|
Jelinkó Attila a csúcson
Jelinkó Attila hegymászó, az Excelsior Sportegyesület tagja május 23-án Erőss Zsolt után második magyarként jutott fel a Mount Everestre, a világ legmagasabb hegyére. A fiatal hegymászó egy nemzetközi expedíció tagjaként – ausztrál, ír, amerikai, kanadai, német, osztrák és maláj mászókkal együtt – indult május elején a csúcs meghódítására. Az ausztrál John Paul Adlerrel együtt kezdték meg a csúcstámadást, majd 23-án kilenc óra mászás után tűzte ki a magyar zászlót...
--------------------------------------------------------------------------------
Spanyol trimvirátus
Érdemes-e mászni Spanyolországban? „Csak akkor, ha nem zavar a sok szikla, a jó idő és a barátságos helybéliek” – mondta egyszer kedves barátom, Juhász László (Jucee), aki rendszeresen koptatja mászócipőit ezeken a köveken. Ezért kis csapatunk (Gyenes Balázs, Páyer Kornél, Uszkay Tekla, Nagy Szilvia) úgy döntött, hogy március 9-én nekivág, és kipróbálja, milyen is ez. Hosszú az út odáig, főleg autóval, de ha ügyes az ember – és mi azok voltunk –, akkor meg lehet állni útközben egy-két „gyakorlásra” érdemes helyen. Arra viszont vigyázni kell, hogy mennyi időt töltünk az utunkat álló szikláknál, hisz a célt nem szabad szem elől veszíteni! Ez pedig Sella volt...
--------------------------------------------------------------------------------
Ereszkedés a semmibe
Az idei nyarat a horvátországi Mamet-barlanggal nyitottuk. Sokat nem tudtunk a helyről, csupán annyit, hogy egyetlen aknából áll. Ez önmagában még nem különleges, de az a lyuk 206 méter egybefüggő szakadék...
--------------------------------------------------------------------------------
A Vioztól a Cevedale csúcsáig
Az Ortler környékén számos gleccserrel borított hegy emelkedik. Köztük vannak ugyan merész, nehezen megmászható csúcsok, de akadnak szelídebb, jóformán csak gyaloglással elérhető hegytetők is. Utóbbiak közül az egyik legismertebb a Monte Cevedale és a Monte Vioz. Mindkettő bőven meghaladja a három és fél ezres határt. A Vioz legmagasabb pontjától csupán negyedórányi járásra van egy nagyobb menedékház, s ez még tovább növeli a népszerűségét. Ez a hegy ráadásul szinte gleccsermentes úton érhető el, ami újabb forgalomnövelő tényező. Az ekkora magasságú csúcsok közül az Alpok egész vonulatában nem túl sok ilyen jellegű található, melyre hasonlóan egyszerűen feljuthatunk, s így is élvezhetjük a kiterjedt gleccserekben bővelkedő panorámát...
--------------------------------------------------------------------------------
A "kettős" híd
Bosznia-Hercegovina a volt Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság azonos nevű tagköztársaságából – eredeti határainak megváltoztatása nélkül – 1992. április 5-én létrejött, független ország (51 129 km˛) a Balkán-félszigeten. Két történelmi-földrajzi egységből – Bosznia (északi terület, mintegy 41 ezer km˛) és Hercegovina (déli terület, valamivel több mint 9 ezer km˛) – tevődik össze. Az ország számtalan természeti nevezetességgel, valamint változatos történelmi és építészeti látnivalókkal büszkélkedik. A Jugoszlávia széthullásához vezetett esztelen háború Bosznia-Hercegovinát sem kerülte el. Ma az országot két entitás – a Bosznia-Hercegovinai Föderáció (az ország középső, déli és délnyugati része) és a Szerb Köztársaság (az ország északnyugati, északi és keleti része) –, valamint a köztük megosztott Brckoi Körzet alkotja. Az ország fővárosa és egyben a föderáció székhelye Sarajevo, a köztársaság központja pedig Banja Luka...
--------------------------------------------------------------------------------
Köszönet a „hősöknek”!
Az Aggteleki Nemzeti Park húszezer hektárnyi területét az itt található jellegzetes felszíni és föld alatti formák, vízfolyások, növény- és állatvilág védelmére 1978-ban tájvédelmi körzetté, majd 1985-ben nemzeti parkká nyilvánították. Az igen változatos formájú ásványképződményeiről, régészeti és őslénytani leleteiről nevezetes térség mintegy 270 barlangja – a Szlovák-karsztot is ideszámítva – Magyarország természeti értékei között elsőként került fel az UNESCO által készített világörökség-listára 1995-ben...
--------------------------------------------------------------------------------
Mészkő sziklaszoros
Az Országos Kéktúra Dédestapolcsány és Uppony közötti szakasza két különösen érdekes látnivalót, természeti szépséget is tartogat a „bakancsosoknak”. Az egyik a Lázbérci-víztározó, a másik az Upponyi-szoros...
--------------------------------------------------------------------------------
Hajóval és drótszamárral
A tó körbebiciklizése bizonyára nagy élmény, ám a kerékpárút sok helyen kénytelen az országutakkal meglenni békés társbérletben. A minap örömmel tapasztaltam, hogy 10–12 kerékpár is ott ékeskedett az esti hajó orrában. Ennek fele minijárgány volt, mint gazdáik. Kíváncsi lettem volna, honnan hová és mennyit pedáloztak, de közvélemény-kutatást nem kezdeményezhettem mégsem...
--------------------------------------------------------------------------------
Szél a Kopaszon
A címben jelzett „kis kitérő” volt tulajdonképpen a Budapest környéki túra fő célja, amelyben az Antónia-árok, a Hosszú-árok, a Nagy-Szénás és a Zsíros-hegy szerepelt, Nagykovácsi, illetve Solymár csak az egynapos út
kiinduló-, illetve végpontja volt...
--------------------------------------------------------------------------------
Gárdonyi nyomában
Bár az egyik legolvasottabb könyv, az Egri csillagok örökbecsű szerzője Egerben töltötte élete nagy részét, kevesen tudják, hogy a Somogyi-dombsághoz is kötődik az író: egyrészt egy kis somogyi faluban volt tanító, másrészt pedig anyai ágon somogyi paraszt ősei vannak. Eredjünk most az ő nyomába a Somogyi-dombok közé...
--------------------------------------------------------------------------------
A teljes cikkeket a HTM júliusi számában olvashatják! |
283363
75
Újság archívum » 2007-07
