják, amelyekre helyenként üledékes kőzetek (mészkő, dolomit) tolódtak. Ilyen szigetszerű terület a Cierny Kamen is. Kőzetanyaga a kemény Kócsi dolomit, amelyből az átalakult kőzetektől eltérő, változatosabb sziklavilág képződhetett a csúcs környékén. Ennek ellenére az egyedi formakincsű hegy kevésbé ismert a magyar túrázók körében. Pedig sokan nagyon közel jártak és járnak hozzá, hiszen légvonalban alig tíz kilométerre található Donovalytól. Közel van, de egy másik völgyből, a Revúca-patak völgyéből indulnak a turistautak a Cierny Kamenre. Donovalyból a hegy nem látható, de érdekes módon jóval messzebbről, Zólyomot (Zvolen) észak felé elhagyva a főútról is látszik. A Revúca-völgyébe Liptavska Osadából juthatunk be, és alig öt kilométer autózással Liptovské Revúcébe, a hegyre induló turistautak kiindulási helyére érkezünk. A település autóbusszal is elérhető.


--------------------------------------------------------------------------------


Közép-Amerika romvárosai
Maja emlékek

 

A maja kultúra talán a legérdekesebb nemcsak a közép-amerikai kultúrák közt, hanem egész Amerikát tekintve. A majáknak volt írásuk, húszas számrendszerük, amely a zérust is ismerte, csillagászati ismereteik, amelynek segítségével tudták, hogy a távoli Jupiternek és Szaturnusznak hány holdja van, nagyszerű építészetük és jól épített útjaik. De nem ismerték a fémeket, a kereket, nem voltak teherhordó eszközeik és állataik, távcsöveik, viszont találtak az őserdei utak mellett úthengerlő berendezést. A maja kultúra tehát sok rejtélyt tartogat, annak ellenére, hogy írásukat a XX. század második felében megfejtették. Knozorov orosz tudós jött rá az írásjelek értelmére, és mára már azok 95 százalékát ismerik. Így feltárult a négy megmaradt maja kódex és a kőbe vésett feliratok tatalmából a maja városok története. Az őserdők számtalan maja város romjait rejtik, minden évben felfedeznek néhány addig ismeretlen romvárost.

 

--------------------------------------------------------------------------------


Koreai útinapló
Királyi ezüstpálcikák

 

Kezdődik a nagy kaland – még nem is igazán tudatosult bennem: Koreába utazom. Olyan kapkodós volt az indulás előtti időszak, valahogy nem is volt időm gondolkodni, lelkileg felkészülni az útra. Pedig óriási a változás: sosem látott kontinens, idegen kultúra, teljesen más világ. Csak ültem a repülőgépben, mintha a semmiben lebegnék, és próbáltam elképzelni, hogy mi vár rám. Valahogy úgy éreztem, mindent magam mögött hagyok, ahogy távolodok az országtól, mintha önmagamtól is távolodnék, mintha megtisztulna az agyam, felkészülve a sok új élmény befogadására. Nem tudom, hogyan lehetne szavakba önteni ezt az érzést, ezt a várakozást, mikor az ember már elszakadt saját világától, de még nem tudja, mi következik, olyan furcsa, távoli, szinte hihetetlen a jövő.


--------------------------------------------------------------------------------


Lednic és Oroszlánkő
Sziklafalú várak

 

Az Északnyugati-Kárpátok jellegzetes formavilágú vonulata az egy-tíz, kivételesen húsz kilométer szélességű, száz kilométer hosszúságú, a földtörténeti középkor kréta–jura időszakában keletkezett mészkővonulat. Szirtjeire a Vág, az Árva, a Dunajec és a Poprád folyók mentén számos várat építettek. Ezeket a folyók völgyében tett utazásaink során könynyűszerrel felkereshetjük, megcsodálhatjuk. Érdemes azonban egy kissé távolabb is elmerészkedni. Egyik túránk alkalmával ezt tettük mi is, amikor a Fehér-Kárpátokban Lednic és Oroszlánkő várainak maradványait kerestük fel.

 

--------------------------------------------------------------------------------


A Cserehát
Változatos táj

 

A Cserehát hazánknak egyik kevésbé ismert, a rendszeresen kirándulók, túrázók által sem igen látogatott tájegységei közé tartozik. Bizony elég mostohán kezelt a vidék – igaztalanul, nem megérdemelten. Ugyanis a Cserehát egyedülálló adottságaival, flórájával, faunájával, úgynevezett „legelőerdőivel”, kis településeivel – egy kicsit több odafigyeléssel, figyelemfelkeltéssel, no meg a falusi turizmusba való jobb bekapcsolásával – vetekedhetne bármely tájegységünk vonzerejével. Jellegzetesen dombvidéki táj, legmagasabb pontja a Kecske-pad (339 m).
Az Országos Kéktúra útvonala átszeli a Cserehátot Bódvaszilastól Boldogkőváraljáig, a Zemplén kapujáig. Az utat két nap alatt, de kényelmesebben, szemlélődően három napot rászánva végig lehet járni, és megismerkedni e táj különleges szépségével, lankás, dimbes-dombos és néhol erdős vonulataival, falvaival, településeinek egy részével.

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a HTM novemberi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu