HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 1. szám
Tél
2018. május 20. Vasárnap
283180
32
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2009-05  
 
Megjelent a Turista Magazin 2009. májusi száma!
2009-05-01
Nyomtatható változat!

\"\"

 

Ízelítő a tartalomból:

 

 Kerekes György: Kál Harka körportya


dr. Babits Lajos: Virágszőnyeg a hegytetőn 
  

Biki Endre Gábor: A Török-vár


Vermes Judit: Élő skanzen


Szepessy Gábor: Palóc Olimposz


dr. Dénes György: Árpád-kori istenháza


Balogh Zoltán – Németh Imre: Határtalan szépségű határfolyó


dr. Szekeres Béla: Turisták öröme


Pap Sándor: Herkules hévizei


Csányi Sándor: Az „Erőltetett menet”

Kerekes György: Kál Harka körportya

 

A Káli-medence neve valószínűleg a Kál személynévből alakult ki. A honfoglalást követően itt volt a Kál nemzetség szálláshelye, a legtöbb itteni település a nevében is őrzi ezt. A medencét északkelet–délnyugati irányban a különleges nevű Burnót-patak szeli át. A terület hat kisebb községet ölel magába: Kővágóörsöt, Szentbékkállát, Mindeszentkállát, Kékkutat és Salföldet. A változatos formájú, titokzatos hegyek által körülvett, mediterrán jellegű tájról Eötvös Károly sorai mesélnek: „Kúpok fénylő orommal, szőlőhegyek zölden ragyogva, erdők fekete foltjai, zöld mezők, arany vetések, száz falu, ezernyi hegyhajlék, malmok, útszéli sorfák, patakok, csatornák, fehér házak, korhadt és mégis fényes romok.”
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Babits Lajos: Virágszőnyeg a hegytetőn

 

A Visegrádi-hegység szívében, erdős hegyek ölelésében, egy völgykatlanban bújik meg a hegység legmagasabban fekvő községe, Pilisszentlászló. Az alig ezer lelket számláló, főképp szlovák anyanyelvű kis falut Szentendréről autóbuszjárattal közelíthetjük meg. Az utazás a központi téren ér véget. Rögtön szembetűnik a Gesztenyés söröző és az 1825-ben épült kápolna, amely előtt Szent László mellszobra vigyázza az utat.
Túránkat egy kis kitérővel és történelmi időutazással kezdtük. A Petőfi utca falusias házsorai között felsétáltunk a Kékes-hegy lejtőjén emelkedő Templom-dombra, amelynek tetején, a temető ölelésében egy 1770–72 között barokk stílusban épített templom áll.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Biki Endre Gábor: A Török-vár

 

Máriakéménd Dél-Baranyában található település. Már a csiszolt kőkorban is lakott hely volt, később trák-illír népcsoport, kelták, majd rómaiak is letelepedtek a környéken, az egykor itt áthaladó híres római Borostyánút mellett. Nevét 1015-ben már említette a pécsváradi apátság alapítólevele is mint az apátsághoz tartozó birtokot. Az oklevelek 1237-ben a Győr nemzetséghez tartozó Óvári Konrád birtokaként említik Minori Kemud néven, baranyai uradalmának a központja volt. Ő építtette a várat is még a tatárjárás után. Maradékát ma Török-várként emlegetik, és a településtől északkeletre 207 méteres magasságban a Várhegyen sűrű galagonya- és kökénybokrok mögött találjuk.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Vermes Judit: Élő skanzen

 

Már jó néhány évtizede meghonosodott nálunk a skanzen szó, de kevesen tudják, honnan is került nyelvünkbe. Skansen egy ma is létező városrész Stockholmban, és egyben a világ első falumúzeuma. A szó sáncot jelent, melyet a kirándulóhely a valaha területén található építményről kapott. Az északi mintára Európában elterjedt skanzenek egyik legszebb hazai példája az Europa Nostra díjas szennai.
A svédországi Skansen múzeumát 1891-ben nyitották meg. Több mint száz épülete a svéd nép életét idézi meg néhány száz évre visszamenően. Ennek az ihlető mintájára jöttek létre a múlt század derekán szerte a világon a szabadtéri néprajzi múzeumok, s nyitották meg hazánkban is a szentendrei, a göcseji, az őrségi, az ópusztaszeri, a sóstói, a vasi, a hollókői, a nagyvázsonyi és a tihanyi gyűjteményt. Az első után majd száz évvel, 1978-ban alapított szennai skanzen egy fontos jellemzőjében rokonítható elődjével.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Szepessy Gábor: Palóc Olimposz

 

„Mint hajdan a görög az ő fellegekbe burkolózó, hókoronázta Olymposára, ilyesféle kegyelettel tekint a palóc is a girbegurba hegyei és dombja fölött kimagasló Karancs ormaira” – írta Noszky Jenő 1912-ben. Persze, hogy a Karancsot ki nevezte először „palóc Olimposz”-nak, már nem deríthető ki, de mindmáig elválaszthatatlan jelzője a hegyvidéknek.
A környezetéből meredeken kiemelkedő vonulat hármas tagoltságot mutat minden égtáj irányából. Ha kelet–délkelet felől figyeljük, még egy érdekes formát is felfedezhetünk rajta. Tetőrégióján végigtekintve ugyanis egy elefánt hátának gigantikus méretű természetes „másolatát” láthatjuk. Ezt nevezik az itt élők a Karancs „elefánthátának”, mely a környék turistáinak egyik legnépszerűbb úti célja.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Dénes György: Árpád-kori istenháza

 

A Gömör–Tornai-karszt keleti szélén, a Bódva folyó bal partján a kőfejtés által már lefejezett, csonka Esztramos magasodik a folyó fölé meredek sziklafalával. Erről kapta a hegy a nevét is, amely a „meredek” jelentésű ószláv sztrm szóból ered.
A hegy oldalában kibúvó vasércet már a kora vaskori ember is fölfedezte és hasznosította. A honfoglalás során a magyarok a Bükk lábánál és a Sajó, valamint a Bódva völgyének alsó, tágas szakaszán meghódolt bolgár jellegű szláv nyelvjárást beszélő népelemek egy részét Észak-Borsodba és a Tornai-karsztvidékre telepítették át, ahol egyik feladatuk éppen a vastermelés volt. Így ők is szerepet kaptak az Esztramos vasércének kitermelésében és feldolgozásában.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Balogh Zoltán – Németh Imre: Határtalan szépségű határfolyó

 

Van magyar folyó, amelyik lassú, méltóságteljes, van, amelyik kanyargós, változatos, amelyik szurdokban töri át magát, s amelyik zátonyokat épít. Az Ipoly mindezen tulajdonságokat egyesíti. Ráadásul hangulatos, szerethető, és még azért felfedezésre vár. Tehát indulás az Ipolyra!
Parassapusztánál léptük át kocsinkkal a szlovák határt. Az Ipolyságba (Sahy) átvezető hídról a városközpont előtt tértünk le, leereszkedtünk az ártéri legelőre, ahol vízre szálltunk. Sokáig csendes, nyugodt volt az „Ipel”, és még a nap is sütni kezdett, bár a folyót kísérő galériaerdő árnyéka miatt melegítő hatását ritkán élvezhettük. Annál kellemesebb volt a gazdag madárvilág nyüzsgése. Előbb jégmadarak, majd kormoránok és vadkacsák, később szürke gémek és egy fekete harkály köszöntötte túránkat. Időnként méretes ölyveket zavartunk fel.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Szekeres Béla: Turisták öröme

 

Lengyelország európai viszonylatban igen nagy ország (területe három és félszerese hazánkénak), történelmi-kulturális nevezetességeinek se szeri, se száma. Ezeknek a nevezetességeknek ráadásul nagy része magyar vonatkozású, hiszen a két ország viharos történelme sokszor forrt egybe, kapcsolatának sok évszázados hagyománya van. Az ezeréves lengyel–magyar barátság fogalom Európában. A XI. században már ide menekültek az Árpád-házi hercegek, a megvakított Vászoly fiai, s később nem egyszer azonos uralkodója, királya is volt a két országnak. Elég, ha csak Báthory István erdélyi fejedelemre és lengyel királyra gondolunk, akinek a krakkói Wawel székesegyházában kialakított sírkápolnájához évente ezrek zarándokolnak el, vagy még korábban I. (Nagy) Lajos magyar és lengyel királyra, akinek lánya, Hedvig Jadwiga néven lengyel királynő volt (nyughelye szintén a székesegyházban van).
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Pap Sándor: Herkules hévizei

 

A Cserna a Kárpát-medence legdélkeletibb folyója. A Retyezát déli előterében ered, és Orsovánál ömlik a Dunába. A szép szurdokvölgy a Kazán-szorostól a Cserna- és a Nyugati-Zsil vonalában Petrozsényig követhető oldaleltolódásos szerkezeti vonal mentén alakult ki. Itt a kőzetlemezek a földtörténeti harmadidőszakban 30–40 kilométert csúsztak el egymás mellett. A tektonikus mozgások összetörték a kőzeteket, és ezzel egyrészt lehetővé tették, hogy a csapadékvíz szép szurdokvölgyeket vájjon bennük, másrészt az átjárható kőzeteken keresztül a mélyből meleg víz törhetett fel. A vizek gyógyhatását már a rómaiak is felismerték, és Thermae Herculi ad mehadiam – magyarul Herkules mehádiai hévizei – néven fürdőt építettek. Ez az őse a mai Herkulesfürdőnek.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Csányi Sándor: Az „Erőltetett menet”


Radnóti Miklós száz évvel ezelőtt, 1909. május 5-én született. Felmerülhet, hogy miért éppen egy turista-folyóiratban jelenik meg róla írás, hiszen leginkább költői munkásságát méltathatnánk. Azonban amikor gimnáziumunk – mely Radnóti nevét viseli – alapításának 100. évfordulóját ünnepelte, nagyszabású rendezvénysorozatunknak része volt, hogy „Erőltetett menet”-ét részben és egészében végigjárjuk.
Terveinkben annak idején az szerepelt, hogy Szenkirályszabadjától gyalog, Mohácstól (Szegedtől) kerékpáron és Bortól autóbusszal tesszük meg az Abdáig tartó utat. Akkor csak részben jártunk sikerrel, az 1998-as délvidéki események miatt nem mertük vállalni a szerbiai látogatást. Tíz évet kellett várni, hogy iskolánk újabb jubileuma kapcsán újra felvetődjön annak igénye és reménye, hogy eljussunk az egykor ércbányászatáról híres kelet-szerbiai kisvárosba.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

A teljes cikkeket a Turista Magazin májusi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu