HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT Stúdió-Pé Reklámiroda KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2017. 6. szám
Tél
2018. február 25. Vasárnap
276971
14
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Keresés
Újság archívum
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Stúdió-Pé Reklámiroda
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2007-10  
 
Megjelent a HTM 2007. októberi száma!
2007-10-01
Nyomtatható változat!

 

 

Ízelítő a tartalomból:

 

Szatmári Zoltán: Egy expedíció – dupla siker

 

Gozony Gergő: A káosz kapuja

 

dr. Babits Lajos: Lachtal hegyei közt

 

dr. Sibalszky Zoltán: Tengerszemből patakba

 

Dobos Kálmán: A Losertől a Schneebergig

 

Barna Béla: Északolasz idill

 

Vermes Judit: Leonardo városa

 

dr. Szekeres Béla: Budaörsi "dolomitok"

Szatmári Zoltán: Egy expedíció – dupla siker

 

Mikor ez év tavaszán leültem Kollár Lajossal a K2–Gasherbrum I. expedícióról beszélgetni, még fogalma sem volt, hogy milyen sikereket hoz majd ez a szezon a magyar hegymászósportnak. Ugyan a K2 csúcsát nem sikerült elérniük, de az expedíció hét (!) tagja is feljutott egy nyolcezres hegy csúcsára, sőt, többen dupláztak is. Most, közel fél év után újra ez volt a téma: a Magyar Himalája Expedíciók 2007 sikerei és a jövő évi tervek... 

 

--------------------------------------------------------------------------------

  

Gozony Gergő: A káosz kapuja

 

„Charley hívja bázist, bázis, jelentkezz!” – szóltunk bele a cébérádióba, mikor megérkeztünk augusztus elején egy szombat este Grindelwaldba. Sajnos nem sikerült aznap kapcsolatba lépnünk Kóczián Tiborral, Nagy Ervinnel és Sántha Gergővel, akik idén is folytatták útjuk építését az Eiger Északi-falán a Gomba alatt. Diskurzus hiányában egyszerűen gyönyörködtünk a lemenő nap fényétől megvilágított Eiger északra néző letörésében és a környező csúcsokban. Néhány napos bemelegítés után az Északi-fal jobb oldalán elhelyezkedő Genfi-pillér Les Portes du Chaos nevű, Gérard Hopfgartner és Michel Piola által 1979-ben nyitott, körülbelül 850 méter hosszú, VIa/A2 nehézségű út mászását terveztük...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Babits Lajos: Lachtal hegyei közt

 

A Lachtalt övező hegyek – a Zinken, a Schiessek – szépségét már jól ismertük, ezért ide terveztünk egy „sportosabb” túrát. Olyan hegycsúcsok között válogattunk, amelyek 2400 méter körüliek, és a kiindulóponttól való pozitív szintkülönbségük eléri az ezer métert. Feltűnt, hogy a térképen a csúcsok nevei különböző betűnagyságúak, de kiemelésüket nem a magasságuk határozta meg. Feltételeztük, hogy a térképkészítők a látogatottságuk és közkedveltségük alapján tettek ilyen különbséget. Mi is ez alapján tűztük ki célul a Lachtaltól 17 kilométerre fekvő, St. Peter fölé tornyosuló Greim meghódítását...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Sibalszky Zoltán: Tengerszemből patakba

 

Szeptember elején hatnapos túrát tettünk a Fogarasi-havasokban. Brassóból utaztunk Fogarason át Alsóárpás vasútállomására. Leszállva rögtön előttünk magasodott a Fogarasi-havasok hegyvonulata. Fejünket egészen meg kellett emelni, hogy a csúcsokat lássuk. Erről eszembe jutott, hogy az első világháború előtt a Turisták Lapjában hosszas vita folyt arról, melyik (az akkori) Magyarország legmagasabb hegysége. Az egyik párt azt állította, hogy természetesen a Magas-Tátra, mert annak 2600 méter feletti csúcsai vannak. Viszont erre a másik párt, a Fogarasi-havasok pártja azzal vágott vissza, hogy itt ugyan nincsenek 2600 méter feletti csúcsok, viszont több 2500 méter feletti van, és amíg a Magas-Tátra gerince alig húsz kilométer hosszú, a Fogarasi-havasoké több mint ötven kilométer. Ezenkívül a Tátra a poprádi síkság 800 méteres szintjéből emelkedik ki, a Fogarasi-havasok pedig Erdély felől 300 méterről, Havasalföld felől százméteres szintről. Nem vitás hát, hogy melyiknek nagyobb a relatív magassága! Mindenesetre fenséges látványt nyújtott a havasok gerince...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dobos Kálmán: A Losertől a Schneebergig

 

A helyszín Ausztria, a Salzburg tartománytól délkeletre fekvő Salzkammergut. A felfedezőútra két család vállalkozott három és hét év közötti gyerkőcökkel a Merkapt SE szervezésében: a cél a Loser és a Schneeberg meghódítása, illetve a világörökség Hallstatt és Salzburg felfedezése volt...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: Északolasz idill

 

Az Alpok és a Mediterráneum határán, a festői északolasz Garda-tótól északra van egy még festőibb tó, a Lago di Tenno. A hihetetlenül zöld színű tó vize aztán később a közel százméteres, barlangszerű kanyonban lezúduló Varone-vízesésen keresztül folytatja útját a Garda-tó felé.
A Garda-tó legészakibb csücskében fekvő Riva del Garda városát magunk mögött hagyva mindössze három kilométer után egy különleges természeti jelenséghez, a Varone település melletti Varone-vízeséshez érkezünk. Az irányt el sem lehet téveszteni, milliónyi tábla mutatja: Cascata del Varone. Ne egy messziről is látható, hegyoldalban lezúduló zuhatagra számítsunk azonban, hiszen még a néhány méternyire található piros színű bejárati épülettől (Grotta Cascata Varone) sem látszik semmi. A vízesés elbújt egy hasadék mélyére, de a pénztárnál már érezni a hűs levegő áramlását. Aztán pár lépés, és máris az Alsó-barlangban (Grotta Inferiore) vagyunk, ahol egy igen keskeny sziklakürtőben zúdul a mélybe majdnem pontosan száz méter magasból a víztömeg...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Vermes Judit: Leonardo városa

 

Vinci csak egy apró pont Olaszország térképén. Aki Toscanában jár, nagy valószínűséggel elkerüli, pedig itt született a reneszánsz zseniális polihisztora, Leonardo. Az erre vetődő külföldiek általában csak a nagyobb városokba jutnak el, kevésbé nevezetes kitérőkre nemigen van idő. Mi tagadás, az útikönyvek sem nagyon reklámozzák a települést, hisz jelentősége eltörpül a rendkívül gazdag kulturális kínálatban. Mégis, aki eljut ide, azt biztos megérinti a genius loci, a „hely szelleme”...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Szekeres Béla: Budaörsi "dolomitok"

 

Az M7-esen a Balaton felé tartva, Budapestről épphogy kiérve bizonyára mindenkinek feltűntek már a Budaörs feletti különleges alakú kopasz hegyek. Azért is különösen szembeötlők ezek, mivel közvetlenül a házak fölött emelkednek ki hirtelen, érdekes, bizarr sziklaalakzatokkal, szinte kiríva a háttér zöld környezetéből.
Ezek a budaörsi dolomithegyek, amelyeket egy jó félnapos túra során bejárhatunk. A Budai-hegység útikalauz 1982-es kiadásában „fárasztó, nehéz, de igen szép gerincvándorlás”-ként jelzi, „amelyet csak tavaszszal vagy ősszel ajánlatos megtenni, mert végig napos”. Nos, valóban, nyári hőségben ugyancsak izzasztó kis túra ez, mivel a kopasz hegyeken semmi sem véd a nap ellen, és bizony a három-négy sziklás csúcsra – bár csak 250–350 méter magasak – fel kell kapaszkodni. Mégis szívből ajánlom mindenkinek, főleg budapestieknek, hiszen olyan különleges élmény itt, a „város peremén”, szinte magashegyi érzéshez hasonlítható, és egyben a természeti és kulturális ismeretek színes tárházával szolgál. Igazán kár, hogy ezt a gyönyörű utat turistajelzés nem követi, tehát saját fejünk, illetve térképünk után kell menni...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

A teljes cikkeket a HTM októberi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu