HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 1. szám
Tél
2018. május 20. Vasárnap
283181
39
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2008-07  
 
Megjelent a HTM 2008. júliusi száma!
2008-07-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

Szatmári Zoltán: Hópárduc a Makalu csúcsán

 

Barna Béla: A Vajolet-tornyok

 

Benyák Attila: A felfedezés öröme

 

dr. Szekeres Béla: A hetek „kivégzése”

 

dr. Babits Lajos: Turistabarátság

 

Lieber Tamás: Retyezáti keringő

 

Kiss Attila: Északi Zöld

 

Vermes Judit: Magyar Kappadókia

Szatmári Zoltán: Hópárduc a Makalu csúcsán


A „Magyarok a világ nyolcezresein” expedíciósorozat jóvoltából megszületett a magyar hegymászás történetének kilencedik nyolcezrese. Május 18-án délután 16.20 órakor Erőss Zsolt, a magyar hópárduc elérte a Makalu 8463 méteres csúcsát. Vele és az expedíció vezetőjével, Kollár Lajossal a siker után már itthon beszélgettünk.
– Jogosan kereszteltek el a hegymászók hópárducnak. Hányadik nyolcezres csúcsod ez a mostani?
E. Zs.: Ez volt a hetedik, így már a Föld tizennégy nyolcezres csúcsának a felét megmásztam. A Makalut eredetileg csak jövőre terveztük, idén tavaszra a Mount Everest északi fala lett volna az eredeti cél, de a Tibetben kialakult helyzet miatt lemondtuk?...

 

 --------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: A Vajolet-tornyok


A Vajolet-tornyok főleg a sziklamászók körében kedveltek, és kevesen gondolnak arra, hogy az egyszerű bakancsosok is szeretnék megcsodálni őket, így a legegyszerűbb megközelítésről nemigen vannak túraleírások. Nos, ha nem akarunk ferratázni és sziklát mászni, akkor a Vajolet-tornyokhoz legcélszerűbb a Fassa-völgyből elindulni.
A Pozza di Fassa (ladinul Poza) településtől északra fekvő Pera faluban az ülőszékes felvonó alsó állomásánál találunk egy ingyenes parkolót, a Vajolet-tornyokhoz vezető völgyet ugyanis lezárták az autóforgalom elől. Egy jó darabon mehetünk azonban kisbusszal, s pont ebből az 1326 méter magasan fekvő parkolóból indulnak a buszok...

  

--------------------------------------------------------------------------------

 

Benyák Attila: A felfedezés öröme


Joggal merül fel az emberben a kérdés, de a 757 méter magasságú Pilis-tető nyugati oldalában található vadregényes Csévi-szirtek mélyén több részben feltárt komolyabb barlang található. Ezek kutatása már 17 éve folyamatosan történik. Barlangkutató csoportunk számos érdekes és szép felfedezéssel büszkélkedhet, többek között azzal is, hogy itt található a hegység leghosszabb és legmélyebb hármas barlangrendszere.
A Pilis hegységben nagyobb barlangok sokáig nem voltak ismeretesek. Ez a mészkőterület kicsi ugyan egy aggteleki hideg vizes patakos barlang kialakulásához, ám másféle barlangok (legalábbis a valamikori kialakulásukat tekintve) találhatóak itt. Láthatjuk ezek bonyolult szerkezetét, térbeli elhelyezkedését, ha megnézzük alaprajzukat vagy a hévizes jelenségre utaló képződményeiket. Ez a barlangrendszer valamikor a pliocén korban keveredési korrózióval jött létre, azaz a mélyben örvénylő források oldották ki...

  

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Szekeres Béla: A hetek „kivégzése”


Évekkel ezelőtt kezdtük el újra meghódítani a Magas-Tátra „egyszerű bakancsosok” számára is járható, megmászható csúcsait – nyugatról kelet felé haladva. Igen jó és számunkra megfelelő bázist, táborhelyet találtunk a tátracsorbai (Tatranska Strba) „Autocamping”-ben, ahova azóta is hűségesen visszajárunk. Viszonylag olcsó sátorhelyet kapunk, szép környezetben, tiszta reggelen napfelkeltekor a Magas-Tátra csúcsaiban gyönyörködhetünk a sátorból kimászva. Ha nagyobb kényelemre vágyunk, bungalót, faházat is bérelhetünk, bár erre még nem vetemedtünk. A kemping bejáratánál levő vendéglőben mindig van friss csapolt sör (néha barna is) és egyszerű vacsora, sztrapacska (haluska), miegymás, sőt, még fagyikehely is előfordul néhanap. Egyszóval igényeinknek megfelel, és innen körülbelül fél óra alatt kocsival elérhetők azok a kiindulópontok, ahonnan gyalogtúráinkat elkezdhetjük...

 

 --------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Babits Lajos: Turistabarátság


Nagy létszámú turistaszakosztályunk tagjaként rendszeresen járom a természetet, de a gyönyörű hazai tájak szeretetén kívül különös vonzalmat érzek a magashegyek iránt is, és ezzel az érzéssel szerencsére nem vagyok egyedül. Kialakult egy kisebb csoport, akik szintén e hegyek szerelmesei, örömmel vállalják a kihívásokat, és nem bánják a nehézségeket. Gyakran összefogunk, hogy meglátogassuk a közeli magashegységeket, de célunk nemcsak a csúcsok legyőzése, hanem az odavezető út minden természeti szépségének meglátása és tudatunkban való elraktározása is.
A határtalan természetszeretet, az azonos érdeklődés és célok, a közös élmények közelebb hoztak egymáshoz. Beszélgetéseink visszatérő, közös témája a múlt felidézése és a jövő tervezése lett. Egyre inkább kerestük egymás társaságát, örültünk együttlétünknek. Kialakult a turistabarátság, amely egymás megbecsülésén, az egymás iránti tolerancián túlmutatva, magánéleti problémák megértésében, segíteni akarásban is megmutatkozott...

  

--------------------------------------------------------------------------------

 

Lieber Tamás: Retyezáti keringő


A víz okozta fertőzés mindannyiunkon meglátszott. Volt, akit kevésbé viselt meg, de egyesek igencsak gyengének érezték magukat ezen a napon. Igazán nagy túrára senki sem mert vállalkozni, de a sátorban tétlenkedni sem akartunk. Jó alkalom kínálkozott hát a Retyezát táborunkhoz közeli tavainak megismerésére.
Az útikönyv elég részletesen taglalja a hegység tavait, s megtudhatjuk belőle azt is, hogy közel száz található belőlük – a Délkeleti-Kárpátokban a legtöbb –, melyből 58 állandó és körülbelül negyven időszakos tározója a csapadék- vagy olvadékvizeknek. A tavak többsége 1900 és 2200 méter közötti magasságban fekszik. Elhelyezkedésüket tekintve vagy közvetlenül a gleccser mélyítette teknőben, vagy a jégár által felhalmozott morénasánc mögött találhatóak. A tavak közül a legnagyobb a sátorozó helyünkül is szolgáló Bukura-tó (8,8 ha), a legmélyebb pedig a Zenóga-tó (29 m). Tekintélyes mélységének köszönhetően ez utóbbi képes a legtöbb víz tárolására (700 ezer m3)...

  

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kiss Attila: Északi Zöld


Kicsit aggasztó volt, hogy csütörtökön még este is szakadt az eső. Szerencsére péntek reggel ragyogó napsütésben sétáltunk Szilvásváradon a kisvasút végállomása felé. A kisvonatok már nem járnak a lovas pályáig. Szalajka fatelep állomásig gyalogolnunk kellett a vágányok mellett, ami alkalmat adott a sínek alaposabb szemrevételezésére. Egy több mint 120 éves darabon „Resicza 1886.” felirat olvasható – jelezvén a gyártás helyét és évét. Az egykori átrakónál egy fel nem épült libegő alkatrészei hevernek. Szépen helyreállított épületben kapott helyet a jegypénztár. A vonatjegy meglehetősen igénytelen, pénztárgéppel nyomtatnak egy cédulát (a társadalmi munkával fenntartott és üzemeltetett Kemencei Erdei Múzeumvasúton kéregjeggyel utazhatunk), ez azonban semmit sem von le az utazás élményéből. Nem nyitott kocsis szerelvényt indítottak, így a peronon utaztam, ahonnan jól lehetett látni az erdőben kanyargó, időnként meredeken emelkedő pályát. A többnapos eső után még mindig vizes fák ágairól időnként üdítő fröccsöt kaptam a nyakamba. A felső végállomás a meseszép Gloriett-tisztáson található. Kicsit visszább, egy csonkavágányra állították ki szerelvényünk utolsó kocsiját, melyben a büfé működik, a nap végén az utolsó vonattal tér majd vissza...

  

--------------------------------------------------------------------------------

 

Vermes Judit: Magyar Kappadókia


„Nekem a Balaton a Riviéra” – szólt a régi sláger, megfogalmazva kissé elvágyódóan egy, a mai fiataloknak már nem is elmagyarázható korban a világ szépségei utáni vágyódást – azonban lehetőség többnyire csak az itthoni szépségek megtekintésére volt. Kiránduljunk most egy olyan helyre Magyarországon, amely méltó párja világhíres testvérének, a kappadókiai sziklavidéknek. Ez a hely Kazár.
Geológiai és geomorfológiai különlegességet rejt a Salgótarjánhoz közeli kis falut övező erdő. A kazári riolittufa utólagosan felszínre került és erodált tömbjei – kibukkanva az erdőből – igencsak meghökkentő látványt nyújtanak. Ha napos időben érkezünk, vakító fehérségű, változatos formájú karsztos-karros alakzatokra emlékeztető, völgyekkel szabdalt egyhektáros lejtő tárul elénk. Leírni a látványt nagyon nehéz, élőben kell szemügyre venni. Javasoljuk a piros kereszttel jelölt útvonalat a megközelítésre, amely – ha Vizslás felől érkezünk, a Tordas-tető és a Sáska-kő után ér a Nyírjes-domb melletti riolittufa-képződményhez. Kiérve a faluból egy részletes útbaigazító táblát találunk. A jobb kézre eső Tordas-tetőre felkaptatva – a Zagyva völgye nyílik keleti irányban – jól jelzett útvonalon, a gerincen kisebb-nagyobb kerülőkkel mintegy szűk órás séta után jutunk el úti célunkhoz...

  

--------------------------------------------------------------------------------

 

A teljes cikkeket a HTM júliusi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu