HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 1. szám
Tél
2018. május 22. Kedd
283362
52
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2008-05  
 
Megjelent a HTM 2008. májusi száma!
2008-05-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

Szatmári Zoltán: Az Everest bűvöletében

 

Lieber Tamás: Meseország a kőbányában

 

Kiss László: A Sivy-hegy fehér szobrai

 

Barna Béla: Fapallókon a Kukujzás posványba

 

Kiszi Attila: A tűz nyomában

 

dr. Szekeres Béla: A Honti-szakadék

 

Pap Sándor: Kantavári formáció

Szatmári Zoltán: Az Everest bűvöletében


Két tekintélyes magyar hegymászó, Klein Dávid és Várkonyi László (Konyi) úgy döntött, hogy az EDGE 8000 - Eseményhorizont égisze alatt megpróbálkozik a Mount Everest (8850 m) első magyar, oxigénpalack nélküli megmászásával. Mindkét hegymászó többször próbálkozott már ezzel az embert próbáló kihívással, most ismét nekivágnak. A részletekről faggattuk őket.
- Korábban említettétek, hogy az idén nem mentek az Everestre, mert az olimpia évében biztosan valamilyen gond lesz a hegyen. A kínai hatóságok azután letiltották a mászást, ami költségessé tette az expedíciót. Miért döntöttetek mégis úgy, hogy megpróbáltok feljutni az Everestre?...

  

--------------------------------------------------------------------------------

 

Lieber Tamás: Meseország a kőbányában


Évtizedes álom, több hónapig tartó egyeztetés, kétnapos utazás, s mindez csupán néhány óráért. Csapatunk óriási várakozással telve araszol át a Pécs belvárosában kialakult reggeli dugóban. Úti célunk a Beremendi Cementművek kőbányája. A márciusi időjárás nem túl kegyes hozzánk. A szemerkélő eső, a heves szél és az alacsony hőmérséklet nem igazán csábít a természetjárásra, igaz, amerre utazunk, a természetesség egyre kevésbé jellemzője a tájnak. A Siklós, Nagyharsány, Beremend útvonalon a látképet erőteljesen átformáló, kőbányák ütötte sebek sokasága éktelenkedik. A Villányi-hegység déli előterében elhelyezkedő beremendi Szőlőhegy is a hazai nyersanyagipar áldozatává válva, a megcsonkítás sorsára jutott. Ám éppen ennek a ténynek "köszönhetjük" Magyarország egyik legszebb barlangjának felfedezését, és persze az ezzel járó dilemmát, történetesen, hogy örüljünk-e ennek...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kiss László: A Sivy-hegy fehér szobrai


"Nomen est omen"- a Sivy-hegy (Sivy vrch) gerincét bejárva igazolva láttam a latin mondást, hiszen az Árva legszebb hegyének tartott csúcsra bármikor szívesen visszatérnék. A név igazi jelentését megismerve - sivy = szürke - a mondás igazát kivételként megerősítő névadásra gondolhatunk. Szokatlan sziklaalakzataival, gazdag növényvilágával inkább különleges, nem unalmas szürke szeglete ez a Kárpátoknak. Mitől olyan különleges ez a tátrai viszonylatban kicsi (1805 m) hegy? Először is a csúcsról nagyszerű kilátás kínálkozik minden égtáj felé, és szép a fehér mészkő- és dolomitsziklákkal tagolt csúcs szűkebb környezete is. Különösen a nyugatra lefutó gerinc bizarr sziklaalakzatai, az úgynevezett Sziklaváros (Radove skaly) "házai" és "köztéri szobrai" figyelemreméltóak. A csúcsot és a hegy magasabb régióit változatos mészkedvelő növényzet színesíti, 113 hektárnyi része a Sivy-hegy Állami Természetvédelmi Terület. Ha e rövid bevezető és a képek nyomán valaki kedvet kap a felkeresésére, több út közül is választhat. Jómagam két irányból jutottam fel. Az egyik viszonylag rövid, de a hirtelen szintemelkedés miatt nehéz útvonal, a Bilea Skala erdészháztól indul. A másik hosszabb, mégis kevésbé megerőltető ösvény a Jálóci-völgy elejétől érhető el...

  

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: Fapallókon a Kukujzás posványba


A székelyek a fekete áfonyát kukojzának hívják, a tőzeglápot pedig olykor posványnak. Így nem csoda, ha 1877-ben Herbich Ferenc (1821-1887) geológus még "Kukujzás posvány"-ként említi a mai Mohos-tőzeglápot, mely egy kialudt vulkán, a Nagy-Csomád-hegy két kráterének egyikében, a híres Szent Anna-tó mellett foglal helyet.
A Hargita vulkáni vonulatát délen lezáró Csomád északi ikerkráterében található a Mohos-tőzegláp (Tinovul Mohos). A 800 méter átmérőjű tőzeglápot északról a Mohos-csúcs (1182 m), délkeletről pedig a Kokojzás-csúcs (1115,5 m) határolja, melynek közelében a mélyen hátravágódó Veres-patak vezeti le a felláp felesleges vizét. A Mohos-tőzegláp tengerszint feletti magassága 1050 méter. Ez az európai hírű természeti ritkaság Románia egyik legértékesebb botanikai védterülete, e csodálatos ingoványt 1980-ban tájvédelmi körzetté nyilvánították...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kiszi Attila: A tűz nyomában


A Kanári-szigetek vulkánjait azoknak teremtették, akik a természet fékezhetetlen erői közelében akarják eltölteni a szabadidejüket, de mégis biztonságban akarják magukat érezni. Egy kalandvágyó, átlagos fizikai kondíciójú ember számára - bokaficam elkerülése végett - elegendő egy kényelmes, magasabb árkategóriájú sportcipő és egy hátizsák, hogy felfedezőútra induljon.
A Kanári-szigetek a mai napig működő vulkánoknak ad otthont. Megcsodálhatjuk az egykor tomboló erők nyomait, és fejet hajtunk azok előtt, akik visszatérve kemény munkával zöld ligeteket varázsoltak az elpusztult falvak helyére. Gyalogtúráinkon sokszor szédítő mélységek mellett vezet utunk, talpunk alatt a kihűlt lávafolyamot az Atlanti-óceán koptatja...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Szekeres Béla: A Honti-szakadék


A különleges természeti képződmények, sziklacsúcsok, szurdokvölgyek, szakadékok stb. vonzzák a kalandvágyó természetjárókat, így engem is mindig érdekeltek. Túráim során igyekeztem ezeket útba ejteni, vagy éppen ezzel a fő céllal tervezni útjaimat. Ilyen régi gondolat volt a Honti-szakadék végigjárása, amelyet egyszer, évekkel ezelőtt már szerettünk volna megejteni egy autós kirándulás keretében, a 2-es főúttól indulva alulról fölfelé. Be kellett azonban látnunk, hogy sima utcai szerelésben ez nemigen megy a lezúduló víz, a sár, a meredek, csúszós szakaszok miatt. Így aztán elhatároztuk, hogy visszajövünk, de megfelelő öltözékben...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Pap Sándor: Kantavári formáció


A Melegmányi-völgyet azért, hogy inkább csak lefelé kelljen mennünk, és ne felfelé kapaszkodnunk, a Dömörkapu felől közelítettük meg. A kapu neve a demirkapi oszmán török szóból ered, jelentése megerősített szoros. A pirossal jelzett kényelmes sétaúton volt időnk tanulmányozni a tanösvény tábláit, megismerve róluk az erdő fáit, növényeit, kisebb-nagyobb csúszó-mászó, futó állatait. Az utóbbiak közül csak néhány pók, gyors futású hangya, rovar akadt az utunkba a kora reggeli órában. Leginkább a madarak röptét és énekét élveztük. A szelídgesztenyefákkal körülvett Kis-rétre kiérve rövid pihenőt tartottunk, megreggeliztünk, majd némi keresgélés után a több irányba induló utak közül sikerült kiválasztanunk a piros csíkkal jelzettet. Ennek további követése nem okozott gondot a széles szekérúton. Erdőkben, virágzó réteken, egyedül vagy kisebb csoportokban meghagyott öreg fák mellett mentünk egészen a kantavári romokhoz felvezető ösvényig...

  

--------------------------------------------------------------------------------

 

A teljes cikkeket a HTM májusi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu