HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2019. 1. szám
Tavasz
2019. április 26. Péntek
320949
8
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Hírevél feliratkozás
Friss hírek
Könyvajánló
Hirdetési ajánlat
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Írjon nekünk
Előfizetés
Keresés
Újság archívum
2019.
1 
2018.
1  2  3  4  5  6 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ
Újság archívum » 2008-01  
 
Megjelent a HTM 2008. januári száma!
2008-01-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

Pusztay Sándor: Puskaporos-szurdokvölgy

 

Barna Béla: Klasszikus gerinctúra

 

Kucsera Márton: Balkáni pillanatok

 

Lieber Tamás: Elkészült a Mecsek Háza

 

Németh Imre: Csoda a világ végén

 

Vermes Judit: Cirbolyák között

 

Mészáros Attila: A legtisztább vizű folyónk

 

Szatmári Zoltán: Háborítatlan peremsüllyedék

 

Zamody Gábor: A Zemplén lankáin

 

Szepessy Gábor: Földtani kuriózum

Pusztay Sándor: Puskaporos-szurdokvölgy


A magyar hegymászástörténet egyik fontos állomása és helyszíne a Hámori-szikla. Valamikor 1973 tavaszán a Miskolci Egyetem Atlétikai és Alpin Egyesület tagjaként Svéd Ágnes és Szabó László mászták meg elsőként a Kisfalon a normál utat.
Ezt látta meg a még iskolás korú Hímer József, és a látvány örökre elkötelezte a sziklamászás iránt.
Ma már neve összeforrt a népszerű mászóhellyel és sportrendezvényeivel...

 

--------------------------------------------------------------------------------

  

Barna Béla: Klasszikus gerinctúra


A Zólyom-hegyet (1402,5 m) érdekes módon nem Zólyom (Zvolen) városa mellett kell keresnünk, hanem a magyarok által is jól ismert síközpont, Donovaly mellett. A sízők 95 százaléka persze nem jut el erre a hegyre, a bakancsosok viszont a sízők infrastruktúráját (a libegőt) kihasználva egy nap alatt tehetnek egy biztonságos és szép téli „gerincsétát”.
A Besztercebányáról (Banská Bystrica) Rózsahegyre (Ruzomberok) vezető út a Felvidék egyik legrégibb és legforgalmasabb átjárója volt az 1010 méteres Stureci-hágón át (Velky Šturec). Az 1945 után épített új műút azonban új nyomvonalon is fut, a régi hágóút kihagyásával Moticskó (Moticky) és Oszada között 15 kilométer hosszúságban Donovalyn visz keresztül....

 

--------------------------------------------------------------------------------

  

Kucsera Márton: Balkáni pillanatok


„A lángnyelves MAN dízelnél menjetek egyenesen tovább, míg az út lejteni kezd, utána lesz a tábor” – szólt az utolsó üzenet, amit a nem sokkal előttünk autózó „kalandtúra-szervezők” küldtek álmos mobiltelefonomra.
A meglepetésszerűen jött barlangászhétvége a Pizolit barlangászcsoport régi jól bevált kapcsolatának az eredménye, kedves meghívásuknak magától értetődően mondtunk igent. A barlang, amely miatt örömmel vállaltuk a közel 600 kilométeres utazást, Szerbia harmadik leghosszabbja, a Cerjanska pecina (avagy Cerjei-barlang). Ismert hossza jelenleg 6025 méter, járatai legnagyobb szintkülönbsége –175 méter, ezzel a vendéglátó ország tizedik legmélyebb barlangja. A bejárat a Nis városától keleti irányban fekvő Cerje falu határában nyílik 515 méter tengerszint feletti magasságban, s a barlangban összegyűlt vizek a 310 méter magasan nyíló Kravljansko-forrásban látnak ismét napvilágot. Az ismert és térképezett járatok 400 méter távolságra megközelítik a felszínt, és „mindössze” 35 méter szintkülönbség van közöttük...

 

--------------------------------------------------------------------------------

  

Lieber Tamás: Elkészült a Mecsek Háza


Október 26-án ünnepélyes keretek között avatták fel Orfűn a Mecsek Házát, a hegység karsztját kutató barlangászok régi álmát. A hazai barlangkutatás történetében rendhagyó beruházás zajlott itt az elmúlt évben, a terület érdekében, de nem helyi kezdeményezéssel.
Az előzményekről és a jövőbeli tervekről a házat megálmodó és működtető Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület ügyvezető elnökével, Szőke Emíliával beszélgettem.
– Mi indokolta a ház létrehozását, és hogy jönnek a képbe éppen a szegediek?
– A Szegedi Tudományegyetemen jött létre a csapatunk, viszont kutatni kezdetektől fogva a Nyugat-Mecsekbe jártunk. Az 1990-es években a Mecsekben sok évtizede feltáró kutatást végző Vass Béla bácsival hozott össze bennünket a sors, és így lettünk az Ő „csapata”. Vass Béláék a ’60-as években, majd pedig a ’80-as években építettek egy barlangkutató házat, az első négy, a második nyolc férőhelyes volt. A szegedi csapat viszont jóval nagyobb létszámúnak bizonyult szerencsére, így bizony „kinőttük” a kutatóházat. A Tarnai Tamás által vezetett Szegedi Karszt- és Barlangkutató Egyesület régi álma volt egy jól felszerelt barlangkutató bázis létrehozása Orfűn. A ház gondolata mindig is ott volt csíraként az egyesület elképzelései között, mint fő kutatási bázis, amely biztosítja az alapvető tevékenységeink terét, egyben a kulturált eszköztárolást, vezetések kiindulópontját, pihenőhelyet stb. Ez éppen itt, a nagy energiát igénylő munkáinkon nagyon fontos volt és fontos ma is. Persze ezt alapjaiban nem Tarnai Tamás és az SZKBE találta ki, mert a bázis fogalma evidencia a kutatást vezetők számára, legyen ez sarkköri, magashegyi vagy barlangkutató expedíció....

 
--------------------------------------------------------------------------------

  

Németh Imre: Csoda a világ végén


Don Lopez de Cardenas spanyol hódító 1540-ben majd elsírta magát, a nagy Colorado-szakadék átjárhatatlan akadálynak bizonyult. Mi nem sírtunk, csak ámultuk a csodát lefelé menet. Mára már több, komoly erőpróbát jelentő út vezet a mélybe.
Az általunk választott Bright Angel út a legnépszerűbb túrák egyike. Ennek ellenére nem könnyű: a Plato Point kilátóhelyig elmenni már a legveszélyesebb zónát jelenti. Alapszabály, hogy a Colorado folyóig lemenni, és aznap visszajönni életveszélyes, ezért tilos!...

 
--------------------------------------------------------------------------------

  

Vermes Judit: Cirbolyák között


A Kornock Szálló recepciósa kis stampedlit tolt elénk. A tartalma meglepően rózsaszín volt, de igazán jól jött a hosszú út és a gyomorpróbáló szerpentinek után. Megérkeztünk a Turracher Höhére, Karintia és Stájerország határára. Az ital, amit kaptunk, cirbolyapálinka volt, itteni termés, mivel a vidéken található Ausztria legnagyobb zárt cirbolyafenyő-erdője. Ám ezt akkor még nem tudtuk, bár szinte lépésben haladtunk felfelé a behavazott úton a sötétben....

 
--------------------------------------------------------------------------------

  

Mészáros Attila: A legtisztább vizű folyónk


Amerre a Dráva járta évezredes útját, arra jártak az emberek is. Nem volt könnyű. A szeszélyes folyó mindig megkövetelte magának gyors vizei sodrának jussát. S nem volt könnyű korunkban sem. Alig több mint fél évszázada egy ostoba kor túlkapásai zárták el évtizedekre az emberek elől a déli határfolyót, minden szépségével és hasznosságával együtt. Az utóbbi években azonban eltűnt komor elszigeteltsége. Kinyíltak a kapuk.
Mesélni kezdtek a folyó csillámló hullámai, surranó zátonyai, suttogó ártéri erdői. És hangot kapott egy okos és nagy lélegzetű kezdeményezés, a Dráva-projekt is, melynek célja: Európa legeredetibb arcát mutató folyóját és környezetét – a látogathatóságát szolgáló beruházások révén – turisztikai célponttá, valódi közkinccsé tenni. A folyó mintegy 160 kilométer hosszú somogyi és baranyai szakaszán tárja szélesre mérhetetlen természeti gazdagságának szelencéjét, vezet a hátán kenukat a kikötőkig, kínál partján pihenőhelyeket, ritka és nevezetes látnivalóka...

 

--------------------------------------------------------------------------------

  

Szatmári Zoltán: Háborítatlan peremsüllyedék


A Szatmári-sík és a Beregi-sík a Felső-Tisza-vidék középtájhoz tartoznak. A Szatmár-Beregi-síkság úgynevezett peremsüllyedék része, melyet északról és keletről a harmadidőszaki kárpátaljai vulkáni koszorú, délről a Szilágyság dombvidéke, nyugat és délnyugat felől pedig a Nyírség pleisztocén eredetű hordalékkúpja határol. A Szatmár-Beregi-sík az ország területének mindössze két százalékát (1700 négyzetkilométer) teszi ki. Vizeinek legnagyobb része határainkon túli peremhegységekből, zömmel keleti–délkeleti irányból érkezik. A folyók és kisebb vízfolyások természetes mederfejlődése és a mederátvágások nyomán létrejött holtmedrekben csodálatosan gazdag és változatos mocsári és hínárvegetációt találhatunk.
A Felső-Tisza rovarfaunájával kiemelkedik a hazai folyók közül. Magyarországon csak itt fordul elő az Oligoneuriella polonica, a Choroterpes picteti és a Baetis gracilis nevű kérészfaj. Nyáron különleges élményt nyújt, amikor a folyó virágba borul, vagyis a tiszavirág megkezdi rövid, de intenzív életét...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 
Zamody Gábor: A Zemplén lankáin


Megérkezett a tél, csillogóan fehér hótakaró lepi be a tájat. Itt a remek alkalom, hogy felkerekedjen a család, és a fárasztó hétköznapokat a természetben pihenje ki. De nem feltétlenül a turisták és a síelők által leglátogatottabb – és valljuk meg, legzsúfoltabb – téli központokat kell célba venni, hanem a legalább annyira elragadó zempléni hegyek világába érdemes elindulni.
Kiindulási pontként a legjobb választás a Róka-bérci vadászház. Itt biztonságosan letehetjük gépkocsinkat, majd hótaposóba pattanva nekivághatunk a túrának. Mivel a vadászház eleve elég magasan van, így jelentős szintkülönbségekkel nem kell számolni, s gépkocsiforgalom sem zavarja utunkat a fák fejünk felett alagútszerűen összefonódó hófedte ágai alatt. Utunkat források, pihenők és a fák közül előbukkanó csodálatos zempléni panoráma kíséri...

  

--------------------------------------------------------------------------------

 
Szepessy Gábor: Földtani kuriózum


Gondolom, sokunk kedvenc olvasmányai közé tartozott a Gondolat Kiadó által az 1970-es, 1980-as években megjelentetett, négy kiadást is megélt, Zdenek V. Spinar és Zdenek Burian nevével fémjelzett Élet az ember előtt című képeskönyv. A festményekkel gazdagon illusztrált földtörténeti időutazás szinte valóságos közelségbe hozta az érdeklődők számára Földünk évmilliókkal korábbi élővilágát. Az izgalmas olvasmányból megismerhettük az egyes földtörténeti időszakok legjellemzőbb növényeit, állatait. Bár nem tartozott a kiadvány legismertebb képei közé, mégis emlékezetes a harmadidőszaki lápi erdőket bemutató illusztrációja...

  

--------------------------------------------------------------------------------

 

A teljes cikkeket a HTM januári számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu