HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 5. szám
Ösz
2018. november 17. Szombat
301056
14
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3  4  5 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ HTM aktuális szám
Újság archívum » 2007-08  
 
Megjelent a HTM 2007. augusztusi száma!
2007-08-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

Szatmári Zoltán: Csúcstámadás „csúcs nélkül”

 

Barna Béla: Kranjska Gorától Bovecig

 

Nyerges Miklós: Szlovéniai bar(l)angolások

 

Pusztay Sándor: A Fehér Homok védett dűnéi

 

Zamody Gábor: Műemlékek drótszamáron

 

dr. Babits Lajos: A virágzó Lachtalban

 

Szepessy Gábor: A Cserhát ékköve

 

Pap Sándor: Bazsarózsanézőben

 

Vermes Judit: Holló a bazalton

 

dr. Szekeres Béla: Védett vizes élőhelyek

Szatmári Zoltán: Csúcstámadás „csúcs nélkül”


A Magyarország elit hegymászóihoz tartozó Várkonyi László (Konyi) és Klein Dávid nemrég tért vissza a Mount Everestről. 8600 méterig jutottak. Elvük, hogy tisztán, igazi hegymászókhoz méltón oxigénpalack és más külső segítség nélkül másznak. Palackkal már elérték volna a csúcsot, de számukra az nem motivációs erő – mondják. Ők szeretnek keményen megdolgozni a sikerért, nem baj, ha így hosszabb ideig is tart az elérése...

  

--------------------------------------------------------------------------------


Barna Béla: Kranjska Gorától Bovecig


A Vršic-hágóút (olaszul Passo della Moistrocca, németül Werschetzpass) első szakasza, a 206-os számú út déli irányban hagyja el az 1400 lakosú Kranjska Gorát. A Pišnica-völgyi első 12 kilométeres szakaszon 24 számozott hajtűkanyaron kacskaringózik fel az út a Prisojnik (2457 m) északi oldalában. Útközben megállhatunk a szépséges Orosz-kápolnánál (Ruska Kapelica), melyet azoknak az orosz hadifoglyoknak az emlékére emeltek, akik az első világháborúban az út építésekor itt vesztették életüket. Ugyanis mint sok más hegyi út a Keleti-Alpokban, ez is katonai út volt, amelyet az osztrákok építettek, hogy biztosítsák az isonzói frontra az utánpótlást. A kápolna építését ráadásul még egy szerencsétlenség indokolta: 1916 márciusában 400 hadifoglyot temetett itt be egy lavina...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Nyerges Miklós: Szlovéniai bar(l)angolások


A szlovéniai Divaca egy csendes, jelentéktelen városka Postojna és Trieszt között valahol félúton, forgalmas utak és vasútvonalak kereszteződésében, az Isztriai-félsziget tulajdonképpeni kapujában. A település nevét már 500 évvel ezelőtt is feljegyezték, az akkori leírások szerint 33 ház állott a mai városka helyén. Neve a XVIII. század végén vált ismertté, amikor 1884-ben a közeli Skocjani-barlangot megnyitották a látogatók előtt, mely ma már a világörökség részét képezi...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Pusztay Sándor: A Fehér Homok védett dűnéi


Az észak-amerikai Chihuahua sivatag északi végén fekszik egy hegyekkel körbeölelt völgy, a Tularosai-völgy. A medence központi részén található a világ egyik természeti csodája – Új-Mexikó ragyogó fehér homokja. A hatalmas hullámszerű, gipszhomokos dűnék a sivatag 275 hektáros területét borítják be, egyúttal a világ legnagyobb gipszdűnemezőjét alkotják. A fantasztikus fehér dűnék folyamatosan változnak: nőnek, egymásra tornyosulnak, majd besüppednek, mindig új arcukat mutatják. A homok lassan, de könyörtelenül mindent beborít maga körül az erős délnyugati szelek hatására...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Zamody Gábor: Műemlékek drótszamáron


Olá! Hangzik fel a Mallorcán bármikor és bárhol használható köszönés, amikor gépünk alig több mint két óra után landol a megyényi területen elhelyezkedő Belár szigeten. Egy miniatűr kontinensre érkeztünk, ahol a kicsiny területen minden megtalálható, ami máshol egy hatalmas országban sem: óriás hegyek, alföldek, lankás dombok. Az 550 kilométer hosszú part mentén a búvároknak és a természet csodálóinak fellegvárát jelentő hatalmas, meredek sziklákkal tagolt partokon, az elhagyatott öblökben, a több kilométeren elterülő, lassan mélyülő homokos „plázsokon” mindenki megtalálhatja a neki megfelelő terepet! Nos, hát pattanjunk két kerékre, s járjuk be e csodás vidéket!...

 

--------------------------------------------------------------------------------


dr. Babits Lajos: A virágzó Lachtalban


A turista számára a legszebb ünneplés, ha a hegyeket járva azonosul a természet megannyi csodájával. Ebben az évben a „Vágtató Csigák” Természetbarát Szakosztály tagjaként négy napot töltöttem Stájerország egyik szegletében, az Alacsony Tauern hegységcsoporthoz tartozó Wölzer Tauern hegyvonulat lábánál elhelyezkedő közismert síparadicsomban, Lachtalban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Szepessy Gábor: A Cserhát ékköve


Nógrád megyét akár a „várromok földjének” is nevezhetnénk, elvégre a számos nógrádi erősség közül csupán Hollókő vára maradt meg igen ép állapotban az utókor számára, a többi pusztuló vagy felújítás alatt álló rom.
Valószínűleg az átlagturista szívesebben tesz látogatást egy korhűen újjáépített erődítményben, azonban a lelkes természetjáró szeret olyan várromokhoz is eljutni, amelyek nem annyira „felkapottak”, inkább nyugodtabb, csendesebb kikapcsolódásra adnak lehetőséget. Ezek többnyire olyan maradványok, amelyeket végleg a természet kegyeire bíztak, s gyakran olyan kiemelkedéseken állnak, melyeknek már formája is okot ad az érdeklődésre...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Pap Sándor: Bazsarózsanézőben


A Keleti-Mecsekbe szervezett kirándulásunk célja az volt, hogy a csak itt tenyésző vad pünkösdi bazsarózsa bánáti változatának, a bánáti bazsarózsának (Paeonia banatica) virágzásában gyönyörködjünk. Túránk kiindulási pontjául Zengővárkonyt választottuk. A 2004-ben Európai Falumegújítási Díjjal kitüntetett településen számos látnivaló van. Ezeket a hatalmas hárs- és vadgesztenyefák alatt álló első-második világháborús emlékmű és az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára állított kopjafa közelében levő tábla ismerteti. Közülük csak néhány megtekintésére volt időnk...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Vermes Judit: Holló a bazalton


Áradó napfényben kaptattunk a Badacsony oldalában. Lábunktól szőlősorok futottak a mélybe, lent a távolban a Balaton vize csillogott. A hegy derekát körülölelő tanösvény mentén jázmin és akác virágzott, a csendben csak néha hallatszott fel egy-egy kiáltás a kertekből.
A tetőre tartottunk, a Kisfaludy-kilátóhoz. A május végi délelőttön senki nem járt az ösvényen, vagy legalábbis nem keresztezte utunkat – miénk volt az egész hegy. Pedig itt általában egymás nyomába lépnek a túrázók, sokakat csábít a part közeli kirándulóhely, a panoráma...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Szekeres Béla: Védett vizes élőhelyek


A pesti síkságon, a (fő)város peremén valamikor, amikor a város még nem „emésztette magába” a patakok által (Szilas-patak, Rákos-patak stb.) szabdalt, vizes, áradásos területeket, az öntésterületeken kiterjedt mocsarak, mocsárrétek, a pangó vizes részeken pedig üde és kiszáradó láprétek, valamint fűzlápok alakultak ki. A város növekedése, a mocsarak lecsapolása és a patakok szabályozása azonban gyorsuló ütemben zsugorította össze a valamikor háborítatlan vízi világot. Így Budapest keleti szélén ma már csak hírmondónak maradt fenn néhány természetes élőhely, melyek közül – védettsége folytán is – kiemelkedő jelentőségű a Naplás-tó és a Merzse-mocsár...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

A teljes cikkeket a HTM augusztusi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu