HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 1. szám
Tél
2018. május 22. Kedd
283360
26
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2010-04  
 
Megjelent a Turista Magazin 2010. áprilisi száma!
2010-04-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

Szepessy Gábor: Földtani kuriózumok

Barna Béla: Kakukkos óra a vízesésnél

Katona Gergely: Tiroli barátok

Takács Antal: Gyulai színfoltok

Godri Barna: Történelmi kapuk

Kiss László: Kialudt vulkán

Dr. Hajdó Éva: Kolostorok és vaskohók

Tóth József: Pedálos hagyományőrzés

Dr. Szekeres Béla: A vitányi „végeken”

Szepessy Gábor: Földtani kuriózumok

A múlt év szeptemberében több országos sajtóorgánumban is napvilágot látott egy figyelemfelkeltő híradás, mely szerint fatörzsbarlangokat fedeztek fel Nógrád megyében. Ezt követően óriási érdeklődés mutatkozott meg a különleges képződmények iránt mind a barlangkutatók, mind a természetjárók körében.
A barlangok felfedezője Prakfalvi Péter geológus-mérnök, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Salgótarjáni Ügyfélszolgálati Irodájának munkatársa. Nevéhez több Nógrád megyei földtani érdekesség szakszerű leírása mellett hazánk legnagyobb andezitbarlangjának – az erdőkürti Praki-barlangnak – felfedezése és feltérképezése is fűződik.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: Kakukkos óra a vízesésnél

Van egy német város, Triberg, ahol „két leget is üthetünk” egy csapásra. Itt zubog alá Németország állítólag legmagasabb vízesése (163 m) és itt, a város szélén láthatjuk a világ legnagyobb kakukkos óráját.
Nem is gondolnánk, hogy a Fekete-erdő mélyén fekvő, kicsiny, mindössze 5178 lakosú Triberg i. Schwarzwald (684 m) városka több „leggel” is büszkélkedhet. Itt találjuk a világ legnagyobb kakukkos óráját az Eble Uhren-Parkban, a Triberghez tartozó Schonachbach településrészen. Érdekes élmény, ahogy kibújik az óriási kakukk az órából, mintha törpék lennénk egy terepasztalvilágban. Az óra négy és fél méter magas és négy és fél méter széles, bővebb információról a www.eble-uhren-park.de weboldalon találhatunk.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Katona Gergely: Tiroli barátok

Méltán mondhatjuk, hogy Tirol egyik legszebb tavánál, az Achenseénél jártunk kis csapatunkkal a nyáron. A völgy, melyben a tó fekszik, az Achental gyakorlatilag észak–déli irányú, Innsbrucktól északkeletre terül el. Egyaránt jól megközelíthető északról Németországból, az A8-as autópálya felől a szintén festői Tegernsee mellett elhaladva, vagy dél felől egy igen szép szerpentinen felautózva az Inn völgyéből.
Az Achensee kilenc kilométer hosszú, egy kilométer széles, 133 méter mély, és 929 méteres magasságban fekszik, két meredek hegység, a Karwendel és a Rofan közé ékelődve. A tavon menetrend szerinti hajójárat van, vitorlázni, horgászni és fürödni is lehet, de vize nyáron is meglehetősen hideg. Partján kitűnő szálláslehetőségek, szállodák, turista- és vendégházak várják a kirándulni vágyókat. Az Inn völgyében 400 méterrel alacsonyabban fekvő Jenbachból nyáron menetrend szerint közlekedő fogaskerekű-vasúttal is feljuthatunk a tóhoz.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Takács Antal: Gyulai színfoltok

Gyula, a történelmi fürdőváros ma Békés megye turisztikai gyöngyszeme. A város bővelkedik történelmi hagyományokban, kulturális és épített örökségben. Nevéről az emberek többségének a gyulai vár, a fürdő, a kolbász és Erkel Ferenc jut eszébe, de ez nem minden. Az említetteken kívül még számos nevezetesség, látnivaló található a városban, érdemes körülnézni.
Gyula a Dél-Alföld keleti részében, Békés megyében a román határ közvetlen szomszédságában, a Fehér-Körös bal partján helyezkedik el. A városhoz tartozó Gyulavári közelében fontos közúti határátkelőhely üzemel, mely a 44 számú főút végpontja. A többnemzetiségű – magyar, német és román – várost Kis-Erdélynek is szokták nevezni.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Godri Barna: Történelmi kapuk

Kiss András István Háromszéki EKE-alelnök és ifjúsági szabadidő-tanácsadó 2009 szeptember 26–27-én kerékpártúrát szervezett: Ismerjük meg Háromszék településeit! A meghirdetett túrán hatan vettünk részt. Gyönyörű napos időben indultunk a 12-es műúton Kilyén és Uzon felé. Uzonban pihenőt tartottunk, és megnéztük a református templomot, amelyet Barti Mihály és neje, valamint a helyi Református Dalárda építtetett újjá 1925-ben.
A 103B aszfaltúton folytattuk utunkat Bikfalva felé, ahol meglátogattuk a vártemplomot, melyet 1863 nyarán építettek. A torony és az előtte levő vár templomelődjével a XV. század második felében épült. A három harang egyike 1640-ből való, és magyar feliratú. Az istenháza a második világháborúban a harcok alatt megrongálódott, egy része elpusztult. A gyülekezet 1945–1946-ban, majd 1952–1962-ig kívül-belül helyreállíttatta az épületet, melynek tornyából szépen látszottak Háromszék települései.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kiss László: Kialudt vulkán

A hegység nemcsak nevével idézi Erdélyt (Brassó-Pojána), de látványában is a Csiki-medence, a Gyimesek tájképi szépségeit fedezhetjük itt fel. A sűrű erdők és az emberkéz formálta táj mozaikszerű váltakozása adja a Polyána transsylvaniai hangulatát. Fasorszerű erdőmaradványokkal, magányos fenyőkkel tagolt virágos rétek, kaszálók váltakoznak szalagszerű szántókkal. A legmagasabb csúcsok és a legmeredekebb völgyoldalak őserdőszerű rengetegét járva szinte meglepődünk, ha egy tisztásra érve rendezett szénakazlacskákat, kunyhót vagy más, az ember jelenlétére utaló tájelemet találunk.
A Polyánát Európa egyik legnagyobb kialudt vulkánjaként hirdetik a helyi idegenforgalmi kiadványok. Ez azért lokálpatrióta túlzás, de tény, hogy a Kárpátokban csak Erdélyben találunk nagyobb vulkáni hegyeket. Az Északnyugati-Kárpátokban és Szlovákiában valóban ez a hegység a legnagyobb vulkánmaradvány.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Hajdó Éva: Kolostorok és vaskohók

Az Északi-középhegység legterjedelmesebb tagja mintegy 2500 négyzetkilométer területen fekszik, a magyar hegyvidékek közül a legidősebbnek számít. Sokaktól hallani, az egyetlen ok, amiért az országnak ezen az északi táján maradtak, az a Bükk hegység. Máshol is vannak hegyek az országban, de a Bükk változatossága mindenkit elvarázsol.
A Bükk vonzza a természetjárókat 900 méteres csúcsaival, jól jelzett turistaútjaival, forrásaival és barlangjaival. Télen várja a síelőket, szánkózókat, nyáron erdei útjai a kerékpárosokat csalogatják. Kisgyermekes családok kedvelt programja az erdei utazás a megmaradt kisvasutak vonalán. Találnak ezen a tájon érdekességet bőséggel a történelem kutatói is: ősember nyomait, mementóként megmaradt ősi várak, kolostorok romjait, üveghuták és vaskohók maradványait. Minden évszakban örömteli várakozással lehet ide megérkezni.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Tóth József: Pedálos hagyományőrzés

Százhatvan évvel ezelőtt, 1849 tavaszán a magyar honvédsereg hatalmas rugóként robbant ki a Tiszántúlról, hogy április folyamán szinte két-három naponként véres, győzelmes csaták árán végigsöpörjön a Tápió és a Rákos völgyében. Ennek kezdetét jelezte április 2-án a hatvani csata.
Hatvannál Schlick generális még úgy gondolta, hogy itt „csak egy kis nyúlvadászatra” kerül majd sor. Ehelyett a „nyulak” elől csúfos futásra kényszerült az elbizakodott osztrák vadász. Ezalatt a gödöllői kastélyban megszállt Windisch-Graetz herceg-főparancsnok nyugtalanul kerestette az ellenfél főerejét, amely Klapka haditervének megfelelően a jászsági területen indult támadásra.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Szekeres Béla: A vitányi „végeken”

A tavasz illatú szemerkélő eső, a madarak hajnalköszöntő éneke, a párás-ködös reggelek, amelyek magukban rejtik a napsütés reményét, mind-mind mozdulásra, útra kelésre sarkallják a természetszerető, túrázásra vágyó embert. A sárban-latyakban egészen biztosak lehetünk, ezért a vízálló bakancs ilyenkor „alapfelszerelés”. Egynapos, mintegy húsz kilométeres „bemelegítő” vértesi túrát vettünk tervbe, és hogy gondolatainkat tett kövesse, némi vonatozás után Szárligetről elindultunk Vitányvárhoz, az Országos Kéket követve.
A vasúti felüljáró után rövidesen elhagyjuk Szárligetet, és keresztülküzdve magunkat egy jó sáros szántóföldi szekérúton, a régi 1-esen átkelve érkezünk a Birka csárdához. Itt találkozhatunk először a Vértesi Natúrpark – hazánk első (2005) hivatalos natúrparkja – ismertető táblájával. Utunk elvisz Csákányos-puszta házai alatt, majd a Csákányospusztai Turistaszálló után nem sokkal a Mária-szakadékba vezet, amely előtt rövid tájékoztatást olvashatunk a mély bevágódás kialakulásáról.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Turista Magazin áprilisi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu