HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 4. szám
Nyár
2018. október 23. Kedd
298469
26
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3  4 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ HTM aktuális szám
Újság archívum » 2009-10  
 
Megjelent a Turista Magazin 2009. októberi száma!
2009-10-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

dr. Babits Lajos: Kérkedő romok

Kerekes György: Mormoták a Grossglockneren

Kalmár László: Kneipp-kúra a Király-erdőben

Lieber Tamás: Alpesi kóstoló

Barna Béla: Fancsika csukái

Kiss László: Csalogató Cserhát

Kecskés Péter: A borok királyának földjén

Szepessy Gábor: Bányászati emléktúra

Hovánszki István: Egy jelzésfestés viszontagságai

dr. Babits Lajos: Kérkedő romok

A Poprádi-medencéből az ég felé felszökő Magas-Tátra egyik legszebb csúcsa a már messziről felismerhető, kérkedően csábítgató Lomnici-csúcs. A sokáig legmagasabbnak hitt ormot kedvezõ fekvésének köszönhetően nagy távolságból is látni lehet, néha, páramentes, tiszta téli időben a Kékes-tetőről is előtűnnek körvonalai. Lábánál fekszik Tátralomnic, amely a keleti régió bejárásához a legalkalmasabb kiindulási pont.
A hajdani, csupán kicsiny pásztortelepülés, Tátralomnic helyén már a 19. század vége felé – a tervszerű parcellázás és építkezés eredményeként – szállodák, gyógyüdülők, magánvillák emelkedtek. A kor szokásainak megfelelően az üdülőtelep egyre népszerűbbé vált, a nyári kirándulók mellett hamarosan a téli sportot kedvelők is felfedezték és szívesen látogatták.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Kerekes György: Mormoták a Grossglockneren

Sokszor írtunk már a Grossglockner különlegességeiről, a gleccserekről, az itt élő állatokról, madarakról, virágokról. Most egy olyan túráról szeretnék beszámolni, mely közvetlen közelről érzékelteti a Kaiser-Franz-Josefs-Höhe környékének különleges atmoszféráját, a Hohe Tauern Nemzeti Park szépségeit.
A Glocknerhaus (2136 m) parkolójából indultunk, hogy bejárjuk a gleccserösvényt, majd felkapaszkodva a látogatóközponthoz, rövid pihenő után tovább gyalogoljunk a Gamsgruben (Zerge-árok) úton egészen a Wasserfallwinkelig, azaz a Vízesés-zugig. A túra egy napra tervezhető, átlagos nehézségű, melyen néha sokat kell szintben felfelé menni. Néha lassan emelkedik a szint, de ettől nem lesz kevésbé fárasztó. Az azonban biztos, hogy „belülről” lehet megismerni a Grossglockner e szakaszát. Induljunk el korán, vigyünk esőkabátot, mert bármikor szükségünk lehet rá.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Kalmár László: Kneipp-kúra a Király-erdőben

Az idei EKE Vándortábor programját böngészve megakadt a szemem két, általam még nem ismert, de még csak nem is hallott területre vezető túrán. Ezek a Lazuri és a Sztrimtura patakok szorosai. Mind a kettő a Király-erdőben, közelebbről a Biharrósa (Rosia) környékén található.
A Király-erdő a délebbre fekvő Béli-hegységgel és a Zaránddal az Erdélyi-szigethegység nyugati tagja. Keleten a Vigyázó hegységtől a festői, látványosságokban gazdag Jád völgye választja el, északon a Bárodi-medence, délen pedig a Belényesi-medence határolja. A Király-erdőt karsztos felszíni formák, dolinák, szurdokok, zárt karsztos medencék barlangrendszerei teszik változatossá. Búvópatakjaival (hatvannál többet fedeztek fel) és több száz kisebb-nagyobb barlangjával a barlangászok paradicsoma. Viszonylag gyéren lakott terület. Legmagasabb csúcsa a Holdringató (1027 m), alig magasabb, mint a Kékes. Talán ennek is köszönhető, hogy turisztikai feltárása viszonylag későn kezdődött, és napjainkban is tart.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Lieber Tamás: Alpesi kóstoló

Óriási habos tortaként magasodik fölénk az Ortler csúcsa, a Keleti-Alpok legmagasabb, kis híján négyezres orma. A jégfedte hegycsúcs hívogató, ám tudjuk, hogy kellő felszerelés hiányában nagy falat lenne ez számunkra. Tövében azonban számos túralehetőség adja magát, melyek közül különféle szempontok alapján választhatunk.
A verőfényes augusztusi reggelen, vinschgaui (Dél-Tirol) szállásunkon nem volt kérdéses számunkra az aznapi program. A meteorológia egy-két napon belül az időjárás csapadékosabbra fordulását jelezte, ezért Sulden, és a libegőzés mellett szóltak az érvek.
Az Etsch folyó völgyének, Vinschgaunak 38-as főútvonalát követve érhetjük el célállomásunkat. A spondinigi leágazástól 8,5 kilométerre fekvő Gomagoi településnél a Stilfser-hágó felé tartó útról egy éles kanyarral balra kell letérnünk. Innentől erős hegymenetben, 600 méteres szintet leküzdve juthatunk el a közel tíz kilométerre fekvő Suldenbe (1861 m), az Ortler-régió turisztikai központjába.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Barna Béla: Fancsika csukái

A Debrecen–Nyíregyháza-vonaltól keletre a határtalannak tűnő alföldi sík rónaságot a Nyírség buckás-dombos és erdős tájai váltják fel, egészen a Szatmári-síkságig. Hajdan itt középkori falvak (Fancsika, Bánk) állottak, amelyek a tatár és a török után elnéptelenedtek, a területet pedig zálogbirtokként, majd örökvétellel Debrecen városa szerezte meg. Hasznuk kettős volt, egyrészt a debreceniek faszükségletét biztosították, másrészt alkalmasak voltak a téli legeltetésre. Manapság pedig ez az ország második legnagyobb városának parkerdeje, ahol minden adott egy jó kiránduláshoz, van itt egy hegy szép kilátóval, több horgásztó is, egy füvészkert és egy bemutatóház, de érintünk középkori templomromot és egy 1600 éves földsáncot is.
Erdőspusztai túránkat érdemes a Debrecenből Vámospércs felé kivezető 48-as számú műút mellett kezdeni. Egy darabon erre vezet a Zsuzsi vonat vonala is, melynek Csereerdő vasúti megállójától nem messze találjuk az egyik legérdekesebb látnivalót: az Ördög árkát. Nos, a tiszántúliak által Ördög árkának (vagy Csörsz árkának) nevezett valami nem más, mint egy IV. századi földsánc maradványa, mely bő 1600 évvel ezelőtt az egész Alföldet körülölelte mintegy kb. 550–1200 kilométer hosszúságban.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Kiss László: Csalogató Cserhát

A Tepke a Keleti-Cserhát harmadik legmagasabb (567 m) hegye. Tetején messziről látható, olajfúró toronyra emlékeztető vasszerkezet, kilátó magasodik. Ez teszi igazán csalogatóvá a Tepke felkeresését. A szép panoráma lehetőségével felülmúlja a szomszédos magasabb Purgát (575 m) is.
A feljutás több útvonalon is lehetséges a Tepkére. Keletről Mátraszőlős, északról Nagybárkány felől, délről a 22-es közúttól indulva is megközelíthető a csúcs. A legegyszerűbb, mégis látványos környezetben vezető ösvény nyugatról, Garábról indul a Tepkére.
Garáb a hegyek ölelésében fekvő ősrégi nógrádi kisközség. Állandó lakóinak száma 70 fő körüli. A falu házainak fele nyaralóként funkcionál. Már az oda vezető út is igen vadregényes. A Garáb-patak égerekkel kísért medrét jobbra elhagyva meredek (télen nehezen járható) emelkedővel ér fel a 350–370 méter magasan elterülő házak közé. A főutcát követve elhaladunk a templom mellett. A műemlék jellegű római katolikus templomot 1690 körül építették a jezsuiták. Késő barokk jellegét a száz évvel későbbi felújítással nyerte el.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Kecskés Péter: A borok királyának földjén

Régóta érlelődött bennem a gondolat, hogy érdemes lenne végiglátogatni az UNESCO világörökség-listájára felkerülő nyolc magyarországi helyszínt, de a megvalósítás valahogy egyre csak csúszott. Végül azonban rászántam magam, és a „Miért tokaji a tokaji?” kérdéstől is hajtva választásom elsőként Tokaj-Hegyaljára esett.
A Tokaji Történelmi Borvidék egy része 2002-ben került fel az UNESCO Világörökség Bizottságának listájára, 13 255 hektáros magterületét kilenc település – Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya és Tokaj –, valamint Hercegkúton a gombos-hegyi és kőporosi pincesorok, Sárospatakon a Rákóczi-pince, Sátoraljaújhelyen az Ungvári-pince, Tolcsván az Oremus pincéi és a Tokaj Kereskedőház Bormúzeuma alkotja. Az UNESCO-konvenció értelmében a magterületen kívüli, de az amúgy zárt borvidéken belül található összesen 27 település közigazgatási területei pedig úgynevezett védőzónát képeznek a világörökség körül.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Szepessy Gábor: Bányászati emléktúra

Salgótarján környéke egykoron szénbányáiról volt nevezetes. Az energiahordozót itt 1848-ban kezdték el kitermelni a városhoz közeli Inászón. A helyi szénbányászat bölcsőjét a városból a „Kohász kéken”, vagy a „Bányász körút” sárga jelzésén érhetjük el. A Pécs-kőn áthaladó „emléktúra” emellett földtani, kultúrtörténeti érdekességeket is tartogat számunkra.
Ha stílszerűek akarunk lenni, a nógrádi megyeszékhelyet vonattal közelítsük meg! Bár a vasúti közlekedés manapság igen döcögős errefelé, ne felejtsük el, hogy a Magyar Államvasutak első vonala a Pestet Salgótarjánnal összekötő, a helyi szén elszállítására felépült pálya volt.
A Pest – Salgótarján – Zólyom – Ruttka vasútvonal építésének első tanulmányai a Szt. István Kőszénbánya Társulat berkeiben 1862-ben születtek meg. Első ízben a Pest – Salgótarján – Besztercebánya vonal kiépítésére vonatkozó engedélyt kapták meg, a tényleges munkálatokat pedig 1863 októberében kezdték meg. Mivel a vállalkozás 1865 júliusában csődbe ment, a Pest – Hatvan – Salgótarján vasútvonal építését végül a Magyar Északi Vasúti Társaság fejezte be.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Hovánszki István: Egy jelzésfestés viszontagságai

„E magas és széles hátu tetőt azonban csak ritka vendég látogatja meg, nőknek pedig szinte lehetetlen rá a feljárás, nemcsak a meredek szirtek miatt, hanem mivel apró csemetékkel és bozótokkal olly sűrűn be van nőve, hogy csak üggyel bajjal lehet alattok és közöttök keresztül bujkálni.” Szerelmey Miklós (1803–1875) ezekkel a szavakkal jellemzi, rajzolja körül 1848-ban a „Badacson”-t Balaton-albumában. Elsőként ismeri fel a Balaton turisztikai jelentőségét. A kalandos életű, világlátott litográfus, a szabadságharcban honvéd alezredesként szolgál, feltaláló, Silicat zopissaként emlegetett kőkonzerváló szerét közel száz évig gyártották Angliában.
Jó hírű elődünk nyomdokain egy hétvégén útra keltünk mi is napnyugatnak, egészen Badacsonytördemicig. (Ki csak úgy egyszerűen Pest-Budáról, ki pedig Vácról, netán „midőn strázsamesterünk bugyellárisát veszejtvén” Fót-Rátóton át…) Meg sem álltunk a faluházig, itt kaptunk (most is) kvártélyt két napra Vollmuth Péter polgármester úrtól, akivel egy-két éve igen termékeny, mindkét fél – a falu és a turisták – számára egyaránt hasznos kapcsolatot alakítottunk ki.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

A teljes cikkeket a Turista Magazin októberi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu