HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 3. szám
Nyár
2018. július 23. Hétfő
289672
2
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2009-09  
 
Megjelent a Turista Magazin 2009. szeptemberi száma!
2009-09-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

Barna Béla: Itália kertje

Hohmann Éva: Rózsás főkötők

Kiss László: Székelyvarság

Kalmár László: Az Ördöglovas nyomában

dr. Szekeres Béla: A „cukorsüveg” tetején

dr. Babits Lajos: A Schoberspitze sziklái

Németh Imre: Víz alatti licenc

Szepessy Gábor: Fen(n)séges fennsík

Fekete Mónika: A Mátra ölén

Barna Béla: Itália kertje
 

Egy sablonos útikönyvben az olvasható, hogy a Garda-tó az olasz tavak közül a legkevésbé festői. Szerencsére azonban egy osztrák kiadású túrakönyvben is utánanéztem a helynek, s már egy fotó alapján kiderült: ez nem igaz. Miért is nem festői az, amikor egy gyönyörű tó mellett két kilométer magas hegy emelkedik? Ezt a hegyet, a Monte Altissimo di Nagót (2079 m) megmászva lepillanthatunk két kilométer mélybe, onnan nézve a Garda-tó mintha egy hegyek közé szorult óriási fjord lenne. Nagyon is festői.
A tó környékének egyik legmagasabb hegyét nem a tópart felől, hanem hátulról érdemes megközelíteni. Az A22-es autópálya vagy Rovereto felől nyugat felé tartva Mori településnél kell letérni Brentonico (695 m tszf.) felé, majd onnan S. Giacomo (1196 m) és S. Valentino (1329 m) településeken át jutunk fel az 1617 méter magas Bocca del Creerig (más néven: Passo Canaletta). Itt áll a Rif. Graziani menedékház, s idáig lehet autóval jönni. A menedékháztól bő 400 méteres szintemelkedés vár ránk, a csúcsot oda-vissza bő négyórás túrával mászhatjuk meg, akár ötéves kisgyerekekkel is kényelmes túraösvényen.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Hohmann Éva: Rózsás főkötők
 

Nemrég a kőbányai Törekvés Természetjáró Szakosztályból a kiírt túraprogram alapján elindultunk Vizslás felé. A korai órákban keltünk útra, mivel a Nógrád megyei települést vonattal akartuk megközelíteni.
A vonatról a Vizsláshoz tartozó Újlakpusztán szálltunk le, mely a középkorban még önálló település volt, az adóösszeírások 1553-ban már említették. Az állomástól gyalogoltunk Vizslás felé egy rövid bekötőút mentén. Hamarosan elértük a falu központját, ahol egy ismertető táblát pillantottunk meg. A falu rövid története található rajta, mely elmeséli, hogy a közelben fekvő Borsos-domb tetején bronzkori temetkezési helyet tártak fel. Az első írásos említés 1456-ból származik, ebben az esztendőben nyerte adományul Daróczi Mihály. Ekkor még nem volt itt falu, az oklevelek pusztaként említik a környéket. A későbbi község a török hódoltság idején elpusztult, és csak az 1700-as évek elején települt újra. A falu római katolikus temploma 1680 körül épült.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kiss László: Székelyvarság
 

Székelyföld kevésbé ismert részén, a Görgényi-havasok somlyói – Dél-hegyének a délnyugati lábánál, a Sóvidék keleti szélénél található Székelyvarság, a pihenni vágyók paradicsoma. A zsáktelepülés 12 kilométer hosszú egyetlen bekötőútjának kiépítetlensége miatt nehezen megközelíthető, ami miatt mindmáig távol van a világ zajától. Az ismert vagy javasolt túraútvonalak a települést elkerülik, viszont pihenésre és kisebb túrákra kiválóan alkalmas.
Megközelítéséhez a javasolt útvonal a 42. sz. főúti határátkelőhelyen, Ártándon keresztül, a romániai 1. sz. főúton (E 60) Nagyvárad, Kolozsvár és Torda városok érintésével, tovább a 15. sz. (E 60) főúton Marosvásárhelyig utazhatunk. Marosvásárhely elkerülhető, ha Nyárádfő (Ungheni) előtt jobbra letérünk Lukafalva irányába egy jól kiépített összekötő (alsóbbrendű) útra. Továbbhaladva a 13. sz. (E 60) főúton vagy Segesvár, vagy letérve a 13/A sz. főútra, Szovátán keresztül Székelyudvarhely után Fenyédnél Zetelaka irányába elhagyjuk a főutat, majd a zeteváraljai víztározónál a kiépített utat.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kalmár László: Az Ördöglovas nyomában
 

A Keleti-Gerecse, más néven a Zsámbék-Bajnai-dombvidék, a Gerecse zömét kitevő Nagy-Gerecse főgerincének keleti előterében lévő sajátos táj. A nyugaton a Bajóti Öreg-kővel (375 m) kezdődik, keleten a Zsámbék feletti Nyakas vonulatával záródik.
Nevezetesebb csúcsai a Dorog melletti Nagy-Gete (457 m) és a már említetteken kívül a bajnai Őr-hegy, az Öreg-hegy (360 m), a gyermelyi Gyarmat-hegy (340 m). Gyalogtúra szempontjából elsősorban az Országos Kéktúra jóvoltából az északi része ismertebb, jártabb. Délebbi részei (Som-berek, Borostyánkő, Bősomlyó vonulata évtizedek óta zárt vadászterület, Gyarmatpuszta központtal. Ma már csak kevesen tudják, hogy a hatvanas években itt bivalyrezervátum volt. Innen költöztették e kiveszőben lévő háziállatokat mai helyükre, a Kis-Balatonnál lévő Kápolnapusztára. A két vonulat között elterülő vidék agyagos, löszös, helyenként homokos felszínű, 210–240 méter magas, északnyugat–délkeleti irányú dombhátak és az ezekből szigetszerűen kiemelkedő 240–360 méter magas mészkőhegyek. A dombhátak közötti völgyeket korábban patakok hálózták be, ezek egy része ma időszakos vagy teljesen kiszáradt, helyüket csak keskeny vizenyős rétek jelzik. A dombokon szántók vannak, a hegyek oldalában többfelé akad szőlő is. A hegyek felsőbb részei erdősek, nem egy a tetején messze fehérlő, hangulatos sziklakibúvással, mint ahogy a neve is mutatja a Kőszikla.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


 dr. Szekeres Béla: A „cukorsüveg” tetején
 

A Balaton-felvidék számos pazar és bizarr helye, kilátóhelye közül Hegyesd várát, a valóban cukorsüvegként kiemelkedő tanúhegyet választottam túracélpontul, ahol már vagy húsz éve jártam egyszer, és akkor is megragadott különlegességével, hangulatával, a tetejéről élvezhető panorámával. Az pedig, hogy várrom is van a csúcson, csak hab a tortán. Különben ezen kívül még a Gulács, a Tóti-hegy és a Szigligeti-várhegy úgynevezett „cukorsüveg” alakú formái a bazaltkúpoknak. Kellemes csalódás ért, mert a valaha elhanyagolt „alig romhoz” tanösvény visz fel Hegyesdről. No, de ne vágjunk rögtön a közepébe, hanem nézzük a megközelítés lehetőségeit.
A Balaton északi partja fölötti kis utakon autózni, településein, falvain átmenni már önmagában is élmény és gyönyörűség az év bármely szakában. (Ősszel és tavasszal még a rengeteg nyaralóval sem kell számolni.) Ezt a hirtelen kiemelkedő, szabályos kúp alakjával magára a figyelmet felhívó kis hegycsúcsot – amely kissé beljebb esik a Badacsony – Csobánc – Gulács – Szt. György-hegy ismertebb vonulatától – már messziről láthatjuk, ha például Káptalantóti – Diszel felől közelítünk.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Babits Lajos: A Schoberspitze sziklái
 

Amióta először voltunk az Osztrák-Alpokban, és megismertük Stájerország ezen szegletét, azóta mágnesként vonzódunk minden évben ide, a Wölzer Tauern déli oldalának csodálatos hegyvonulatai közé. Így volt ez az idén is, a hazai nyári melegből az Alpok kellemesen hűvös tavaszi világába vágyódtunk. Terveink között több útvonal bejárása, csúcsok meghódítása szerepelt, de leginkább a Schoberspitze (2423 m) elérése izgatott bennünket. Tavaly már kísérletet tettünk a csúcskereszt elérésére, de júniusban, a még ott uralkodó téli körülmények ezt meghiúsították. Idén később mentünk, bízva abban, hogy a hegyről lefutó, a turistautakat keresztező hónyelvek már elolvadtak, és nem lesz akadálya a csúcsra jutásunknak.
Szállásunk Lachtalban, a jó bevált Lachtalhausban volt. Derült reggelre ébredtünk, a sípályák déli lejtői a hajnali napfényben fürödtek, és a kék égbolton csupán fehér gomolyfelhők siettek kelet felé. Jókedvvel és várakozásteli optimizmussal ültünk autóinkba, hogy mielőbb a gyalogtúra beszállási helyére érkezzünk. Az autóút önmagában is élmény volt. Lachtalból leereszkedtünk Wölzer Bach völgyébe.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Németh Imre: Víz alatti licenc
 

Minden feleség és a család többi, szavazattal bíró tagja előbb-utóbb közli velünk, hogy „most a nyári szabadságod a családé”. Ilyenkor kell az a taktikai érzék, mely a nyugis-üdülős hetet számunkra, természetjárók számára is elviselhetővé teszi. Alább egy szlovéniai változatot mutatok be.
A helyszín: Debeli Stric, azaz a „Dundi-félsziget” a szlovén–olasz határ szlovén oldalán Ankaran városánál egy tengerparti kempingben.
Szereplők: a fondorlatos természetbarát és családja mit sem sejtő tagjai.
Kellékek: könnyűbúvár maszk és pipa, egy tengert is bíró „hétvégi” túrára alkalmas gumikajak, egy személygépkocsi, némi előzetes felkészülés.
Cél: úgy „pihenni” a családdal, hogy közben ne vegyék észre, hogy biz’ a hét „aktív semmittevéssel” telt.
A projekt három nagy részre tagolódott. Az első változat a kempingben maradás volt. Ilyenkor vagy úsztunk, vagy eveztünk (akár át Olaszországba), vagy pedig míg a feleség tervszerűen napozott, addig én „búvárkodtam”. Mivel a bajusz miatt folyamatosan szivárgott be a víz a szemüveg mögé, így csak a pár méteres mélységű parti övezet maradt számomra. De az is milyen változatos volt!
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Szepessy Gábor: Fen(n)séges fennsík
 

Bizonyára minden magyar ember tudja, hogy Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű tava a Balaton. Azt viszont már jóval kevesebb, hogy legméretesebb bazaltplatója a magyar–szlovák határvidéken elterülő Medves-fennsík. Talán sokan ezért sem ismerik, s nem is veszik a fáradságot, hogy felfedezzék ezt a hegyek közé ékelődő, varázslatos hangulatú magaslati síkságot.
Az 1940-es években Jugovics Lajos geológus a nógrád-gömöri bazaltvulkáni területen 171 különálló bazalt- és bazalttufa-előfordulást térképezett fel. Salgótarján környékén harmincötöt nevezett meg, elsőként a Medveshegy bazalttakaróját. A Somoskő és Rónabánya között elterülő vulkáni képződmény felszíne 520–570 méter átlagos magasságú, csak lapos kiemelkedése, a Medves-magasa (Szlovákia) éri el a 659 métert. Teljes kiterjedése 12,8 négyzetkilométer, melynek 7,8 négyzetkilométernyi része jut magyar területre.
A Medves mintegy 2,3–2,7 millió éve a pliocén korban, több kitörési fázis során jött létre, mi több anyaga sem egyetlen vulkánból származik. A bazalttakaró alatt fellelhető üledékes kőzetekben egykor völgyek, mély vízmosások keletkeztek. A kitörések terméke kitöltötte a felszín egyenetlenségeit, s eltérő – tíz–száz méter közötti – vastagságú fennsíkot hozott létre.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Fekete Mónika: A Mátra ölén
 

Az „északi hegyek” déli lejtői mindig derűsek: aki a Mátraalját, és annak ölén, a Kékes tömbje alatti Markazt választja úti célul, az sokféle turistaélvezet közül választhat. Barangolhat a Mátra hegyei és erdői között, lejjebb ereszkedve a szőlődombok semmihez sem hasonlítható aranyló napsütését élvezheti a táj boraival (tramini, olaszrizling, muskotály, zweigelt), aztán egy gyönyörű tóparton csillapíthatja a mindennapok idegfeszültségét a vándor, de gyönyörködhet a turista egy várromban, egy szép tájházban, nem mellékesen pedig az ország egyik legszebb szurdokvölgye is Markaz mellett nyílik.
Markaz látnivalói közül először a falu déli végén álló kápolnát érdemes megtekintenünk, melyet 1913. szeptember 8-án Boldogasszony (Kisasszony) tiszteletére szenteltek fel. 1937-ben a Honvéd Hagyományápoló Egyesület kezdeményezésére az első világháború frontkatonáinak emlékére Hősök ligetévé alakították a helyet, a kápolna előtt kőfeszülettel és Mária-szoborral, hangulatos ligettel, de a kápolna egyik állomása a Markaz értékeit bemutató közelmúltban kialakított sétaútnak is igényes tájékoztató táblával.
Bővebben a Turista Magazinban...
 

--------------------------------------------------------------------------------

A teljes cikkeket a Turista Magazin szeptemberi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu