HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 6. szám
Tél
2018. december 17. Hétfő
304505
40
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Hírevél feliratkozás
Friss hírek
Könyvajánló
Hirdetési ajánlat
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Írjon nekünk
Előfizetés
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3  4  5  6 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ
Újság archívum » 2010-02  
 
Megjelent a Turista Magazin 2010. februári száma!
2010-02-04
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

Szatmári Zoltán: Baleset a Tátrában

Barna Béla: A „lengyel Davos”

B. Mezei Éva: A természet szerelmese

Dr. Szekeres Béla: Kétszáz éves akác

Kiss László: Dobrakutya

dr. Babits Lajos: Ködvarázs

Kertész István: A Mátra-bércen

Takács Antal: Nyíregyházi anziksz

Szatmári Zoltán: Baleset a Tátrában
 
Január másodikán egy tátrai lavinabalesetben megsérült Magyarország egyik legsikeresebb hegymászója, Erőss Zsolt, a magyar Hópárduc. Az eddig nyolc 8000 méteres hegycsúcsot és köztük a Mount Everestet is megjárt 41 éves mászó komoly sérüléseket szenvedett. A Péterffy Sándor utcai kórházban a hegymászó jobb lábát térdtől lefelé amputálni kellett. Sárvány András szakmai igazgató közleménye szerint Erőss Zsolttal „az összes lehetséges előnyt és hátrányt megbeszélve” döntöttek a térd megtartásával járó és a korai rehabilitációt lehetővé tevő amputáció mellett. A műtét után a baleset körülményeiről a kórházban beszélgettünk a sérülttel.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: A „lengyel Davos”

Krynica Lengyelország egyik legismertebb és leghíresebb fürdő- és üdülővárosa. Itt rendezik meg 1991 óta a Lengyelországgal és a posztszovjet térség államaival foglalkozó gazdasági konferenciát, a Krynicai Gazdasági Fórumot, azaz az úgynevezett „mini Davosi Fórum”-ot. Nem csak a politika miatt lehet azonban Krynicát „lengyel Davosként” emlegetni: svájci társához hasonlóan ez a gyógyüdülőhely is rendelkezik minden olyan adottsággal, amivel a legjobb európai fürdőhelyek: hangulatos sétálóutca, stílusos panziók, hotelek és gyógyintézetek. Sőt, Krynicának is van egy hangulatos városi hegye, a Góra Parkowa, ahol hatalmas sétákat tehetünk a hótól roskadozó fenyvesek alatt.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

B. Mezei Éva: A természet szerelmese

Aznap, amikor találkoztunk a Centrál Színházban, Papp János színész már 26 kilométert gyalogolt a frissen hullott hóban. Őt nemcsak a színházba járó közönség ismeri, de a Természetjáró Szövetség tagjainak sem kell bemutatnunk, hiszen gyakorta szerepel a szövetség rendezvényein. Izgalmas beszámolóiból tudjuk, hogy megjárta az El Caminót, Lappföldet, a Japán-Alpokat, s 2008-ban az Országos Kék Kör útvonalán bebarangolta Magyarországot.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Szekeres Béla: Kétszáz éves akác

Ha tél, ha hó – a budapestieknek legközelebb a budai hegyek, Normafa, a János-hegy, a Hárs-hegy stb. esik. Keveseknek jut eszébe a pesti oldal, az ott található látnivalók, téli kirándulási úti célok, szánkózási-sportolási lehetőségek, pedig vannak bőven. A sok lehetőség közül csak néhányat mutatnék be, azokat is „felfűzve” a Kerepesi útra, a pesti oldal egyik fő ütőerére. Szeretnék kedvet ébreszteni azoknak, akik – esetleg pestiként is – csak a budai oldal ismert helyeire gondolnak. Mert nyugodtan elmondhatjuk, hogy mi többnyire valójában nem budapestiek, hanem budaiak és pestiek vagyunk, egy fővárosban, a Duna két oldalán, amely sajnos nemcsak összeköt hídjai révén, de el is választ.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kiss László: Dobrakutya

A Felvidék számtalan várral büszkélkedhet. Néhány közülük mindenki által ismert, óhajtott látnivaló, s vannak elfeledett, az utazási irodák ajánlataiból rendszerint kimaradó erősségek. Ilyen szinte „névtelen vár” a Litava-patak fölött a Korponai-erdőben megbúvó Csábrág (Cabrad) vára is.
A várat a XIII. század végén feltehetően Károly Róbert építtette a felvidéki bányavárosokhoz vezető út védelmére. Első tulajdonosa a Dobrakutyai nemzetség volt. Dobrakutya Csábrágot felépítése után egy ideig Litva várának mondták. Az elnevezését a közeli, már az 1320-as években elpusztult Litva nevű romvártól kapta. Mai nevén 1462-ben fordul elő először. A török csapatok Nógrád, Drégely, Szécsény és más közeli várak elfoglalása után gyakran portyáztak Csábrág felé, de nem sikerült bevenniük, ebben az időben a vár kapitánya Krusich János volt.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Babits Lajos: Ködvarázs

Hazánk legmagasabbra emelkedő karsztos tönkhegységébe, a vadregényes Bükkbe igyekeztünk. Kettős célunk volt, az egyik, hogy megcsodáljuk az ország legnagyobb összefüggő erdőrengetegét, a másik pedig a túrázás sportosabb kihívása, hogy a Szalajka-völgyből a meredek hegyoldalon feljussunk az Istállós-kőre (959 m).
Amikor Egerszalókon a reggel ránk virradt, és szálláshelyünk ablakán kíváncsian kikukucskáltunk, csalódottan néztünk egymásra. Szürke, egyhangú homály lepte be a tájat, az enyhe ködtől kövér harmatcseppek ültek a kert faágain, és a szomszédos ház teteje is nedvesen csillogott. „Nincs kedvünk ma túrázni” hangulat telepedett ránk, piszmogóra fogtuk a készülődést, és a megszokottnál jóval később, fázósan ültünk autóinkba. Egymást biztattuk, hogy ha már itt vagyunk, járjunk egy kicsit, együnk Szilvásváradon egy finom, füstölt sült pisztrángot, aztán időben visszatérve, áztassuk magunkat a helyi gyógyfürdő termálvizében. 
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kertész István: A Mátra-bércen

Autóinkkal Mátraszentistvánban parkolunk le, hogy sietve fellépjünk a Galyatetőre közlekedő autóbuszra. Még jó hogy jövünk, mert tízfős társaságunk nélkül üres lenne a jármű. A rövid, de gyönyörű utazás után arra eszmélünk, hogy a sofőr rimánkodik, kászálódjunk már le – nem tudtuk, hogy a Nagyszállóig már nem mehet be a busz. Így gyalog érkezünk az impozáns, a hegytető jelképé vált épület elé, majd a Péter hegyese kilátójába kapaszkodunk fel.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Takács Antal: Nyíregyházi anziksz

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város. Az Észak-Alföld második, ugyanakkor az ország hetedik legnépesebb városa (lakosainak száma megközelíti a 118 ezer főt). Északkelet-Magyarország gazdasági, kulturális és oktatási központja.
A helység lendületes fejlődése 1753-ban kezdődött, amikor gróf Károlyi Ferenc számos kedvezményt, kiváltságot biztosított az idetelepülőknek. Pár éven belül több mint kétezer fővel gyarapodott az itt lakók száma. A bevándorlók többsége Békés megyéből és Felvidékről érkezett evangélikus szlovák (tirpák) volt. A XIX. század első felére Nyíregyháza olyan tehetőssé vált, hogy pénzért megváltotta magát a földesúri joghatóság alól: 1803-ban a Dessewffyekkel, majd 1824-ben a Károlyiakkal kötöttek örökváltság-szerződést.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Turista Magazin februári számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu