HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 1. szám
Tél
2018. május 20. Vasárnap
283182
66
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2008-08  
 
Megjelent a HTM 2008. augusztusi száma!
2008-08-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

Szatmári Zoltán: Sonkafüggöny a hegyekben

 

Szentes György: Naracoorte

 

Barna Béla: Csontváry Boszniában

 

Gábriel András: Trák sziklák

 

dr. Babits Lajos: A makrancos hölgy

 

Gyenes Péter: Balatoni Abesszínia

 

Lieber Tamás: Kitörő lelkesedés

 

Szepessy Gábor: A határmenti bazaltvidék

 

dr. Szekeres Béla: A „Palóc Granc Canyon”

Szatmári Zoltán: Sonkafüggöny a hegyekben


Andalúzia Spanyolország déli részén található, ahol a Sierra Nevada hegység is húzódik. Maga a hegységrendszer – a hasonló nevet viselő nemzeti park része – geológiailag az észak-afrikai Atlasz hegység folytatódása.
A nemzeti parkot 1989-ben hozták létre, de a Sierra Nevadát már 1986 óta bioszféra-rezervátumként jegyzik.
Itt található az Ibériai-félsziget legmagasabb csúcsa, a Mulhacén (3478 m) és tőszomszédságában „testvére”, a jellegzetesen szabdalt Veleta (3398 m). A háromezer méter felett található tengerszemek Európa legmagasabban fekvő hegyi tavai. A hegység túraútvonalaival kínálja magát az odalátogatóknak, s a fáradt vándort jól felszerelt, kitűnő állapotban lévő menedékházak várják. Aki télen tervezi az útját, az megtapasztalhatja a minden igényt kielégítő sícentrum szolgáltatásait is...

  

--------------------------------------------------------------------------------

 

Szentes György: Naracoorte


Dél-Ausztrália állam délkeleti sarkában, közel a tengerparthoz fekszik a Naracoorte nevű kicsiny település. A városka határában hat nagyobb és számos kisebb barlang nyílik, amelyek a Naracoorte Barlangok Nemzeti Parkot és Világörökségi Területet alkotják. De miért is lettek a világörökség részei. Hiszen Ausztráliában, sőt, még a közvetlen környéken is sok hasonló vagy még nagyobb barlangrendszer ismert. A terület a Mészkő Part (Limstone Coast) tájegység része. Az eocén és oligocén korú mészkősorozat
sok száz kilométer hosszúságban húzódik Victoria, Dél-Ausztrália és Nyugat-Ausztrália államok tengerpartja mentén, látványos karsztjelenségek és kiterjedt barlangok kíséretében...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: Csontváry Boszniában


Bosznia nevét hallva a legtöbb embernek az 1992–1995-ös délszláv háború jut eszébe, pedig a hegyek és minaretek országa, a hegyes-völgyes Bosznia és Hercegovina rengeteg szépséges hellyel szolgál. Ha kategorizálni kellene, akkor Bosznia specialitásának a kecses ívű hidakat, a folyóvölgyeket és a vízeséseket mondanám. A világ legszebb 12 vízesése közé sorolt jajcei is itt található, ráadásul Csontváry is megfestette.
A 23 ezer lakosú Jajce (ritkán használt magyar nevén Jajca) Közép-Bosznia kantonban, 379 méter tengerszint feletti magasságon fekszik, a Gola planinától (1006 m) délre, a Dnolucka hegységtől (Hum, 1162 m) nyugatra, a Ravna gorától (Gorica, 1267 m) pedig északra. Ahol a hegyek között kanyargó Vrbas (Verbász) és a Pliva folyók összefolynak, ott épült fel a történelmileg is jelentős város. A királyi Bosznia idején például Jajce volt a székhelye a bosnyák királyoknak, itt koronázták meg az utolsó bosnyák királyt, Stevan Tomaševicet, aki azonban nem sokáig hordhatta koronáját, II. Mohamed szultán ugyanis lefejeztette.... 

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Gábriel András: Trák sziklák


A Rodope a Trák-Macedóniai őshegységnek, ezen belül a Rila–Rodope-masszívumnak a legnagyobb területű hegysége Bulgária és Görögország határán. Nyugati része erdős, a keleti kopárabb és alacsonyabb. Tizennyolcezer négyzetkilométer területéből 14 743 négyzetkilométer Bulgáriához tartozik. Legmagasabb csúcsa 2191 méter, jóval alacsonyabb, mint a masszívum két másik tagja, a Rila és a Pirin. Főleg gnájsz, amfiból, mészkő és márvány alkotja. Valószínű, hogy az ércet jelentő ruda és ropa szláv szavakból ered a neve. Nyugati része a Rilához csatlakozik, de nem különül el tőle határozottan, a Pirintől viszont határozottan elkülöníti a Mészta szűk völgye. A Mésztával közel párhuzamosan húzódik északkeleten a Dabras-hegység (1937 m), ezt a vele párhuzamosan folyó Doszpát-patak határolja, amely a Mésztába folyik, és erőműveket tápláló duzzasztás van rajta. Tovább keletre az előbbiekkel szintén párhuzamosan a hosszú Velisko-Videniski-vonulat húzódik. Ettől északkeletre is van erőműveket szolgáló duzzasztás. A vonulat területén áll az Orfej turistaház (1038 m). Itt emelkedik a Devini-hegység, amelyben Devin város táján több patak egyesül, és északra folyva a Rodope egyik nagy patakját, a Vácsát alkotják. Ezen a hosszú anton-ivanovci duzzasztás szolgálja a hasonló nevű erőművet. A bele folyó Folinovói-patakon vízesések zuhognak le. A Vácsa Kricsimnél folyik a Maricába. Kricsimnél 1932-ben épült az első vízi erőmű, 1980 táján már három működött itt...

 

 --------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Babits Lajos: A makrancos hölgy


Már messziről látszik, és izgatóan megdobogtatja a magashegyeket szerető turisták szívét, ahogy a Magas-Tátra a Poprádi-fennsíkról minden átmenet nélkül, magasságánál jóval fennköltebb látványt nyújtva, méltóságteljesen nyújtózik az ég felé. A felgyűrődött kristályos gránithegység mai arculatát a jégkorszakok gleccserfolyamainak köszöntheti, melyeknek pusztító munkája nyomán a főgerincről észak–dél irányba futó völgyek és mellékgerincek változatos sora jött létre. A jégárak nyomai a völgyekben végig fellelhetőek, a lerakott kövek morénagátjai lépcsőzetes teraszokat alakítottak ki, mélyükön smaragdként csillognak a különböző színben pompázó tengerszemek, és a tavakból túlcsurgó, a gátakon vízesésként alázúduló patakok teszik teljessé a térség látványát.
Nem csoda, hogy a változatos völgyek s e völgyeket kétoldalt őrző gránitcsipkés sziklaormok sora, a kőfolyásokon szerpentinezve vezető, jól kiépített utak, a hágókról, csúcsokról előtáruló panoráma csodálatos képei tömegeket vonzanak. Nagy a Tátra szerelmeseinek tábora...

  

--------------------------------------------------------------------------------

 

Gyenes Péter: Balatoni Abesszínia


Kánikulai napok ígérkeznek. Nem csoda, hisz július közepe van. A hozzám hasonlók – kiknek nemcsak fürdőkád a Balaton – kevéssé örülnek az ilyen hírnek. Mint megszállott csavargó, nekivágok, míg elviselhető a nap heve. A hajón még heves szélrohamok kényszerítik rám a szélkabátot, a tó almazöld arcával fűzi bensőmet. Füreden pattanok nyeregbe, és a város nyüzsgő, zajos forgatagát igyekszem mielőbb elhagyni. Persze az út jó darabig felfelé igyekszik, de azért egy almazöld panorámát még „bedob”, mielőtt erdősebb szakaszok következnek. Hamarosan jót suhanok Balatonszőlős felé. Azért azt tudom, lesz ennek még böjtje…
A falut elhagyva jönnek is a felmenős szakaszok, és a nap is ilyenkor bújik ki a felhők közül. Úgy tűnik, van, akit ez nem zavar. Ifjú hölgy tapos könnyedén – a nyeregből kiemelkedve –, nemes alváza csillog a fényben… „Kétféle ember van: okos és nős”, no meg öreg, aki itt már csak tolja a „kecskét”. Szemeim előtt színes karikák, de csak jön egy hűs, szálerdei szakasz, ami enyhíti fájdalmaimat. Átmenetileg, mert Hidegkút felé vagy jót kerül az ember, vagy átvág a hegyen. Ez utóbbit választom. Köves, sittes, meredek szekérút. Már felhő sem hűsít. Talán jobb lett volna a zöld jelzésen, az erdősebb. Lefelé valamivel jobb az út, így fékezve, óvatosan gurulok. Hidegkút panorámája csodás. Modern épületek, foghíjak látszanak felülről, nem egy hangulatos, balatonfelvidéki falu. Nem is marasztal, inkább még egy négyest letekerek...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Lieber Tamás: Kitörő lelkesedés


„Az általatok kért, csúcskráterekre vezető túra mellett az Etna jelenlegi kitöréséhez is elviszünk titeket” – hallatszott a telefonban újdonsült ismerősünk hangja. Jóllehet júniusi dél-olaszországi programunkat még itthonról szerveztük, annak végrehajtását azonban mindenképpen a tűzhányó aktuális tevékenységétől kívántuk függővé tenni.
A Calabria felé vezető autópályán érkező hírt természetesen mindenki örömmel fogadta, és jókedvünket még az sem vette el, hogy a késői indulás miatt (a Vezúv meglátogatása után) jelentős késéssel, a hajnali órákban léptünk Szicília földjére. A déli turistaközpontba (Rifugio Sapienza) kilenc órára megbeszélt találkozóra szerencsére néhány órás alvás után érkeztünk.
A majd hatszáz méternyi emelkedőt röpke tíz perc alatt tettük meg, az újabb négyszáz méter leküzdésére is közel azonos időre volt szükségünk. Persze mindez nem ment volna libegő és terepjáró busz nélkül, melyek célunkat tekintve nélkülözhetetlenek voltak ezen a napon. Vezetőnk, Pietro lelkesedését hamar átvettük, főleg miután részletesen felvázolta a ránk váró programot...

  

--------------------------------------------------------------------------------

 

Szepessy Gábor: A határmenti bazaltvidék


Közép-Európa egyik legjelentősebb bazaltvidékét a magyar–szlovák államhatár szeli ketté. A hazánk területén található Medves-hegység és az északi szomszédunknál emelkedő Cseres-hegység (Ajnácskői-hegység) között a megosztott Medves-fennsík képez természetes „hidat”. Az utóbbi években a két tájegységet mesterségesen elválasztó határvonal turisztikai szempontból jelképessé vált, s ma már könnyedén felfedezhetjük túloldalának páratlan értékeit.
Amint Somoskőújfalunál átlépünk Szlovákiába, máris egymást követik a szebbnél szebb várak, városok, hegycsúcsok. Somoskő és Fülek erősségei már eddig is számtalan turistát vonzottak, ezért most egy kevéssé ismert, de annál látványosabb túraútvonalat ajánlok az érdeklődő természetjárók figyelmébe...

  

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Szekeres Béla: A „Palóc Granc Canyon”


Régóta izgatott már a némi „nagyzással”, de dicsérendő, igaz lokálpatriotizmussal „Palóc Grand Canyon”-nak is nevezett Páris-szurdok, a Páris-patak szurdokvölgye, de valahogy gyakran vagyunk úgy, hogy távolabbra, több napra előbb eljutunk, mint egy közelebbi egynapos túrára. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a kistelepülésekre a vonatközlekedés (a busz is!) egyre mostohább, így például Nógrádszakálig, illetve Ipolytarnócig két átszállással, csaknem négyórás vonatozással lehet eljutni. Ameddig lehet, mivel ottjártamkor osztogatták a vonaton azt a kétségbeesett polgármesteri felhívást, amelylyel a Balassagyarmat – Ipolytarnóc közötti vasútvonal megszüntetése elleni tiltakozásra hívták az utasokat és a „szimpatizánsokat”...

 

 --------------------------------------------------------------------------------

 

A teljes cikkeket a HTM augusztusi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu