HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 3. szám
Nyár
2018. július 23. Hétfő
289674
56
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2010-01  
 
Megjelent a Turista Magazin 2010. januári száma!
2010-01-05
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

Barna Béla: Fellegszerű hegyek

Kertész István: A magyar síelés bölcsőjénél

Illés Andrea: Vár a föld alatti csoda

Vámosi Gréta: A cáki pincesoron

Takács Antal: Régészet és tájtörténet

dr. Szekeres Béla: A ködös Mecsekben

Vörösváry Csaba: Tanösvények mentén

Miklya Ildikó: „Ahonnan messzire ellátni”

Barna Béla: Fellegszerű hegyek

A Déli-Kárpátok legmagasabb és legegységesebb hegylánca a Fogarasi-havasok (Muntii Fagarasului). Ez egyben az egész kárpáti hegységrendszer legnagyobb tömegű hegysége, gerince 70 kilométer hosszú. Nem véletlenül nevezte el 1882-ben Inkey Béla pozsonyi geológus Erdélyi-Alpoknak, itt emelkedik Románia legmagasabb pontja, a 2544 méter magas Moldoveanu csúcs is. A hegység egyre népszerűbb, van ugyanis a Fogarasban egy fantasztikus, 2000 méter fölé kígyózó, lélegzetelállító panorámaút, a Transzfogaras.
A Transzfogaras azonban csak két hónapig járható. Mit csináljon az egyszerű bakancsos túrázó, ha télen akar legalább bepillantást nyerni a Fogaras hegyvilágába? Nos, akkor is érdemes a Transzfogarasra rátérni. Mielőtt azonban elindulnánk a hegyekbe, érdemes a havasok lábánál fekvő Fogaras városát megtekintenünk: négy sarokbástyás téglavára ugyanis igen szép, és jó állapotban is van, vizesárokkal körülvéve. Állítólag ez volt Erdély egyik legnehezebben bevehető erődítménye (bár egyszer egy évre elfoglalta Mihály havasalföldi vajda, miután 1599-ben a Bodza-szoroson át betört Erdélybe, ám aztán visszamenekült Havasalföldre).
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Kertész István: A magyar síelés bölcsőjénél

Ki hinné, hogy a magyar síelés bölcsője nem a főváros körül vagy a Magas-Tátrában ringott, hanem egy viszonylag nem is olyan magas hegységben, a Körmöcbánya melletti Skalkán. Oda az autóval való utazás nem hosszabb, mintha a bükki Bánkútra mennénk, ám gyorsforgalmi út csak rövid szakaszon van, így, ha távolságban nem is, de időben távolabb van az a pont, ahol már érdemes kiszállni a járműből.
Gépjárműveinkkel Budapestről Parassapusztán és Kuprinán át a 66-os főúton haladunk. Ostra Lúka felé átvágjuk azt a háromszög alapú hegyláncolatot, amely Zólyom felé húzódik. Időben nem rövidebb, mintha bemennénk a városba, és ott térnénk át az 50-es főútra, azonban néhány kilométernyit nyerünk, és szép vidéken kanyargunk fel, majd le a Garam völgyébe. Végül jobbra, a 65-ös útra térünk, és nemsokára már Körmöcbányán vagyunk, ahol a város közepén nyíl mutatja a közeli síparadicsomba, a Skalkára vezető utat. Ha itt megszakítjuk az utazást, ódon hangulatú utcácskákban bandukolhatunk, majd a tágas és parkosított főtéren megannyi műemlék házban gyönyörködhetünk. Tovább utazva lassan elmaradnak a házak, és egy gyors folyású patak völgyében megyünk tovább, majd egy hangulatos nyaralótelep és a vendéglője után egy igen szűk, egy nyomsávos
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------
 

Illés Andrea: Vár a föld alatti csoda

Vajon mi veszi rá az embert, hogy lemásszon a föld alá, hogy fázzon, hogy ázzon, hogy apró lyukakba préselje be magát, és hogy maga mögött hagyja a csillagos éji eget vagy a szikrázó napsütést a teljes sötétségért? A kíváncsiság hajtja, a vágy, hogy a cseppkövek csodás világába lépjen először? Vagy a tudásra szomjazik, és vizsgál mindent, ami repül, mászik, folyik, csepeg vagy áll?
Azt szokták mondani, az első túra alkalmával eldől, hogy barlangász lesz-e valakiből vagy sem. Nekem három alkalommal kellett ehhez ismételnem, és csak a harmadik után alakult ki bennem az érzés: még menni akarok, és látni szeretném a többi barlangot is. Így is lett. Eddig mecseki barlangokban és alsó-hegyi zsombolyokban jártam. A rutinosabb „öreg rókák” már nem sóhajtanak fel egy apró cseppkő láttán, de nekem mindegyik apró csoda volt. Remek érzés egyrészt tudni, hogy igen, képes vagyok rá, másrészt látni azt a rengeteg érdekes dolgot, amit a természet hozott létre, mélyen a föld alatt. Ahány barlang, annyiféle kihívás.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


 Vámosi Gréta: A cáki pincesoron

Az ország legnyugatibb részén elhelyezkedő Kőszegi-hegység csodálatos tájaira invitáljuk kedves olvasóinkat, ahol a határon átnyúló natúrpark megannyi szépséggel vár minket. Ékes példája a határok eltűnése utáni közös érdekek összehangolásának, melynek legnagyobb nyertesei mi magunk, a túrázók vagyunk! Húzzuk hát fel túracipőinket, és induljunk felfedezőútra!
Kiindulási pontként a lehető legjobb bázisállomás Kőszeg meseszép városa, melynek romantikus, sokszor szinte érintetlen utcáin barangolva úgy érezzük, megállt az idő. Mindenképpen szánjunk időt a hangulatos kis belváros bebarangolására, a templomok meglátogatására és a vár felfedezésére! Szállásnak a főtéren elhelyezkedő Írott-kő Hotelt érdemes célba venni, mely igen kedvező árú programcsomagjaival várja a túrázókat. Ezenkívül finom étellel, ingyenes belvárosi parkolóval és korlátlan wellnesshasználattal segít az egész napos túrázás után megfáradt testrészeinket felfrissíteni.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Takács Antal: Régészet és tájtörténet

Nyíregyháza felé tartunk. Keresztezzük a szőke folyót, a Tiszát, majd Hajdú-Bihar megye területén haladunk tovább. A polgári pihenőt elhagyva, keleti irányban a pálya bal oldalán egy impozáns, székely stílusú fazsindelyes harangtorony gúla alakú tetőszerkezete bukkan elő az alföldi rónaságból. Vajon mi lehet az – tűnődünk rajta, hiszen a térkép szerint abban az irányban nincs is település a közelben.
Polgár közelében vagyunk. Az M3-as autópálya, a 35-ös számú főút és az abba belecsatlakozó polgári lehajtó által határolt mélyedésben (az utak szintjétől alacsonyabban fekvő terület) egy skanzenszerű létesítmény kelti fel az érdeklődésünket. Az autópálya menti tájékoztató táblán olvassuk: M3 Archeopark. Ez valami újdonság lehet (néhány évvel ezelőtt itt még semmi sem volt), ezt nem szabad kihagyni. Rátérünk a 35. számú főútra, majd Görbeháza irányában mintegy ötszáz méterre elérjük a park bekötőútját. Megoldódott a rejtély: itt állunk Magyarország első régészeti és tájtörténeti pihenőparkjának harangtorony alakú bejárata előtt.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Szekeres Béla: A ködös Mecsekben

A késő őszi, kora téli túrázásnak a vitathatatlan szépségei mellett vannak komoly „hátulütői” is, így például a szállásszervezés és az időjárás. Mecsek-túránk szervezése során mindkettővel szembesülhettünk. Az időjárás kivételesen mostoha volt velünk, az esőnél is rosszabb átláthatatlan ködben és ragadós-csúszós sárban caplattunk a különben gyönyörű erdős tájakon. A településtől távol eső kulcsosházak közül pedig egyiket sem adták ki: a Büdös-kútit egyáltalán nem nyitják ki „beeső” turistáknak, a Fehér-kútit pedig már víztelenítették. Mit tehet ilyenkor, aki Rockenbauer Pál „nyomdokain” gyalogol? Kénytelen útvonalat módosítani, lemenni Pécs szélére, és ott szállást keresni.
Az Abaligettől Mecseknádasdig tartó, mintegy hatvan kilométeres távot elvileg két nap alatt meg lehet tenni, de ha az ember látni is akar valamit – márpedig látnivaló bőven akad –, akkor inkább három napot igényel. Abaliget vasútállomástól egy-másfél óra alatt érünk az Abaligeti-cseppkőbarlanghoz, ahol óránkénti indulással, vezetéssel lehet megnézni az 1941 óta védett híres barlangot és – ha valaki akarja, és külön fizet érte – a Denevér Múzeumot. A bejárása körülbelül egy órát vesz igénybe. 
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Vörösváry Csaba: Tanösvények mentén

Valamikor 2009. február elején találtunk egy pályázati kiírást, mely tanösvények létesítésére, karbantartására kínált támogatást. A számunkra új, de annál érdekesebb terület azonnal elindította agytekervényeinket, a gyors helyzetelemzést, feladatelosztást követően mind az íróasztal mellett, mind a terepen megkezdtük az előkészítő munkát, melynek eredménye jó néhány héttel később egy kész pályázati anyag lett. Az első próbálkozásunk abban az irányban, hogy létrehozhassunk egy általunk jegyzett tanösvényt.
Mindennek helyszínéül a Börzsöny – a hétköznapi ember elől évtizedeken át nagyrészt elzárt – északkeleti végeit választottuk, az Ipoly völgye honti szakasza és a Kőkapu-gerinc között fekvő csodálatos vegyes erdőkkel tarkított területet. Sokunk számára új helyszíneket, természetes és épített értékeket ismerhettünk meg, egy olyan tájon, ahol évtizedeken át légvédelmi gyakorlatokat, lövészgyakorlatokat végeztek.
A pályázatot ugyan elutasította a kiíró szerv, de tervünk és dédelgetett vágyunk továbbra is megmaradt, nem tettünk le a megvalósításról.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Miklya Ildikó: „Ahonnan messzire ellátni”

Szépség, látványos természeti elemek, fizikai erőpróba, csúcshódítás. Ezt mind megkaptuk a Vigyázó csúcs megmászásával. Ez a civilizáció által nem háborgatott terület remek lehetőséget kínált számunkra az aktív pihenéshez.
A Vigyázó-hegység (Vlegyasza, Kalota) teteje a Vigyázó (1836 m), amely az Erdélyi-szigethegység második legkiemelkedőbb pontja (csupán 13 méterrel alacsonyabb a Nagy-Bihar csúcsánál). Annak ellenére, hogy különálló masszívumnak tűnik, mégsem az, hiszen délen szinte észrevétlenül, de hozzátapad a Bihar-hegységhez. Maga a hegytömb egy hatalmas vulkáni képződmény, ami alig hatvanmillió éves.
Túránkat a Rekiceli- (vagy Havasrekettyei-) vízesésnél kezdtük meg. A hatalmas víztömeg több mint húsz méter magasról zúdul le részben fátyolszerűen, részben sugarasan, amely igazán impozáns látványt nyújt az arra járó turisták számára. A vízesés alján széles üstöt vájt ki a lezúduló víz. Sajnos a zuhatag már több áldozatot is követelt. A közelmúltban egy fiatalember mászott fel az oldalán – nem számolva a veszéllyel –, ahol aztán megcsúszott a nedves köveken, és a mélybe zuhanva az életét vesztette. Ottjártunkkor önkéntes hegyi mentők biztosították a helyet.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

A teljes cikkeket a Turista Magazin januári számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu