HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 3. szám
Nyár
2018. július 23. Hétfő
289672
8
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2010-02  
 
Megjelent a Turista Magazin 2010. februári száma!
2010-02-04
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

Szatmári Zoltán: Baleset a Tátrában

Barna Béla: A „lengyel Davos”

B. Mezei Éva: A természet szerelmese

Dr. Szekeres Béla: Kétszáz éves akác

Kiss László: Dobrakutya

dr. Babits Lajos: Ködvarázs

Kertész István: A Mátra-bércen

Takács Antal: Nyíregyházi anziksz

Szatmári Zoltán: Baleset a Tátrában
 
Január másodikán egy tátrai lavinabalesetben megsérült Magyarország egyik legsikeresebb hegymászója, Erőss Zsolt, a magyar Hópárduc. Az eddig nyolc 8000 méteres hegycsúcsot és köztük a Mount Everestet is megjárt 41 éves mászó komoly sérüléseket szenvedett. A Péterffy Sándor utcai kórházban a hegymászó jobb lábát térdtől lefelé amputálni kellett. Sárvány András szakmai igazgató közleménye szerint Erőss Zsolttal „az összes lehetséges előnyt és hátrányt megbeszélve” döntöttek a térd megtartásával járó és a korai rehabilitációt lehetővé tevő amputáció mellett. A műtét után a baleset körülményeiről a kórházban beszélgettünk a sérülttel.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: A „lengyel Davos”

Krynica Lengyelország egyik legismertebb és leghíresebb fürdő- és üdülővárosa. Itt rendezik meg 1991 óta a Lengyelországgal és a posztszovjet térség államaival foglalkozó gazdasági konferenciát, a Krynicai Gazdasági Fórumot, azaz az úgynevezett „mini Davosi Fórum”-ot. Nem csak a politika miatt lehet azonban Krynicát „lengyel Davosként” emlegetni: svájci társához hasonlóan ez a gyógyüdülőhely is rendelkezik minden olyan adottsággal, amivel a legjobb európai fürdőhelyek: hangulatos sétálóutca, stílusos panziók, hotelek és gyógyintézetek. Sőt, Krynicának is van egy hangulatos városi hegye, a Góra Parkowa, ahol hatalmas sétákat tehetünk a hótól roskadozó fenyvesek alatt.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

B. Mezei Éva: A természet szerelmese

Aznap, amikor találkoztunk a Centrál Színházban, Papp János színész már 26 kilométert gyalogolt a frissen hullott hóban. Őt nemcsak a színházba járó közönség ismeri, de a Természetjáró Szövetség tagjainak sem kell bemutatnunk, hiszen gyakorta szerepel a szövetség rendezvényein. Izgalmas beszámolóiból tudjuk, hogy megjárta az El Caminót, Lappföldet, a Japán-Alpokat, s 2008-ban az Országos Kék Kör útvonalán bebarangolta Magyarországot.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Szekeres Béla: Kétszáz éves akác

Ha tél, ha hó – a budapestieknek legközelebb a budai hegyek, Normafa, a János-hegy, a Hárs-hegy stb. esik. Keveseknek jut eszébe a pesti oldal, az ott található látnivalók, téli kirándulási úti célok, szánkózási-sportolási lehetőségek, pedig vannak bőven. A sok lehetőség közül csak néhányat mutatnék be, azokat is „felfűzve” a Kerepesi útra, a pesti oldal egyik fő ütőerére. Szeretnék kedvet ébreszteni azoknak, akik – esetleg pestiként is – csak a budai oldal ismert helyeire gondolnak. Mert nyugodtan elmondhatjuk, hogy mi többnyire valójában nem budapestiek, hanem budaiak és pestiek vagyunk, egy fővárosban, a Duna két oldalán, amely sajnos nemcsak összeköt hídjai révén, de el is választ.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kiss László: Dobrakutya

A Felvidék számtalan várral büszkélkedhet. Néhány közülük mindenki által ismert, óhajtott látnivaló, s vannak elfeledett, az utazási irodák ajánlataiból rendszerint kimaradó erősségek. Ilyen szinte „névtelen vár” a Litava-patak fölött a Korponai-erdőben megbúvó Csábrág (Cabrad) vára is.
A várat a XIII. század végén feltehetően Károly Róbert építtette a felvidéki bányavárosokhoz vezető út védelmére. Első tulajdonosa a Dobrakutyai nemzetség volt. Dobrakutya Csábrágot felépítése után egy ideig Litva várának mondták. Az elnevezését a közeli, már az 1320-as években elpusztult Litva nevű romvártól kapta. Mai nevén 1462-ben fordul elő először. A török csapatok Nógrád, Drégely, Szécsény és más közeli várak elfoglalása után gyakran portyáztak Csábrág felé, de nem sikerült bevenniük, ebben az időben a vár kapitánya Krusich János volt.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Babits Lajos: Ködvarázs

Hazánk legmagasabbra emelkedő karsztos tönkhegységébe, a vadregényes Bükkbe igyekeztünk. Kettős célunk volt, az egyik, hogy megcsodáljuk az ország legnagyobb összefüggő erdőrengetegét, a másik pedig a túrázás sportosabb kihívása, hogy a Szalajka-völgyből a meredek hegyoldalon feljussunk az Istállós-kőre (959 m).
Amikor Egerszalókon a reggel ránk virradt, és szálláshelyünk ablakán kíváncsian kikukucskáltunk, csalódottan néztünk egymásra. Szürke, egyhangú homály lepte be a tájat, az enyhe ködtől kövér harmatcseppek ültek a kert faágain, és a szomszédos ház teteje is nedvesen csillogott. „Nincs kedvünk ma túrázni” hangulat telepedett ránk, piszmogóra fogtuk a készülődést, és a megszokottnál jóval később, fázósan ültünk autóinkba. Egymást biztattuk, hogy ha már itt vagyunk, járjunk egy kicsit, együnk Szilvásváradon egy finom, füstölt sült pisztrángot, aztán időben visszatérve, áztassuk magunkat a helyi gyógyfürdő termálvizében. 
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kertész István: A Mátra-bércen

Autóinkkal Mátraszentistvánban parkolunk le, hogy sietve fellépjünk a Galyatetőre közlekedő autóbuszra. Még jó hogy jövünk, mert tízfős társaságunk nélkül üres lenne a jármű. A rövid, de gyönyörű utazás után arra eszmélünk, hogy a sofőr rimánkodik, kászálódjunk már le – nem tudtuk, hogy a Nagyszállóig már nem mehet be a busz. Így gyalog érkezünk az impozáns, a hegytető jelképé vált épület elé, majd a Péter hegyese kilátójába kapaszkodunk fel.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Takács Antal: Nyíregyházi anziksz

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város. Az Észak-Alföld második, ugyanakkor az ország hetedik legnépesebb városa (lakosainak száma megközelíti a 118 ezer főt). Északkelet-Magyarország gazdasági, kulturális és oktatási központja.
A helység lendületes fejlődése 1753-ban kezdődött, amikor gróf Károlyi Ferenc számos kedvezményt, kiváltságot biztosított az idetelepülőknek. Pár éven belül több mint kétezer fővel gyarapodott az itt lakók száma. A bevándorlók többsége Békés megyéből és Felvidékről érkezett evangélikus szlovák (tirpák) volt. A XIX. század első felére Nyíregyháza olyan tehetőssé vált, hogy pénzért megváltotta magát a földesúri joghatóság alól: 1803-ban a Dessewffyekkel, majd 1824-ben a Károlyiakkal kötöttek örökváltság-szerződést.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Turista Magazin februári számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu