HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 6. szám
Tél
2018. december 17. Hétfő
304505
31
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Hírevél feliratkozás
Friss hírek
Könyvajánló
Hirdetési ajánlat
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Írjon nekünk
Előfizetés
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3  4  5  6 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ
Újság archívum » 2007-09  
 
Megjelent a HTM 2007. szeptemberi száma!
2007-09-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

Kovács Dávid: Kecskebak és kőhullás

 

Barna Béla: Szédítő szurdokút

 

Fleck Nóra – Hazslinszky Tamás: Felszínen és felszín alatt

 

Lieber Tamás: Kén(y)eztető pihenés

 

Gábriel András: Halomföld, a jegyajándék

 

Vermes Judit: Boszorkányos Riegersburg

 

dr. Szekeres Béla: Lóca a diófa alatt

 

Szepessy Gábor: Emlékhely a Börzsöny peremén

Kovács Dávid: Kecskebak és kőhullás

 

Barátaimmal július közepén Szlovénia és egyben a Júliai-Alpok legmagasabb csúcsát, a Triglavot (2864 m) céloztuk meg. A hegy a nevét alakja után, a háromfejű szláv istenről kapta. A szlovének nemzeti jelképe, valamint a címer és a zászló „címerhegye”. Innen származik a legenda is az aranyszarvú kecskebakról (Zlatorog), amely ma egy ismert sörmárka neve. A Triglav első meghódítói Luka Korošec, Matija Kos, Štefan Rozic és Lovrenc Willomitzer voltak 1778-ban, valamint első nőként a húszéves Rozalija Škantar 1870-ben. A környék megóvásáért és népszerűsítéséért Jakob Aljaz tett sokat. Róla nevezték el a Vrata-völgyben található Aljazev dom menedékházat (1015 m) és a Triglav tetején álló ideiglenes bivakként is funkcionáló csúcstornyot, amelyet 1895-ben helyeztek el, a neve Aljazev Stolp...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: Szédítő szurdokút

 

Különleges és egyedülálló szurdoktúrautat adtak át a közelmúltban az ausztriai Tirolban. A Leutascher Geisterklamm abban különbözik a legtöbb alpesi szurdoktúraúttól, hogy vasszerkezete másfél kilométeren át végig a sziklák között zúgó folyó felett, 43 méter magasan halad. A kisgyerekekkel is biztonságosan végigjárható útvonalon két híd is átível, a tanösvényt idén májusban adták át...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Fleck Nóra – Hazslinszky Tamás: Felszínen és felszín alatt

 

A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat (MKBT) immár hagyományosnak mondható külföldi szakmai tanulmányútja ez évben július 1–8. között Horvátországba vezetett. Természetesen az útvonal elsősorban karsztos és barlangos látnivalókat fűzött fel az ország igazán gazdag kínálatából válogatva...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Lieber Tamás: Kén(y)eztető pihenés

 

A komphajó parancsnoki hídján nagy a tolongás. A kapitány vendégei vagyunk. Az öreg tengerész elemében van, kérdések nélkül is ontja a szót. A horizont alá bukó napkorong eközben vöröses pásztával satírozza be a tengert. A fémmonstrum egyszer csak lassítani kezd, s hangos nyikorgás közepette émelyítő szagok árasztják el a hajótestet...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Gábriel András: Halomföld, a jegyajándék

 

Hercegovina a Neretva folyó gyermeke, Boszniához tartozik, annak déli része. Ráma néven II. (Vak) Béla, majd megszakítással III. Béla idején is Magyarországhoz tartozott. Dalmácia választja el az Adriától. Vele a kapcsolat akkor szakadt, illetve ritkult meg, amikor az 1204-ben induló keresztes hadjáratot a keresztes lovagokat szállító Velence arra használta fel, hogy a magyaroktól elragadja Zárát, Konstantinápolyt, és megalakítsa a görög helyett a latin császárságot. Amikor Nagy Lajos királyunk másodszor nősült, és a bosnyák Erzsébetet vette feleségül, jegyajándékként a későbbi Hercegovinát kapta Halomföld néven, amely ezután váltakozva hol bosnyák–magyar, hol török fennhatóság alatt volt. 1448-ban Vukcsity Sztyepant, Szent Száva hercegét III. Frigyes császár hercegként megerősítette birtokában. Ekkor lett a terület neve Hercegovina. 1483-ban a török elfoglalta, 1650 után erőszakos iszlámizálás indult meg, ami elég könnyen ment a többnyire bogumil hitű lakosság körében...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Vermes Judit: Boszorkányos Riegersburg

 

Ugyan számunkra Magyarország volt „a kereszténység legerősebb bástyája” – ahogy az angol Morus Tamás nevezte az országot a mohácsi vész után –, azonban Montecuccoli, a híres hadvezér, a szentgotthárdi csatában a törökök legyőzője szintén ekképp titulálta a keletstájer vidék fölé magasodó Riegersburgot. A határ közeli erődítmény önmagában is impozáns látvány, boszorkánymúzeuma külön érdekesség, a várdomb tövében pedig mászófal várja a sportág kedvelőit...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Szekeres Béla: Lóca a diófa alatt

 

A 2005-ben városi rangra emelkedett Ócsa – szerencsére – még kevés városi „jellegzetességgel” bír. A Budapesttől mintegy 25 kilométerre található, az M5-ös vagy a régi 5-ös úton megközelíthető kora Árpád-korban alapított település több nevezetességgel rendelkezik, ezek közül egyértelműen a legvonzóbb és leghíresebb a református műemlék templom, mely miatt egy vasárnapon ide látogattunk...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Szepessy Gábor: Emlékhely a Börzsöny peremén

 

A Börzsöny hegységet idegenforgalmi szempontból elsősorban vadregényes völgyei, nagy kiterjedésű erdőségei, csodálatos panorámát nyújtó kilátópontjai, jól felszerelt turistaházai, hangulatos erdei kisvasútjai teszik híressé. A hegység északkeleti peremén azonban találunk egy hegytetőt, amelyet nem csupán a bakancsos turisták, a természetben felüdülésre vágyó kirándulók, hanem a történelmi múltunk iránt érdeklődők is célba vesznek...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

A teljes cikkeket a HTM szeptemberi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu