HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 1. szám
Tél
2018. május 22. Kedd
283363
68
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2008-09  
 
Megjelent a HTM 2008. szeptemberi száma!
2008-09-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

Gozony Gergő: Meredek falak

 

Barna Béla: Stobi romjai

 

Németh Imre: Fejlámpa nélkül

 

Szepessy Gábor: Rejtett gyöngyszem 

 

Pap Sándor: Rákóczifalva értéke


dr. Szekeres Béla: Az Őrség határán

 

dr. Babits Lajos: Sasbércek nyomában

Gozony Gergő: Meredek falak


A Hochschwab-hegységet leggyorsabban Bécsen át érhetjük el a körgyűrű megépítése óta. Az A2-es autópályáról kanyarodjunk le Bécsújhelynél (Wiener Neustadt) az S6-os gyorsforgalmi útra Bruck a.d. Mur irányába (mintha a Rax vagy a Schneeberg fele mennénk), majd térjünk le Kapfenbergnél a 20-as országútra. Végezetül Thörl falucskában forduljunk le balra a St. Ilgner-völgy irányába.
A Bodenbauer alpesi vendégház (884 m) parkolójába érkezéskor éppen 400 kilométert mutatott a kilométeróra az M1-es és M7-es autópálya-elágazástól. A várakozás díjtalan, a jóféle helyi sör pedig pótolhatatlan élmény, ráadásul magyar felszolgálók csapolják. Ha több napra érkezünk, érdemes a vándorszobákat választanunk, ezek kétágyasak, közös illemhellyel és zuhanyzóval, s 25 euróba kerülnek fejenként...

  

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: Stobi romjai


A Klepa hegység (1150 m) keleti szélén, ahol a Crna Reka nevű folyó a Vardarba ömlik, találjuk Macedónia egyik legjelentősebb látnivalóját, a szép leleteiről híres „stobi ásatásokat”. Stobi a Kr. e. I. században, Augustus császár idején indult fejlődésnek. Érdekes élmény Görögország felé tartva Macedóniában megállni egy római rommező megtekintésére. Az 1991-ben függetlenné vált Macedóniát az ENSZ 1993-ban „Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság” (FYROM – Former Yugoslav Republic of Macedonia) néven vette fel a világszervezetbe. Az egykori „jugó” tagköztársaság 2100 évvel ezelőtt azonban római provincia is volt. A Macedonia nevet viselő provincia egyik legjelentősebb városa Stobi volt, melyet valószínűleg még a rómaiak előtt, a Kr. e.
IV. században alapítottak. Időszámításunk előtt 168-ban lett a terület római provincia, a város ez időben sóátrakó hely volt a Crna Reka (Erigon) és a Vardar (Axios) folyók találkozásánál, de fél évszázadon belül gyors fejlődésnek indult Augustus császár idején. A leglátványosabb változás a Kr. u. II–III. században következett be: ekkor emelték a város falait, ekkor épült fel színháza, templomai és palotái. Ezekben a századokban Stobi már municípium, azaz római város volt, lakosait pedig ius Italicum illette meg, tehát teljes jogú római polgárok voltak...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Németh Imre: Fejlámpa nélkül


Ha az ország barlangjainak közel fele a Bükk hegységben van, akkor az nagy lehetőség a természet szerelmeseinek. Akár még két nap időtartamban is. A túraútvonal ötletét F. Nagy Zsuzsa „Barlangolások a Bükkben” című hasznos könyvecskéje adta. A motivációt pedig barlangászmúltam és természetszeretetem.
A vonat Budapestről két órán belül futott be Miskolcra. Innen az 1-es busz az egész várost átszelve negyven perc alatt vitt a starthelyre, a Herman Ottó parkhoz. A végállomástól tovább már a piknikelők által megszállt Garadna patak árnyékos partján sétáltam a piros sávon, amely átvezetett az országúton, s már húzott is felfelé a Bedő Albert-hegy szép kilátást és pompázó virágokat rejtő gerincére, többször csábítva fotózásra, gyönyörködésre. A Szinva tanösvény egyik állomása a Szeleta-tetőn egy, a Bükkben nem ritka karsztjelenségre hívta fel a figyelmet, a Szeleta-zsombolyra. Ezek az aknabarlangok nemcsak azért titokzatosak, mert nehezen járhatók, hanem mert a tudomány még ma sem tudja egyértelműen leírni kialakulásukat. Az innen tíz percre lévő Szeleta-barlangot bár régi ismerősként üdvözöltem, megint elbűvölt az egykori ősemberlak. Történelme, méretei és szó szerint hűvös klímája „ráül” az ember lelkére....

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Szepessy Gábor: Rejtett gyöngyszem


Mátraverebély nevének hallatán gyakran Szentkútra asszociálunk, Tarról az utóbbi időben többnyire a sztúpájára gondolunk, Nagybátonyról viszont még mindig a bányászváros múltját hordozza emlékezetünk. Ritkán jut eszünkbe, hogy ezek a települések is a Mátrába tartó turistautak kiindulópontjai. Ezért azt javaslom, innen vágjunk neki a Mátrának, s hódítsuk meg a helyiek körében igen kedvelt, ám mégsem túlzsúfolt Ágasvárt és környékét!
A legtöbb látnivalóval kecsegtető túralehetőség kétségtelenül a Tarról induló és Hasznosra érkező turistaút-kombináció, mely talán az egyik leghosszabb kirándulás Ágasvár környékén. Fokozódó fáradságunkat az útközben feltűnő természeti és történelmi érdekességek egyaránt ellensúlyozzák...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Pap Sándor: Rákóczifalva értéke


A Közép-Tisza vidéken fekvő Rákóczifalva térségében a Life Sumar program keretében csaknem egymillió euró költséggel fenntartható hullámtéri tájrehabilitációt végeztek. A fő cél az árvízvédelem segítése volt, új védőtöltés építésével, a régi elbontásával, hozzávetőlegesen hat négyzetkilométerrel növelve az árterületet. Ez és egy kedvezőbb vízlevezetési sáv a Szolnok felé eső folyószakasz árvízszintjét jelentősen csökkenti. A tájrehabilitációval a terület legfontosabb természeti értékeit kívánták megóvni, illetve helyreállítani vízépítési, erdészeti beavatkozásokkal, özönfajok ritkításával. A munkálatokkal egyidejűleg egy hat kilométeres tanösvényt alakítottak ki, amelynek célja a táj történetének, vízügyi beavatkozásainak és természeti értékeinek ismertetése. A magyarázó táblák mindig a bemutatásra szánt objektumnál, természeti értéknél, tájnál vannak. A tanösvény 2008-ban elnyerte az Energy Globe Award-díjat, amelyet május 26-án adtak át Brüsszelben, az Európa Parlamentben. Az évszakonként különböző arcát mutató tájat közelsége és könnyű megközelíthetősége miatt gyakran keressük fel Szolnokról gyalog vagy kerékpárral. Már mindenkinek megvan a kedvenc tája, fája, állata...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Szekeres Béla: Az Őrség határán


A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra végigjárásával az Írott-kőtől Szekszárdig terjedő 561 kilométer távon a Dél-Dunántúl legszebb tájegységeivel, falvaival, természeti és történelmi nevezetességeivel, örökségeivel ismerkedhet meg a túrázó. Ennek egy kevésbé ismert és ismertetett kis része a Kemeneshát és az Őrség találkozásának vidéke. A túraútvonal kikerüli ugyan Körmendet, de igazság szerint az szinte „kikerülhetetlen”, hiszen aki vasútvonalon közelíti meg a kiindulópontokat, vagy aki egy szakaszt befejezve vonattal akar hazajutni, annak egyik nagy állomása ezen a vidéken Körmend.
Megéri néhány órát rászánni erre a városra, amely a kistérség központja. Ez az apró falvas terület a földrajzi összetartozáson túl történelmi gyökerekkel és mindennapokat átszövő egymásrautaltsággal is kapcsolódik egymáshoz. Körmend, a középkori mezőváros a XVII. századtól a Batthyány család hercegi ágának uradalmi központja volt. Híres műemléke a középkori vár átalakításával a XVIII. században épült, négy saroktornyos, impozáns Batthyány-kastély, amely a mellette található parkkal (várkerttel) a térség egyik meghatározó kulturális öröksége. A várkert 1958 óta védett, leghíresebb fája a 200 év körüli juharlevelű platán. Az ősfás park közepén található az 1820 táján felállított 15 méter magas obeliszk, melynek oldalán bronztábla hirdeti a híres Batthyány-elődöket...

  

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Babits Lajos: Sasbércek nyomában


Korán beköszöntött az ősz. Az augusztusi kánikula egyik napról a másikra tovaszállt, egy hidegfront hatására a viharos szél esőt hozott, és több mint tíz fokot csökkent a hőmérséklet. Jól is esett a nyári tikkasztó forróság után a felüdítő friss levegő, és ahogy mondják, „igazi kirándulóidő” várt ránk. A felejthetetlen élményt nyújtó nyári magashegyi túráink után a lankásabb hazai hegyeink közé mentünk gyönyörködni a természet soha meg nem unható, mindig valami újat adó szépségében.
Kirándulásunkat a Pilisbe szerveztük, olyan túraútvonalat választva, amely mentén az újkori kéregmozgások következtében kibillent és kiemelkedett mészkőrögök látványos sziklaalakzatokat, úgynevezett sasbérceket alakítottak ki, és amelyekről csodálatos kilátás nyílik a mélyben elterülő völgyekre, medencékre. Kiinduló- és végpontnak egyazon helyet kerestünk, hogy autóbusszal vagy személyautóval is megközelíthető legyen. Erre a legalkalmasabbnak a Két-Bükkfa-nyergét találtuk, melynél buszmegálló és parkolóhely is van...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

A teljes cikkeket a HTM szeptemberi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu