HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 4. szám
Nyár
2018. október 23. Kedd
298466
14
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3  4 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ HTM aktuális szám
Újság archívum » 2007-07  
 
Megjelent a HTM 2007. júliusi száma!
2007-07-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

Jelinkó Attila a csúcson

 

Spanyol trimvirátus

 

Ereszkedés a semmibe

 

A Vioztól a Cevedale csúcsáig

 

A "kettős" híd

 

Köszönet a „hősöknek”!

 

Mészkő sziklaszoros

 

Hajóval és drótszamárral

 

Szél a Kopaszon

 

Gárdonyi nyomában

Jelinkó Attila a csúcson

 

Jelinkó Attila hegymászó, az Excelsior Sportegyesület tagja május 23-án Erőss Zsolt után második magyarként jutott fel a Mount Everestre, a világ legmagasabb hegyére. A fiatal hegymászó egy nemzetközi expedíció tagjaként – ausztrál, ír, amerikai, kanadai, német, osztrák és maláj mászókkal együtt – indult május elején a csúcs meghódítására. Az ausztrál John Paul Adlerrel együtt kezdték meg a csúcstámadást, majd 23-án kilenc óra mászás után tűzte ki a magyar zászlót... 


--------------------------------------------------------------------------------


Spanyol trimvirátus


Érdemes-e mászni Spanyolországban? „Csak akkor, ha nem zavar a sok szikla, a jó idő és a barátságos helybéliek” – mondta egyszer kedves barátom, Juhász László (Jucee), aki rendszeresen koptatja mászócipőit ezeken a köveken. Ezért kis csapatunk (Gyenes Balázs, Páyer Kornél, Uszkay Tekla, Nagy Szilvia) úgy döntött, hogy március 9-én nekivág, és kipróbálja, milyen is ez. Hosszú az út odáig, főleg autóval, de ha ügyes az ember – és mi azok voltunk –, akkor meg lehet állni útközben egy-két „gyakorlásra” érdemes helyen. Arra viszont vigyázni kell, hogy mennyi időt töltünk az utunkat álló szikláknál, hisz a célt nem szabad szem elől veszíteni! Ez pedig Sella volt...

 
--------------------------------------------------------------------------------


Ereszkedés a semmibe

 

Az idei nyarat a horvátországi Mamet-barlanggal nyitottuk. Sokat nem tudtunk a helyről, csupán annyit, hogy egyetlen aknából áll. Ez önmagában még nem különleges, de az a lyuk 206 méter egybefüggő szakadék...


--------------------------------------------------------------------------------


A Vioztól a Cevedale csúcsáig

 

Az Ortler környékén számos gleccserrel borított hegy emelkedik. Köztük vannak ugyan merész, nehezen megmászható csúcsok, de akadnak szelídebb, jóformán csak gyaloglással elérhető hegytetők is. Utóbbiak közül az egyik legismertebb a Monte Cevedale és a Monte Vioz. Mindkettő bőven meghaladja a három és fél ezres határt. A Vioz legmagasabb pontjától csupán negyedórányi járásra van egy nagyobb menedékház, s ez még tovább növeli a népszerűségét. Ez a hegy ráadásul szinte gleccsermentes úton érhető el, ami újabb forgalomnövelő tényező. Az ekkora magasságú csúcsok közül az Alpok egész vonulatában nem túl sok ilyen jellegű található, melyre hasonlóan egyszerűen feljuthatunk, s így is élvezhetjük a kiterjedt gleccserekben bővelkedő panorámát...


--------------------------------------------------------------------------------


A "kettős" híd

 

Bosznia-Hercegovina a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság azonos nevű tagköztársaságából – eredeti határainak megváltoztatása nélkül – 1992. április 5-én létrejött, független ország (51 129 km˛) a Balkán-félszigeten. Két történelmi-földrajzi egységből – Bosznia (északi terület, mintegy 41 ezer km˛) és Hercegovina (déli terület, valamivel több mint 9 ezer km˛) – tevődik össze. Az ország számtalan természeti nevezetességgel, valamint változatos történelmi és építészeti látnivalókkal büszkélkedik. A Jugoszlávia széthullásához vezetett esztelen háború Bosznia-Hercegovinát sem kerülte el. Ma az országot két entitás – a Bosznia-Hercegovinai Föderáció (az ország középső, déli és délnyugati része) és a Szerb Köztársaság (az ország északnyugati, északi és keleti része) –, valamint a köztük megosztott Brckoi Körzet alkotja. Az ország fővárosa és egyben a föderáció székhelye Sarajevo, a köztársaság központja pedig Banja Luka...


--------------------------------------------------------------------------------


Köszönet a „hősöknek”!

 

Az Aggteleki Nemzeti Park húszezer hektárnyi területét az itt található jellegzetes felszíni és föld alatti formák, vízfolyások, növény- és állatvilág védelmére 1978-ban tájvédelmi körzetté, majd 1985-ben nemzeti parkká nyilvánították. Az igen változatos formájú ásványképződményeiről, régészeti és őslénytani leleteiről nevezetes térség mintegy 270 barlangja – a Szlovák-karsztot is ideszámítva – Magyarország természeti értékei között elsőként került fel az UNESCO által készített világörökség-listára 1995-ben... 


--------------------------------------------------------------------------------


Mészkő sziklaszoros

 

Az Országos Kéktúra Dédestapolcsány és Uppony közötti szakasza két különösen érdekes látnivalót, természeti szépséget is tartogat a „bakancsosoknak”. Az egyik a Lázbérci-víztározó, a másik az Upponyi-szoros...


--------------------------------------------------------------------------------


Hajóval és drótszamárral

 

A tó körbebiciklizése bizonyára nagy élmény, ám a kerékpárút sok helyen kénytelen az országutakkal meglenni békés társbérletben. A minap örömmel tapasztaltam, hogy 10–12 kerékpár is ott ékeskedett az esti hajó orrában. Ennek fele minijárgány volt, mint gazdáik. Kíváncsi lettem volna, honnan hová és mennyit pedáloztak, de közvélemény-kutatást nem kezdeményezhettem mégsem...


--------------------------------------------------------------------------------


Szél a Kopaszon

 

A címben jelzett „kis kitérő” volt tulajdonképpen a Budapest környéki túra fő célja, amelyben az Antónia-árok, a Hosszú-árok, a Nagy-Szénás és a Zsíros-hegy szerepelt, Nagykovácsi, illetve Solymár csak az egynapos út
kiinduló-, illetve végpontja volt...


--------------------------------------------------------------------------------


Gárdonyi nyomában

 

Bár az egyik legolvasottabb könyv, az Egri csillagok örökbecsű szerzője Egerben töltötte élete nagy részét, kevesen tudják, hogy a Somogyi-dombsághoz is kötődik az író: egyrészt egy kis somogyi faluban volt tanító, másrészt pedig anyai ágon somogyi paraszt ősei vannak. Eredjünk most az ő nyomába a Somogyi-dombok közé...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

A teljes cikkeket a HTM júliusi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu