HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 3. szám
Nyár
2018. augusztus 15. Szerda
291188
54
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2008-12  
 
Megjelent a HTM 2008. decemberi száma!
2008-12-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:


Hunyadi László: Időfutam a Wallisi-Alpokban

 

Szentes György: Lávabarlangok szigete

 

Kocsis Dávid: Adrenalintúra

 

Lampért Kirill: Skót szabadság

 

Kerekes György: Négy szél útján

 

Szatmári Zoltán: Akklimatizáció és halálzóna

 

Klein Dávid: Erdély peremén

 

Szepessy Gábor: Fejedelmi szülőhely

 

Barna Béla: Tanösvény és kalandpark

 

Molnár Attila: Dzsungelharcosok

Hunyadi László: Időfutam a Wallisi-Alpokban


Ha Svájc, akkor Alpok, és ha Alpok, a cél valamelyik nagy hegy! – így gondolkodik a magamfajta hegyjáró ember, még ha ezúttal a munka szólított is „Európa játszóterére”. Nagy hegyekből nincs is hiány errefelé, a bőség zavarát mérsékli azonban, hogy nem egész két nap áll rendelkezésre, és vállalkozó szellemű túratárs sem akad. A választás végül a Wallisi-Alpokban emelkedő Weissmiesre esik – a technikai nehézségek mérsékeltek, elérhető távolságban van, és ráadásul a bűvös négyezres magasságot is meghaladja vagy 23 méterrel. A megközelítést pedig leginkább a könnyű sziklamászást kívánó délkeleti gerinc kínálja. A Trift-gleccseren vezető normál út könnyebb lenne ugyan, de egyedül lévén az előbbi ígérkezik biztonságosabbnak... 

 

--------------------------------------------------------------------------------

  

Szentes György: Lávabarlangok szigete


A lávabarlangokkal a barlangkutatás külön ága, a vulkánszpeleológia foglalkozik. A téma iránt érdeklődő barlangkutatók kétévente szimpóziumokon jönnek össze, hogy kicseréljék tapasztalataikat. 2008-ban a Dél-Koreához tartozó Jeju-szigeten volt a tanácskozás, és a résztvevőknek sikerült néhány rendkívüli szépségű lávabarlangot bejárni.
Barlangok nemcsak karsztos kőzetekben, de vulkáni eredetű lávakőzetekben is keletkeznek. Eredetük magyarázata bár sok részletben vitatott, viszonylag egyszerű. A hígan folyós lávaár felső része megszilárdul, és az alul még folyékony láva megcsapolódik, alagútszerű üregeket hagyva maga után. A folyamat ismétlődése esetén többszintes járatrendszerek, ezek összeszakadása következtében pedig bonyolult labirintusok jönnek létre...

 

 --------------------------------------------------------------------------------

 

Kocsis Dávid: Adrenalintúra


Már régen motoszkált bennem a gondolat, hogy egy hosszabb mászóprogramra menjünk az Alpokba, és ne csak egy csúcs miatt. Ezért az Ortler-csoport
3500 méter feletti csúcsainak meghódítása volt a fő úti célunk. Kellő elszántság és információ birtokában indultunk neki tíznapos csavargásunknak.
Első nap
Kis csapatunk – Ákos, Zsolti és jómagam – a magyar határon robogott át első állomásunk, a kis olasz Peio (Pejo) falu felé. A szerpentines út jó tíz órát vett igénybe, késő délután érkeztünk meg. Nézelődéseink után elindultunk megkeresni lehetséges táborhelyünket, mivel elvi célul tűztük ki, hogy ahol nem szükséges, nem fizetünk szállásért, inkább bivakolunk. A helybeliek által javasolt focipálya mellett egy kis kiemelkedésen találtunk egy kellemes sátorozóhelyet (1700 m) egy parkoló mellett. Volt padunk, asztalunk, s nem utolsósorban innen indult a másnapi gyalogtúránk. A sátorverés és a vacsora elfogyasztása után még szétnéztünk a környéken. Láttunk egy impozáns katonatemetőt ápolt kerttel és kis kápolnával, mely osztrák és magyar katonák végső nyughelyéül szolgál....

 
--------------------------------------------------------------------------------

  

Lampért Kirill: Skót szabadság


A Skót-felföld a misztikum, a legendák, a szoknyás (kiltes) férfiak földje és a turisták „paradicsoma” is. Jogosan tartozik Európa lélegzetelállító tájai közé. Vad, kopár, sziklás hegyei a globális átlagot tekintve kicsinek számítanak, de legtöbbjük a tengerszintről indul, így magasabbnak tűnnek, mint amekkorák...

 

 --------------------------------------------------------------------------------

  

Kerekes György: Négy szél útján


Az utazás mindig különleges élményt jelent a misztikusnak tűnő északon, túl a sarkkör által meghúzott határon. Hiszen a gyermekkorunk meséiben létező, rénszarvasok vontatta szánkón érkező Mikulás otthona, a Fül-hegy (Korvatunturi) és környéke nem lehet más, csak mesevilág.
Lappföld kettős csodaként szerepel a turisták emlékeiben – egyrészt mint ember alkotta látványosság, másrészt mint természet alkotta különleges világ. A természet formálta a hatalmas erdőségeket, az ember pedig nekiállt és lakhatóvá tette az óriási mocsárt, termővé a vad kövekkel telített földet. Errefelé azonban ezt úgy tette, hogy a természet nem károsodott sehol sem.
Kora este érkeztem Lappföld fővárosába, Rovaniembe, ahonnan elindul és ahová megérkezik a felfedező kalandozás a lágyan ringó lápvidék, a rénszarvasok és a Lappföldön élő Mikulás, a Joulupukki világában. Az alig negyvenezer lakosú Rovaniemi Lappföld kulturális, ipari és közlekedési központja (www.rovaniemi.fi). Történelmi városrészei elpusztultak a háború során, az Artikumban (a sarkköri életet, Lappföldet és a várost bemutató múzeumban) egy terepasztalon tekinthetjük meg, hogy talán három ház maradt épségben...

 

 --------------------------------------------------------------------------------

  

Szatmári Zoltán: Akklimatizáció és halálzóna


Sokakat mágnesként vonz a hegymászás, az extrém körülmények, amikor megemelkedhet a szervezet adrenalinszintje. Egyre többen vállalkoznak
magashegyi trekkingtúrákra, extrém kalandokra. Hogy ne csak „egy” életre szóló élmény maradjon az ilyen jellegű „expedíció”, jó tisztában lenni azzal,
hogy milyen veszélyek leselkedhetnek ránk a magashegyek világában. A hegyi betegségekről a magyar hegymászóélet elitjéhez tartozó Ács Zoltánt kérdeztük...

 

 --------------------------------------------------------------------------------

  

Klein Dávid: Erdély peremén


Máramaros és a Radnai-havasok még egyelőre nem tartozik a magyar túrázók által gyakran látogatott területek közé. Ez köszönhető periférikus elhelyezkedésének, meg talán annak is, hogy a vidék nem tartozik a tradicionálisan többségi magyar lakta területek közé, mint a sokak számára ismert és látogatott Székelyföld...

 

 --------------------------------------------------------------------------------

  

Szepessy Gábor: Fejedelmi szülőhely


Sátoraljaújhely környékét járva a turisták rendszerint a sárospataki várat, a széphalmi Kazinczy-emlékcsarnokot, esetleg a füzéri sasfészket, vagy a pálházai kisvonattal Kőkaput fedezik fel. A ma már könnyedén átjárható magyar–szlovák államhatáron túli nevezetességekre nem is gondolnak. Pedig a sátoraljaújhelyi gyalogos határátkelőtől mindössze három kilométerre található II. Rákóczi Ferenc szülőháza, Borsi (Borša) várkastélya...

 

 --------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: Tanösvény és kalandpark


Magyarország egyik legszebb fekvésű falujának tartják turistaberkekben a 2002 őszén önállóvá vált települést, Szarvaskőt. Akár térdig hóban gázolva, akár nyári verőfényben izzadva, akár vigasztalan őszi esőben kaptatunk fel sziklabércére, Szarvaskő mindig gyönyörű. Vár, templom, alagutak, sziklák és sok geológiai érdekesség várja itt a bakancsosokat...

 

 --------------------------------------------------------------------------------

 

Molnár Attila: Dzsungelharcosok


Csoportok gátlástalan űzésén-hajszolásán edződött idegen- és túravezetőként beneveztem életem legelső, 700 méteres szinttel áldott teljesítménytúrájára. Mindig viszolyogtam a perckalodába zárt, határidős feladatoktól, ahol adott óra alatt kell pontosan és szakszerűen teljesíteni. Tudom, teher alatt nő a pálma, és a Muszáj-Tempus nyomása alatt loholva tájékozódás azért még a harmadik ikszen túl sem okozhat gondot.
A következő flash sötétben kelés után a Normafa Síház előtt ért. Spontán baráti üdvözlések után a népes sorból fél kilenckor 251-es rajtszámmal startolva indultam neki a rozsdavörös, olykor sárgálló levelek között. Számomra e terep bringával sem volt ismeretlen, de most a lábbuszra kerestem kalauzt. A János-hegyet 527 méteren koronázó Erzsébet-kilátó újfent nosztalgiával fogadott. Salve! – köszöntem neki, és olvastam neoromán csigalépcsője alatt a padlón. Az első ellenőrző ponti bélyegzés pici tumultussal fogadott a második kilátószinten, sőt a nyomott stemplit szépen felcserélték, mert a szerint ekkor már a Kaán Károly-kilátót abszolváltam. Kurta fotószünettel körbenézve a főváros legtetején, a reggeli párába burkolózva kacsintottam a Nagy-Kopasz félcél felé, aztán iszkiri! Éppen a panorámás pihenőfülkéknél oldalogva kifliztem a fokokon, amikor vidám ellenvonatként egyszer csak szembeszaladt egy mellesleg széldzsekije alól szépen domború holtjátékkal hergelő teremtés. A dekoratív fehérnép inspiráló turbófokozatba kapcsolt, mert az erdőőri laktól távolabb kisvártatva ismét találkoztunk, ahogyan lejtmenetben szánkázott. Agárként vágtáztam utána, és a Szépjuhásznéig sikerült néhány biztató minutát lefaragni az addig meglehetős szigorúra szabott szintidőből...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

A teljes cikkeket a HTM decemberi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu