HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 1. szám
Tél
2018. május 20. Vasárnap
283182
61
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2008-04  
 
Megjelent a HTM 2008. áprilisi száma!
2008-04-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

Sándor Erika: Türkizkék kincs

 

Berecz László: A végtelen lehetőségek tárháza

 

dr. Babits Lajos: Magashegyi örömtánc
 

dr. Szekeres Béla: Erdély legszebb szurokvölgye

 

Kiss László: Vasalt úton

 

Pusztay Sándor: A Fénylő-hegy az Édenkertben

 

Barna Béla: Szerednye a Szinyák lábánál

 

Gábriel András: A Vág mentén

Sándor Erika: Türkizkék kincs


Ha valami különlegesen szépet szeretnénk látni Dolomitokban tett látogatásunk során (bár a Dolomitok már önmagában is egy csoda), mindenképp érdemes egy napot rászánni a Sorapiss tóra, melyet kétféleképpen is el lehet érni.
A hosszabb út bár fárasztóbb, kétségkívül felejthetetlen látvánnyal kárpótolja a turistát. Vigyázzunk azonban, hogy ha erre megyünk, még nyár elején is találkozhatunk hófoltokkal, mivel az út néha 2300 méteres magasságban halad egy északi lejtő oldalában. A Tre Croci-hágónál (1805 m) leparkolva az autót, induljunk el a templom mellett elhaladó 213-as számú, eleinte murvával leszórt úton...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Berecz László: A végtelen lehetőségek tárháza


Az olaszországi Abisso Sisma nevű barlangban magyar barlangászok új részeket fedeztek fel. Előző lapszámunkban olvashattunk rövid hír formájában erről az örvendetes eseményről. A kutatócsoport egyik tagja a részleteket most a HTM olvasóival is megosztja. Az Abisso Sisma Északkelet-Olaszországban található a Canin-fennsíkon, 1845 méteres magasságban nyílik, az eddig ismert mélysége 515 méter volt. A barlangot a trieszti CGEB csoport barlangászai fedezték fel 1994-ben, majd 1996-ban jutottak be a nagyjából 120 méteres mélységben nyíló 280 méter mély aknába. Ebben az évben érték el a régi végpontot (–515 m) is. A kutatók 1997-ben találtak még egy felső bejáratot, melyen át a rendszer elején lévő 50-es aknába (hozzávetőlegesen 40–50 méter mélyen nyílik) ereszkedtek vissza. Ezt követően az olaszok nem jártak a barlangban, a trieszti kutatók figyelme másfelé irányult...

  

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Babits Lajos: Magashegyi örömtánc


Bármennyire is szép a hólepte téli táj fehérsége, a zúzmarával ékesített erdő meseszerű képe, február beköszöntével már elkezdjük várni a tavaszt. Február 2-án „faggatóra fogtuk a medvéket”, kíváncsian a válaszra, milyen hosszú télre számíthatunk még. Majd 25-én Mátyástól követeltük, hogy „törje már a jeget!”. De hiába erőlködött a tél, az évszakok változásának rendjét meg nem változtathatja. Megnyúlnak a nappalok, a jeges hó megkopott, már az avar is ki-kilátszik a bokrok alján. Fenn a magasban, a felhők között mély kékségével felragyog az égbolt, és mi túra közben meg-megállunk, arcunkkal a nap felé fordulva, élvezzük annak langyos csókjait. Leírhatatlan öröm és izgalom fut át rajtunk, amikor egy védett zugban felfedezzük a tavasz első virágait...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Szekeres Béla: Erdély legszebb szurokvölgye


Jó sorsom úgy hozta, hogy többször – bár nem elégszer – sikerült Erdélyben járnom, a Székelyföld, elsősorban Hargita megye gyönyörű, de siralmasan elhanyagolt, magára hagyott kis falvai közül többet bejárnom. Megcsodáltam a székelykapukat, régi házakat, portákat, történelmi, irodalmi emlékhelyeket és azokat az embereket, akik itt kemény
mindennapi küzdelem árán élnek, és mégis (vagy tán ezért?) meg tudtak maradni magyarnak. Erdély csodás természeti értékei, nevezetességei, helyei közül sokat megnéztem a Gyimesi-szorostól a Békás-szorosig, a Gyilkos-tóig, a Tordai-hasadéktól a Szent Anna-tóig stb., jártam a „szent hegyen” a Madarasi-Hargitán és még sorolhatnám. Először sikerült azonban eljutnom ebben az évben a már régóta útiterveim között szerepelt Vargyas-szorosba. Az élmény lenyűgöző és páratlan a maga nemében, ezért ajánlani tudom mindenkinek, aki teheti és nem sajnálja nagyon a kocsiját az úttalan utakon. ...

  

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kiss László: Vasalt úton


Tíznapos „túrasorozat” végén érkeztünk a Király-kőhöz. Az előző napokban sok szépet láttunk a Radnai-havasoktól a Csalhón át a Békás-szorosig, de a Király-kő félelmetes nyugati falait szemlélve úgy éreztük, eljött a túrasorozat csúcspontja.
A Király-kő a Kárpátok legmagasabb (Omu, 2238 m) és leglátványosabb mészkőhegysége. Az egész kárpáti vonulatot jól ismerő Nagy Balázs szerint: „A Király-kő vonulata hordozza a Kárpátok – turisták számára is járható – legnehezebb ösvényeit.” Mi ezt nem tudván, bátran indultunk el a meredek nyugati fal legnehezebb – drótkötelekkel és láncokkal biztosított – turistaösvényén, a Deubel úton. Szerencsésen feljutottunk, és végigjártuk a főgerinc északi szakaszát. A szép napsütéses nap végén a közelgő zivatar elől menekülve hagytuk el a hatalmas fehér sziklák birodalmát. Jöttünk, láttunk, és baj nélkül le is értünk, amihez néha szerencse is kell a nagy hegyek világában!...

 

 --------------------------------------------------------------------------------

 

Pusztay Sándor: A Fénylő-hegy az Édenkertben


Kelet-Afrika indiai-óceáni partvidékét, az egykori Tanganyikát eredetileg a portugálok fedezték fel a XVI. században. Ekkor Zanzibár az arabok kezén volt. A XIX. század végén a területet a németek gyarmatosították, majd harminc év után, 1920-ban a britek szerezték meg. Tanganyika 1961-ben nyerte el függetlenségét, majd két szövetséges államként 1964-ben egyesültek Zanzibárral. Nevének kezdő szótagjai is erre utalnak: Tan + zan + ia. Tanzánia Magyarországnál több mint tízszer nagyobb ország, lakóinak száma 37 millió (pénzneme tanzániai schilling (1 USD = 1200 TS). A lakosság egyharmada keresztény, további egyharmada muszlim, míg a többiek törzsi vallásukat gyakorolják. A legelterjedtebb nyelv a szuahéli (90 százalék), de angolul szinte mindenki beszél. Fővárosa Dar es Salaam. Legfőbb mezőgazdasági termékük a kávé és a banán...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: Szerednye a Szinyák lábánál


Dobó Istvánról és vitézi diadaláról mindenki hallott Magyarországon, aki olvasta az Egri csillagokat. De hogy utána mi lett a sorsa, hol élt és hol halt meg az egri hős, arról már alig tud valamit az átlagember. Nos, Dobó az egri ostromot követően még húsz évig élt, de már nem Egerben. Ferdinánd király Erdély vajdájává nevezte ki, majd 1556-ban, amikor Erdély ismét elszakadt Magyarországtól, elveszett birtokai helyett Léva várát kapta meg. 1569-ben hűtlenségi pert indítottak ellene, amely tipikus
koncepciós per volt, így élete utolsó éveit (1283 napot) a pozsonyi vár börtönében fogságban töltötte. Szabadulásakor egészsége már erősen megromlott, így tért vissza szerednyei otthonába, ahol 1572-ben elhunyt...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Gábriel András: A Vág mentén


A Vágnak várromokkal és fehérlő sziklákkal díszített, jelentős részben erdővel borított oldalú völgyében érdekes hegységek hívnak túrákra. Régóta kedvelt kirándulóhely az egykori Trencsén megyében fekvő Szulyói-hegyek csoportja, és részben a volt Turóc megyében a Vág által kettévágott Kis-Fátrának északi, jobb parti része.
A Szulyói-hegyek (Sulovske vrchy)
Vágbesztercétől (Povazska-Bistrica) északkeletre kezdődnek a Vág mentének gyöngyszemei. Nem magasak, de sziklaformációik meglepően érdekesek. Ezek a Manin-hegyek, amelyek két vonulatban húzódnak északra, Zsolna felé. Sziklái között vannak tornyok, tűk, süveg alakúak. A legérdekesebb rész a Szulyói-hágóból érhető el: ide Predmér (Predmier) vasútállomástól indul út és jár autóbusz Almásfalun (Jablonove) át a hágón túl következő Szulyó (Súl’ov) faluba és tovább Szulyóváraljára (Súl’ov-Hradna). A hegység nyugati vonulatát a Manin patak átfűrészelte, hogy kijusson a Vághoz. Ez a Manin-hasadék, amelyben ma műút vezet. Régebben a szűk hasadékon nem volt könynyű az átjárás, ezért a Magyarországi Kárpát Egyesület 1890-ben ösvényt épített ki benne....

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

A teljes cikkeket a HTM áprilisi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu