HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 6. szám
Tél
2018. december 17. Hétfő
304508
32
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Hírevél feliratkozás
Friss hírek
Könyvajánló
Hirdetési ajánlat
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Írjon nekünk
Előfizetés
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3  4  5  6 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ
Újság archívum » 2006-11  
 
Megjelent a HTM 2006. novemberi száma!
2006-11-01
Nyomtatható változat!

Ízelítő a tartalomból:

 

Litznerspitze, Madatschknott és ami mögötte van

A Rila hegység

 

Barlangkutató expedíció Montenegróban

Az ausztriai Eisriesenwelt

 

Túra a Cierny Kamen körül

Közép-Amerika romvárosai

 

Koreai útinapló

 

Lednic és Oroszlánkő

 

A Cserehát
 

Litznerspitze, Madatschknott és ami mögötte van
Köd előttünk, köd utánunk

 

Több éve járjuk már a dél-tiroli Vinschgau környéki hegyeket, és általában egyhetes kint tartózkodásunk alatt igyekszünk a lehető legtöbb túraútvonallal megismerkedni. Nem titkolt célunk a magyar turisták által méltatlanul nélkülözött térség hazai népszerűsítése.
A bevállalás
A terület jócskán bővelkedik magashegyekben, jóllehet egyik sem számít igazán nagy falatnak a tekintetben, hogy magasságuk nem éri el a „bűvös” négyezer métert. Ennek ellenére kemény utakat, ha akar, itt is találhat az ember (elég, ha csak az Ortler-csoport tagjaira gondolunk), az úgymond „normál”, de azért kitartást igénylő útvonalaknak pedig se szeri, se száma.
Nem vagyok hegymászó, így a kimondott alpinista teljesítmények sem vonzanak. De a hegyeket szeretem, és ameddig a „magashegyi túra” keretein belül mozoghatok, igyekszem is kihasználni a lehetőségeket. Olykor azonban előfordul, hogy kivételeket teszek, és képességeim határainak tudatában amolyan „ez még belefér” dolgokat is bevállalok.

 

--------------------------------------------------------------------------------


A Rila hegység
Bulgáriai masszívum

 

A Rila hegység Muszala csúcsával (2925 m) Bulgáriában a legmagasabb, de egész Európában is az Alpoktól és a Pireneusoktól északra eső területeken. Része a Trák-Macedóniai őshegységnek, ezen belül a Rila–Rodope-masszívumnak. Ikerhegységétől, a Pirintől délen a Predel-hágó (1190 m) választja el. Jeles kolostora az egyik legszebb a világon. A Rila szinte teljesen, a Pirin nagy részben gránitból áll. A Rila több irányból nézve is dóm kupolájára emlékeztet. Római kori neve (Mons soccorum – Nedvek hegye) vízbőségére utal. Sok szép tengerszem díszíti, mint a Pirint is, és mindkét hegységben több menedékház segíti a túrázást.
A Rila vízválasztó hegység. Északra az Iszker két ága, a Fehér-Iszker a hegység belsejétől, a Fekete az északi pereméről folyik. Az Iszkeren létesített víztárolók Szófia vízellátását szolgálják, és áramot termelnek. A déli részen fut a Mészat-patak, amely elválasztja a hegységet a Rodopétól. A lejtők nagy részét fenyvesek borítják, az északiakon néhol 2300 méterig, a délieken alig 1900 méterig. Ezerötszáz méter magasságban sok a tisztás, ezeken málna, feljebb áfonya terem, és sok színes vadvirág nyílik.


--------------------------------------------------------------------------------


Barlangkutató expedíció Montenegróban
Újabb küldetés

 

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat (MKBT) Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoportja Kiss Attila vezetésével idén negyedik alkalommal szervezett expedíciót a Kotori-öböl felett magasodó karsztvidékre. A korábbi utak sikerei ösztökélték a csapatot a további kutatásokra, s az eredmények most sem maradtak el.
2006-ban ismét számos csoport, illetve egyesület tagjai, valamint magánzók (kb. hetvenen) vettek részt hosszabb-rövidebb időtartamban az összességében háromhetes táborban. A kutatási terület a tengerparton levő Kotor városka felett 840 méter tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő Njeguši-poljében helyezkedik el a névadó kis falu környezetében. A terület egyben a Lovcen Nemzeti Park térségében található. A hegyvidék zömmel kitűnően karsztosodó triász-jura mészkövekből épül fel, csak kevés triász dolomit és jura tűzköves mészkő, valamint márga tagolja a több ezer méter vastag üledéksort. A kőzetek a tektonikai fázisok során helyenként jelentős gyűrődést szenvedtek, és ezek kilométeres és néhány méteres „amplitúdójú” hullámzó elemei számos helyen jól megfigyelhetők. A karsztvidéket részben a kopár ördögszántásos terület jellemzi, melyet többnyire karsztbokorerdős növényzet tagol, elsősorban a mélyebb térszíneken.


--------------------------------------------------------------------------------


Az ausztriai Eisriesenwelt
Jégóriások világa

 

Salzkammergut vidéke mindig rabul ejt, valahányszor arra járok. A hatalmas hegyek, a völgyekben meghúzódó csodálatosan kék vizű tavak, a zöld erdők túrázásra csábítanak, míg a városokban, falvakban lépten-nyomon az elmúlt századok történelmi emlékeivel találkozunk.


--------------------------------------------------------------------------------


Túra a Cierny Kamen körül
A változatosság gyönyörködtet

 

A rózsahegyi (Ruzomberok) fotóklub internetes galériáját böngészve figyeltem fel a szokatlan formájú Cierny Kamenre. Az 1479 méter magas hegy Szlovákiában a Nagy-Fátra (Vel’ká Fatra) keleti, magasabb részén található.
A Nagy-Fátra szelíden hullámzó, füves főgerincét csak egy-két helyen szakítják meg élénkebb domborzatú, sziklás szakaszok. Ezért is olyan szembetűnő a fehér sziklabástyákkal határolt hegy. A Kriván-Fátra-beli Rozsutechez hasonlóan a Cierny Kamen környezetében is vannak magasabb, de kevésbé feltűnő formájú hegyek. A hasonlóság oka a hegységek hasonló geológiai felépítése. A Fátrák nagy részét átalakult kristályos kőzetek alkotják, amelyekre helyenként üledékes kőzetek (mészkő, dolomit) tolódtak. Ilyen szigetszerű terület a Cierny Kamen is. Kőzetanyaga a kemény Kócsi dolomit, amelyből az átalakult kőzetektől eltérő, változatosabb sziklavilág képződhetett a csúcs környékén. Ennek ellenére az egyedi formakincsű hegy kevésbé ismert a magyar túrázók körében. Pedig sokan nagyon közel jártak és járnak hozzá, hiszen légvonalban alig tíz kilométerre található Donovalytól. Közel van, de egy másik völgyből, a Revúca-patak völgyéből indulnak a turistautak a Cierny Kamenre. Donovalyból a hegy nem látható, de érdekes módon jóval messzebbről, Zólyomot (Zvolen) észak felé elhagyva a főútról is látszik. A Revúca-völgyébe Liptavska Osadából juthatunk be, és alig öt kilométer autózással Liptovské Revúcébe, a hegyre induló turistautak kiindulási helyére érkezünk. A település autóbusszal is elérhető.


--------------------------------------------------------------------------------


Közép-Amerika romvárosai
Maja emlékek

 

A maja kultúra talán a legérdekesebb nemcsak a közép-amerikai kultúrák közt, hanem egész Amerikát tekintve. A majáknak volt írásuk, húszas számrendszerük, amely a zérust is ismerte, csillagászati ismereteik, amelynek segítségével tudták, hogy a távoli Jupiternek és Szaturnusznak hány holdja van, nagyszerű építészetük és jól épített útjaik. De nem ismerték a fémeket, a kereket, nem voltak teherhordó eszközeik és állataik, távcsöveik, viszont találtak az őserdei utak mellett úthengerlő berendezést. A maja kultúra tehát sok rejtélyt tartogat, annak ellenére, hogy írásukat a XX. század második felében megfejtették. Knozorov orosz tudós jött rá az írásjelek értelmére, és mára már azok 95 százalékát ismerik. Így feltárult a négy megmaradt maja kódex és a kőbe vésett feliratok tatalmából a maja városok története. Az őserdők számtalan maja város romjait rejtik, minden évben felfedeznek néhány addig ismeretlen romvárost.

 

--------------------------------------------------------------------------------


Koreai útinapló
Királyi ezüstpálcikák

 

Kezdődik a nagy kaland – még nem is igazán tudatosult bennem: Koreába utazom. Olyan kapkodós volt az indulás előtti időszak, valahogy nem is volt időm gondolkodni, lelkileg felkészülni az útra. Pedig óriási a változás: sosem látott kontinens, idegen kultúra, teljesen más világ. Csak ültem a repülőgépben, mintha a semmiben lebegnék, és próbáltam elképzelni, hogy mi vár rám. Valahogy úgy éreztem, mindent magam mögött hagyok, ahogy távolodok az országtól, mintha önmagamtól is távolodnék, mintha megtisztulna az agyam, felkészülve a sok új élmény befogadására. Nem tudom, hogyan lehetne szavakba önteni ezt az érzést, ezt a várakozást, mikor az ember már elszakadt saját világától, de még nem tudja, mi következik, olyan furcsa, távoli, szinte hihetetlen a jövő.


--------------------------------------------------------------------------------


Lednic és Oroszlánkő
Sziklafalú várak

 

Az Északnyugati-Kárpátok jellegzetes formavilágú vonulata az egy-tíz, kivételesen húsz kilométer szélességű, száz kilométer hosszúságú, a földtörténeti középkor kréta–jura időszakában keletkezett mészkővonulat. Szirtjeire a Vág, az Árva, a Dunajec és a Poprád folyók mentén számos várat építettek. Ezeket a folyók völgyében tett utazásaink során könynyűszerrel felkereshetjük, megcsodálhatjuk. Érdemes azonban egy kissé távolabb is elmerészkedni. Egyik túránk alkalmával ezt tettük mi is, amikor a Fehér-Kárpátokban Lednic és Oroszlánkő várainak maradványait kerestük fel.

 

--------------------------------------------------------------------------------


A Cserehát
Változatos táj

 

A Cserehát hazánknak egyik kevésbé ismert, a rendszeresen kirándulók, túrázók által sem igen látogatott tájegységei közé tartozik. Bizony elég mostohán kezelt a vidék – igaztalanul, nem megérdemelten. Ugyanis a Cserehát egyedülálló adottságaival, flórájával, faunájával, úgynevezett „legelőerdőivel”, kis településeivel – egy kicsit több odafigyeléssel, figyelemfelkeltéssel, no meg a falusi turizmusba való jobb bekapcsolásával – vetekedhetne bármely tájegységünk vonzerejével. Jellegzetesen dombvidéki táj, legmagasabb pontja a Kecske-pad (339 m).
Az Országos Kéktúra útvonala átszeli a Cserehátot Bódvaszilastól Boldogkőváraljáig, a Zemplén kapujáig. Az utat két nap alatt, de kényelmesebben, szemlélődően három napot rászánva végig lehet járni, és megismerkedni e táj különleges szépségével, lankás, dimbes-dombos és néhol erdős vonulataival, falvaival, településeinek egy részével.

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a HTM novemberi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu