HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 4. szám
Nyár
2018. szeptember 23. Vasárnap
295191
20
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3  4 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ HTM aktuális szám
Újság archívum » 2009-09  
 
Megjelent a Turista Magazin 2009. szeptemberi száma!
2009-09-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

Barna Béla: Itália kertje

Hohmann Éva: Rózsás főkötők

Kiss László: Székelyvarság

Kalmár László: Az Ördöglovas nyomában

dr. Szekeres Béla: A „cukorsüveg” tetején

dr. Babits Lajos: A Schoberspitze sziklái

Németh Imre: Víz alatti licenc

Szepessy Gábor: Fen(n)séges fennsík

Fekete Mónika: A Mátra ölén

Barna Béla: Itália kertje
 

Egy sablonos útikönyvben az olvasható, hogy a Garda-tó az olasz tavak közül a legkevésbé festői. Szerencsére azonban egy osztrák kiadású túrakönyvben is utánanéztem a helynek, s már egy fotó alapján kiderült: ez nem igaz. Miért is nem festői az, amikor egy gyönyörű tó mellett két kilométer magas hegy emelkedik? Ezt a hegyet, a Monte Altissimo di Nagót (2079 m) megmászva lepillanthatunk két kilométer mélybe, onnan nézve a Garda-tó mintha egy hegyek közé szorult óriási fjord lenne. Nagyon is festői.
A tó környékének egyik legmagasabb hegyét nem a tópart felől, hanem hátulról érdemes megközelíteni. Az A22-es autópálya vagy Rovereto felől nyugat felé tartva Mori településnél kell letérni Brentonico (695 m tszf.) felé, majd onnan S. Giacomo (1196 m) és S. Valentino (1329 m) településeken át jutunk fel az 1617 méter magas Bocca del Creerig (más néven: Passo Canaletta). Itt áll a Rif. Graziani menedékház, s idáig lehet autóval jönni. A menedékháztól bő 400 méteres szintemelkedés vár ránk, a csúcsot oda-vissza bő négyórás túrával mászhatjuk meg, akár ötéves kisgyerekekkel is kényelmes túraösvényen.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Hohmann Éva: Rózsás főkötők
 

Nemrég a kőbányai Törekvés Természetjáró Szakosztályból a kiírt túraprogram alapján elindultunk Vizslás felé. A korai órákban keltünk útra, mivel a Nógrád megyei települést vonattal akartuk megközelíteni.
A vonatról a Vizsláshoz tartozó Újlakpusztán szálltunk le, mely a középkorban még önálló település volt, az adóösszeírások 1553-ban már említették. Az állomástól gyalogoltunk Vizslás felé egy rövid bekötőút mentén. Hamarosan elértük a falu központját, ahol egy ismertető táblát pillantottunk meg. A falu rövid története található rajta, mely elmeséli, hogy a közelben fekvő Borsos-domb tetején bronzkori temetkezési helyet tártak fel. Az első írásos említés 1456-ból származik, ebben az esztendőben nyerte adományul Daróczi Mihály. Ekkor még nem volt itt falu, az oklevelek pusztaként említik a környéket. A későbbi község a török hódoltság idején elpusztult, és csak az 1700-as évek elején települt újra. A falu római katolikus temploma 1680 körül épült.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kiss László: Székelyvarság
 

Székelyföld kevésbé ismert részén, a Görgényi-havasok somlyói – Dél-hegyének a délnyugati lábánál, a Sóvidék keleti szélénél található Székelyvarság, a pihenni vágyók paradicsoma. A zsáktelepülés 12 kilométer hosszú egyetlen bekötőútjának kiépítetlensége miatt nehezen megközelíthető, ami miatt mindmáig távol van a világ zajától. Az ismert vagy javasolt túraútvonalak a települést elkerülik, viszont pihenésre és kisebb túrákra kiválóan alkalmas.
Megközelítéséhez a javasolt útvonal a 42. sz. főúti határátkelőhelyen, Ártándon keresztül, a romániai 1. sz. főúton (E 60) Nagyvárad, Kolozsvár és Torda városok érintésével, tovább a 15. sz. (E 60) főúton Marosvásárhelyig utazhatunk. Marosvásárhely elkerülhető, ha Nyárádfő (Ungheni) előtt jobbra letérünk Lukafalva irányába egy jól kiépített összekötő (alsóbbrendű) útra. Továbbhaladva a 13. sz. (E 60) főúton vagy Segesvár, vagy letérve a 13/A sz. főútra, Szovátán keresztül Székelyudvarhely után Fenyédnél Zetelaka irányába elhagyjuk a főutat, majd a zeteváraljai víztározónál a kiépített utat.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kalmár László: Az Ördöglovas nyomában
 

A Keleti-Gerecse, más néven a Zsámbék-Bajnai-dombvidék, a Gerecse zömét kitevő Nagy-Gerecse főgerincének keleti előterében lévő sajátos táj. A nyugaton a Bajóti Öreg-kővel (375 m) kezdődik, keleten a Zsámbék feletti Nyakas vonulatával záródik.
Nevezetesebb csúcsai a Dorog melletti Nagy-Gete (457 m) és a már említetteken kívül a bajnai Őr-hegy, az Öreg-hegy (360 m), a gyermelyi Gyarmat-hegy (340 m). Gyalogtúra szempontjából elsősorban az Országos Kéktúra jóvoltából az északi része ismertebb, jártabb. Délebbi részei (Som-berek, Borostyánkő, Bősomlyó vonulata évtizedek óta zárt vadászterület, Gyarmatpuszta központtal. Ma már csak kevesen tudják, hogy a hatvanas években itt bivalyrezervátum volt. Innen költöztették e kiveszőben lévő háziállatokat mai helyükre, a Kis-Balatonnál lévő Kápolnapusztára. A két vonulat között elterülő vidék agyagos, löszös, helyenként homokos felszínű, 210–240 méter magas, északnyugat–délkeleti irányú dombhátak és az ezekből szigetszerűen kiemelkedő 240–360 méter magas mészkőhegyek. A dombhátak közötti völgyeket korábban patakok hálózták be, ezek egy része ma időszakos vagy teljesen kiszáradt, helyüket csak keskeny vizenyős rétek jelzik. A dombokon szántók vannak, a hegyek oldalában többfelé akad szőlő is. A hegyek felsőbb részei erdősek, nem egy a tetején messze fehérlő, hangulatos sziklakibúvással, mint ahogy a neve is mutatja a Kőszikla.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


 dr. Szekeres Béla: A „cukorsüveg” tetején
 

A Balaton-felvidék számos pazar és bizarr helye, kilátóhelye közül Hegyesd várát, a valóban cukorsüvegként kiemelkedő tanúhegyet választottam túracélpontul, ahol már vagy húsz éve jártam egyszer, és akkor is megragadott különlegességével, hangulatával, a tetejéről élvezhető panorámával. Az pedig, hogy várrom is van a csúcson, csak hab a tortán. Különben ezen kívül még a Gulács, a Tóti-hegy és a Szigligeti-várhegy úgynevezett „cukorsüveg” alakú formái a bazaltkúpoknak. Kellemes csalódás ért, mert a valaha elhanyagolt „alig romhoz” tanösvény visz fel Hegyesdről. No, de ne vágjunk rögtön a közepébe, hanem nézzük a megközelítés lehetőségeit.
A Balaton északi partja fölötti kis utakon autózni, településein, falvain átmenni már önmagában is élmény és gyönyörűség az év bármely szakában. (Ősszel és tavasszal még a rengeteg nyaralóval sem kell számolni.) Ezt a hirtelen kiemelkedő, szabályos kúp alakjával magára a figyelmet felhívó kis hegycsúcsot – amely kissé beljebb esik a Badacsony – Csobánc – Gulács – Szt. György-hegy ismertebb vonulatától – már messziről láthatjuk, ha például Káptalantóti – Diszel felől közelítünk.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Babits Lajos: A Schoberspitze sziklái
 

Amióta először voltunk az Osztrák-Alpokban, és megismertük Stájerország ezen szegletét, azóta mágnesként vonzódunk minden évben ide, a Wölzer Tauern déli oldalának csodálatos hegyvonulatai közé. Így volt ez az idén is, a hazai nyári melegből az Alpok kellemesen hűvös tavaszi világába vágyódtunk. Terveink között több útvonal bejárása, csúcsok meghódítása szerepelt, de leginkább a Schoberspitze (2423 m) elérése izgatott bennünket. Tavaly már kísérletet tettünk a csúcskereszt elérésére, de júniusban, a még ott uralkodó téli körülmények ezt meghiúsították. Idén később mentünk, bízva abban, hogy a hegyről lefutó, a turistautakat keresztező hónyelvek már elolvadtak, és nem lesz akadálya a csúcsra jutásunknak.
Szállásunk Lachtalban, a jó bevált Lachtalhausban volt. Derült reggelre ébredtünk, a sípályák déli lejtői a hajnali napfényben fürödtek, és a kék égbolton csupán fehér gomolyfelhők siettek kelet felé. Jókedvvel és várakozásteli optimizmussal ültünk autóinkba, hogy mielőbb a gyalogtúra beszállási helyére érkezzünk. Az autóút önmagában is élmény volt. Lachtalból leereszkedtünk Wölzer Bach völgyébe.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Németh Imre: Víz alatti licenc
 

Minden feleség és a család többi, szavazattal bíró tagja előbb-utóbb közli velünk, hogy „most a nyári szabadságod a családé”. Ilyenkor kell az a taktikai érzék, mely a nyugis-üdülős hetet számunkra, természetjárók számára is elviselhetővé teszi. Alább egy szlovéniai változatot mutatok be.
A helyszín: Debeli Stric, azaz a „Dundi-félsziget” a szlovén–olasz határ szlovén oldalán Ankaran városánál egy tengerparti kempingben.
Szereplők: a fondorlatos természetbarát és családja mit sem sejtő tagjai.
Kellékek: könnyűbúvár maszk és pipa, egy tengert is bíró „hétvégi” túrára alkalmas gumikajak, egy személygépkocsi, némi előzetes felkészülés.
Cél: úgy „pihenni” a családdal, hogy közben ne vegyék észre, hogy biz’ a hét „aktív semmittevéssel” telt.
A projekt három nagy részre tagolódott. Az első változat a kempingben maradás volt. Ilyenkor vagy úsztunk, vagy eveztünk (akár át Olaszországba), vagy pedig míg a feleség tervszerűen napozott, addig én „búvárkodtam”. Mivel a bajusz miatt folyamatosan szivárgott be a víz a szemüveg mögé, így csak a pár méteres mélységű parti övezet maradt számomra. De az is milyen változatos volt!
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Szepessy Gábor: Fen(n)séges fennsík
 

Bizonyára minden magyar ember tudja, hogy Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű tava a Balaton. Azt viszont már jóval kevesebb, hogy legméretesebb bazaltplatója a magyar–szlovák határvidéken elterülő Medves-fennsík. Talán sokan ezért sem ismerik, s nem is veszik a fáradságot, hogy felfedezzék ezt a hegyek közé ékelődő, varázslatos hangulatú magaslati síkságot.
Az 1940-es években Jugovics Lajos geológus a nógrád-gömöri bazaltvulkáni területen 171 különálló bazalt- és bazalttufa-előfordulást térképezett fel. Salgótarján környékén harmincötöt nevezett meg, elsőként a Medveshegy bazalttakaróját. A Somoskő és Rónabánya között elterülő vulkáni képződmény felszíne 520–570 méter átlagos magasságú, csak lapos kiemelkedése, a Medves-magasa (Szlovákia) éri el a 659 métert. Teljes kiterjedése 12,8 négyzetkilométer, melynek 7,8 négyzetkilométernyi része jut magyar területre.
A Medves mintegy 2,3–2,7 millió éve a pliocén korban, több kitörési fázis során jött létre, mi több anyaga sem egyetlen vulkánból származik. A bazalttakaró alatt fellelhető üledékes kőzetekben egykor völgyek, mély vízmosások keletkeztek. A kitörések terméke kitöltötte a felszín egyenetlenségeit, s eltérő – tíz–száz méter közötti – vastagságú fennsíkot hozott létre.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Fekete Mónika: A Mátra ölén
 

Az „északi hegyek” déli lejtői mindig derűsek: aki a Mátraalját, és annak ölén, a Kékes tömbje alatti Markazt választja úti célul, az sokféle turistaélvezet közül választhat. Barangolhat a Mátra hegyei és erdői között, lejjebb ereszkedve a szőlődombok semmihez sem hasonlítható aranyló napsütését élvezheti a táj boraival (tramini, olaszrizling, muskotály, zweigelt), aztán egy gyönyörű tóparton csillapíthatja a mindennapok idegfeszültségét a vándor, de gyönyörködhet a turista egy várromban, egy szép tájházban, nem mellékesen pedig az ország egyik legszebb szurdokvölgye is Markaz mellett nyílik.
Markaz látnivalói közül először a falu déli végén álló kápolnát érdemes megtekintenünk, melyet 1913. szeptember 8-án Boldogasszony (Kisasszony) tiszteletére szenteltek fel. 1937-ben a Honvéd Hagyományápoló Egyesület kezdeményezésére az első világháború frontkatonáinak emlékére Hősök ligetévé alakították a helyet, a kápolna előtt kőfeszülettel és Mária-szoborral, hangulatos ligettel, de a kápolna egyik állomása a Markaz értékeit bemutató közelmúltban kialakított sétaútnak is igényes tájékoztató táblával.
Bővebben a Turista Magazinban...
 

--------------------------------------------------------------------------------

A teljes cikkeket a Turista Magazin szeptemberi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu