HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT Stúdió-Pé Reklámiroda KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2017. 6. szám
Tél
2018. február 25. Vasárnap
276971
25
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Keresés
Újság archívum
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Stúdió-Pé Reklámiroda
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2009-02  
 
Megjelent a Turista Magazin 2009. februári száma!
2009-02-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

dr. Szekeres Béla: Hótartó helyeken


Pusztay Sándor: Sportosan, természetesen


dr. Dénes György: A Gömör-Tornai-karszt


Németh Imre: A csend nyomában


Dr. Hajdó Éva: Cifraszűr és slambuc


Takács Antal: Egy magyar nábob


Szepessy Gábor: Makarónierdő


Lieber Tamás: A velemi vízimalom

dr. Szekeres Béla: Hótartó helyeken

 

Mikor megtudtam a hírekből, hogy egyik kedvenc helyemen, a börzsönyi Nagy-Hideg-hegyen egy kis „hó található”, rögtön tudtam, hogy egy téli túrát kell tennem, már csak az ünnepek alatt felszedett kilók gyors ledolgozása végett is. Ez utóbbi biztosítására úgy terveztük a túrát, hogy azért legalább egy 20–24 kilométert gyalogoljunk, érintsünk egy-két csúcsot, és legyen valami „új” is az útban mindenki számára. Kocsival felmentünk Királyházáig (a Diósjenőről fölvezető erdőgazdasági út hétvégeken nyitott, szabad) és onnan a Nagy-Mána – Nagy-Hideg-hegy – Csóványos – Pogányvár útvonalat választva indultunk el, ami azért nem a „leglankásabb” útnak számít. A Börzsöny egyik legkedvesebb hazai hegységem a maga rendkívüli változatosságával, magas (800–900-as) csúcsaival, csodálatos gerinceivel, völgyeivel, élővilágával, ezért télen-nyáron szeretem – persze nemkülönben a többi, ezer élményt nyújtó hegyvidékünket.
Bővebben a Turista Magazinban…

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Pusztay Sándor: Sportosan, természetesen

 

A Magyar Természetbarát Szövetség több olyan országos programban vesz részt, amelyek a sporttal, a természetjárással kapcsolhatók össze. A kezdeményezések helyzetéről és a szervezés állásáról kérdeztük Duro Imre igazgatót.
– Az MTSz keretén belül milyen túralehetőségekhez köthető a Természet Oszlopcsarnoka Program?
– A Természet Oszlopcsarnoka Program keretében egy túrasorozatot készítünk elő, amely egyfajta egynapos „erdei iskolaként” többletismereteket ad a résztvevőknek, amelyek a túra útvonalával, annak természetes és mesterséges környezetével, táji, tájegységi sajátosságaival, kulturális közegével, természet- és környezetvédelmével, fenntartható fejlődésével kapcsolatos információk mellett a tömegsporthoz, a rekreációhoz és az egészséges életmódhoz is köthetők. Az Önkormányzati Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a támogatói, míg a Magyar Természetbarát Szövetség és a Természetjáró Fiatalok Szövetsége a szakmai végrehajtói, koordinátori oldalon kapcsolódik a programhoz. A régiónkénti tíz túrát – összesen hetvenet – tartalmazó program májusig tart.
Bővebben a Turista Magazinban…

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Dénes György: A Gömör-Tornai-karszt

 

A Természetbarát Turistaegyesületek Nemzetközi Szövetsége, az NFI, amely minden évben más-más országnak egy-egy turisztikai szempontból különösen érdekes vidékét ajánlja a nemzetközi turistatársadalom figyelmébe, úgy határozott, hogy 2010–2011-ben a Gömör–Tornai-karszt lesz az „Év Vidéke”. Fel kell készülnünk tehát rá, hogy jövő tavasztól a következő nyár végéig számos országból érkeznek turisták erre a különleges tájra, hogy megismerjék természeti szépségeit, gazdag kultúrtörténeti emlékeit és néprajzi sajátosságait.
A Gömör–Tornai-karszt nevét onnan kapta, hogy zöme a történelmi Gömör és Torna megyékben terül el, csak kis része nyúlik át Észak-Borsodba. Mintegy kétharmada szlovák területen van, és Szlovák-karsztnak nevezik, nagyjából egyharmada a magyarországi Aggteleki-karsztvidék. Így tehát a két szomszédos ország szorosan együttműködő természetbarát szervezetei és nemzeti parkjai lesznek a nagy nemzetközi turistarendezvény házigazdái.
Bővebben a Turista Magazinban…

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Németh Imre: A csend nyomában

 

A 2008–2009. év fordulóját az Alacsony-Tátra északnyugati szegletében, Liptószentiván (Liptovsky Jan) egyik hoteljében tölthettük. Mármint az éjszakákat, mert napközben futóléccel sítúráztunk. Mivel szállásunk völgyének, a Bystrá-völgynek az útját érthetetlen lelkesedéssel és alapossággal szórták fel kőzúzalékkal szlovák barátaink, ezért a közeli Liptói-Tátrában próbáltunk szerencsét.
Podbanské (Podbanszkó) már ismerős rajthely volt, tavaly innen nem sikerült a Tichá dolinát (Csendes-völgy) meghódítani az erős szél és a hideg miatt. Most már a parkolóban napfény fogadott… és mínusz 17 fok. Beöltözés, pakolás és irány a völgy. A legveszélyesebb részen hamar túl voltunk, a kis hidacska fel- és lehajtója nem kapcsolódott szintben, így nagyon oda kellett figyelni az átkelésre. Ettől kezdve, ha szolidan is, de szinte állandóan emelkedett az út. Az első bő negyedóra fenyvesben vezetett, egészen az elágazásig. Itt az északi látóhatárt a Kriván fenséges tömege zárta. Balra fordulva hirtelen kitárult a völgy: széles völgytalp több kilométeren át. Mivel a hegyek távolabb húzódtak, így a napsugarak be tudtak tekinteni a tátrai viszonylatban méretes völgybe.
Bővebben a Turista Magazinban…

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Hajdó Éva: Cifraszűr és slambuc

 

Szomorkás, esős időben indult el vonatunk Debrecenből a Hortobágy felé, hogy a MÁV-Start Zrt. szervezésében részt vegyünk a november utolsó szombatján megtartott pásztoradventen. Több éve őrzik itt ezt a régi hagyományt, a pásztorok ezen a napon hajtják be a pusztáról az addig kint legelésző őshonos háziállatokat. A vasútállomásról rövid sétával értük el a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontjának nemesen egyszerű hófehér épületét, ahol ingyenesen megtekinthető kiállítás várja a látogatókat (egész évben hétköznap, májustól októberig hétvégenként is).
A Hortobágyon keresztül vezető út mellett, a Kilenclyukú híd és a Hortobágyi csárda szomszédságában található a Hortobágyi Pásztormúzeum. Valamikor szekérállás volt ez a műemlék épület. A látványos kiállítás megismertet a pusztai legeltetéssel, a sajátos hortobágyi pásztorkodással.
Bővebben a Turista Magazinban…

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

 

Takács Antal: Egy magyar nábob

 

Az Alföld a Körösökkel, a Tiszával, a Marossal és a magyar–román határral határolt tájegysége a Vihar-sarok (szűkebb értelemben a Körös–Maros köze). Területét Békés megye nagyobbik és Csongrád megye keleti része alkotja. A végeláthatatlan, sivárnak tűnő sík vidéket néhány csodálatos „oázis” tarkítja, amelyek természeti értékeikkel és műemlékeikkel keltik fel az arra járók figyelmét. Egy ilyen vonzó, zöld oázis Békés megyében a Gyulától mindössze 15 kilométerre, dél–délnyugati irányban lévő Szabadkígyós helység, melynek kialakulása összefonódott a Kígyósi puszta, a grófi Wenckheim család és az általuk emelt kastély történetével. Többnapos gyulai programunk kiegészítéseként érdekesnek ígérkezett a kiruccanás a közeli faluba. Szabadkígyóst a 44 számú főutat (Gyulánál) és a 47-est (Csorvásnál) Gerendáson keresztül összekötő úton érjük el. Útközben keresztezzük a Budapest – Szolnok – Békéscsaba – Lökösháza vasútvonalat.
Bővebben a Turista Magazinban…

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Szepessy Gábor: Makarónierdő

 

Hazánk legnagyobb látogatottságú felszín alatti járatrendszere a Baradla-barlang. A távoli tájakról érkező vendégek többnyire az aggteleki rövidtúrára fizetnek be elsőként, majd a megszállottabb érdeklődők körében ezt követi a Vörös-tótól Jósvafőig tartó középtúra végigjárása. Mindezek után a legtöbben veszik a sátorfájukat, és elindulnak hazafelé. Pedig mint köztudott, hazánk leghosszabb, 25 kilométeres barlangrendszere két szomszédos ország – Magyarország és Szlovákia – területén fekszik.
A szlovák részt könnyen megközelíthetjük Aggtelekről, csupán a közúti határátkelőhelyet kell igénybe vennünk. Amint belépünk a Domica-barlang fogadóépületébe, a pénztárnál két dologra lehetünk figyelmesek. Először is arra, hogy a belépőjegy valamivel mérsékeltebb árú, mint a magyar oldalon, másodszor, hogy a Gombaszögi-barlanggal együtt kombinált belépőjegyet is válthatunk. Ezzel máris adódik egy lehetőség, hogy elcsábuljunk, s célba vegyük a szalmacseppköveiről elhíresült üregrendszert is.
Bővebben a Turista Magazinban…

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Lieber Tamás: A velemi vízimalom

 

Manapság, amikor oly sok szó esik a megújuló energiaforrásokról, megfeledkezünk arról, hogy ez bizony nem csupán a modern kor igénye. Az ember már a múltban is kereste, és persze meg is találta a módját annak, hogy a természet adta lehetőségeket a saját és a köz javára hasznosítsa, igaz, akkoriban más nem is nagyon állt rendelkezésére.
Sajnos egyre kevesebb hazánkban a mezőgazdasági-ipari jellegű műemlékek száma, s még kevesebb azoké, melyeket az eredeti funkciójuk bemutatására használnak. Ezért is volt örömteli, hogy Kőszegre tartó utunk során egy ilyen látványosságot is megállóink közé iktathattunk.
Magyarországon alig néhány, ma is üzemképes vízimalom található. Ezek egyikét a Kőszeg-Hegyalján, festői környezetben fekvő Velem falucska tudhatja magáénak. A Kőszegi-hegység és Írott-kő (882 m) látványa kísérte Górtól induló vasi autós kirándulásunkat.
Bővebben a Turista Magazinban…

 

--------------------------------------------------------------------------------

  

A teljes cikkeket a Turista Magazin februári számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu