HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 3. szám
Nyár
2018. augusztus 15. Szerda
291189
92
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2010-05  
 
Megjelent a Turista Magazin 2010. májusi száma!
2010-05-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

Kiss László: Évszakváltás

Csányi Sándor: Radnóti nyomában

Vörösvári Csaba: Madárlesen

Németh Imre: Magyar Dolomitok

Barna Béla: Az ismeretlen Burda

Pap Sándor: Kastélyok és templomok

B. Mezei Éva: Madárdal tanösvény

Dr. Szekeres Béla: Beszélő címer

Kiss László: Évszakváltás

A tavasz ezernyi árnyalata színezi át erdeinket, de legmagasabb hegységeinkben a tél visszavonulása tovább tart. A völgyek alján üde, zöld lombok között csörgedezik a patakok vize, fölfelé haladva azonban heteket utazhatunk vissza az időben, különösen a csúcsok közelében. Ilyen évszakváltó túrára középhegységeinkben leginkább tavasszal nyílik lehetőség. Feltétele a nagy szintkülönbségű és a változatos kitettségű hegyvidéki táj, megfelelő kondíció és némi elszántság a tavasszal általában csúszós, sáros hegyoldalak leküzdéséhez. Az elszántságot meghozhatja a szép napsütés, és megfelelő túraútvonalat is találunk a térképeket böngészve.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Csányi Sándor: Radnóti nyomában

Tavaly ünnepeltük Radnóti Miklós születésének századik évfordulóját. Iskolánk, amely a költő nevét viseli, megmozdult a neves alkalom méltó megünneplésére. Szerveztünk szavalóversenyt, képzőművészeti kiállítást, iskolai megemlékezést, de legfőbb célunk az volt, hogy a már megtalált Lager Heidenau területén emléket állítsunk Radnóti tiszteletére.
A nagy kezdeményezéseket megelőzi egy merész, alig-alig teljesíthető álom megszületése. 2008 októberében megtaláltuk kollégáimmal Radnóti szerbiai raboskodásának helyszínét (TM 2009/5.). Oly megdöbbentő és felemelő érzés volt ott állni, ahol azok a híres versek születtek! Erre a vidékre magyar ember ritkán vetődik. Ha erre is jár, megállás nélkül tovahalad, hiszen mi hívná fel a figyelmét az irodalomtörténetileg fontos helyszínre. Arra gondoltunk, valamilyen jelet, emlékművet kellene itt állítani, hogy az érdeklődők könnyebben megtalálják azt a helyet, amelyet mi éveken át kutattunk, amelyet Radnóti Fanninak írt levelében nagyon szépnek és egészségesnek nevezett.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Vörösvári Csaba: Madárlesen

Egy közös börzsönyi úttisztító túránk alkalmával hívta fel a figyelmünket Bezecky Árpád, a Duna–Ipoly Nemzeti Park Börzsönyi Tájegységének munkatársa az Ipoly völgye madárvilágára, a természet ottani tavaszi csodájára. Egyúttal javasolta is a területet mint kiváló túraprogramhelyszínt, a program helyet is kapott 2010-es eseménynaptárunkban. Környezetem és az egyesület tagjainak folyamatos pozitív visszacsatolása alapján is egy egész különleges dologra lehetett számítani.
Az idei hosszú és igen csapadékos tél után bizton remélhettük, hogy az esemény legfőbb díszlete, az Ipoly messze betölti az árterét, otthont adva száz és száz vízimadárnak, melyeket a víz gátakhoz való közelsége miatt egészen közelről szemlélhetünk meg. Az időközben megérkezett meleg és a csapadékmentes időjárás következtében viszont jelentősen apadt a folyó, így madarakat csak távcsővel láthattunk.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Németh Imre: Magyar Dolomitok

A cím amennyire megtévesztő, annyira találó is. Megtévesztő, mert olasz (és osztrák) nagytestvérével ellentétben itt nincsenek több ezer méteres, magasba tornyosuló sziklafalak és megszállott hegymászók. De találó is, mert ez az a hegységünk, amelyik leginkább magán viseli a hegységalkotó kőzet jellemvonásait.
A Vértes a Dunántúli-középhegység jól elkülöníthető tagja. Délen a Mezőföld északi pereme, a Zámolyi-medence, nyugaton a Móri-árok, északon az Oroszlányi-medence, keleten a Tatai-árok határolja. Földtörténeti múltja jól belesimul a Dunántúli-középhegységébe. A tengeri üledékgyűjtőben felhalmozódott magas magnéziumtartalmú karbonátos kőzetanyag (dolomit) hegységképző mozgások révén emelkedett ki, majd a tektonizmus, az erózió és az aprózódás révén nyerte el mai formáját. Bár magasságát tekintve nem hegység (legmagasabb pontja, a Nagy-Csákány is csak 487 m), de meredek letöréseire, szűk szurdokvölgyeire gondolva jár neki a méltóságot adó elnevezés.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: Az ismeretlen Burda

A budapesti turisták nagy része szinte már minden ösvényt ismer a Dunakanyar területén. Ezrek járnak naponta a Börzsöny vagy a Visegrádi-hegység tájaira. Mégis van itt egy „terra incognita”, egy turisták által alig-alig taposott föld: a Burda vagy más nevén Kovácspataki-dombság (harmadik, szintén használt neve a területnek a Helembai-hegység). Magyar nyelvű útleírás nagyon kevés van róla, pedig az Ipoly és a Duna között, Szlovákiában fekvő kicsiny hegység amellett, hogy nyugodt és nem túlzsúfolt, igen kellemes túrahely. A Burda tetejére vivő turistaútról a legszebb a kilátás Magyarország legnagyobb templomára, az esztergomi bazilikára.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Pap Sándor: Kastélyok és templomok

A Zala Zalaszentgrót fölött éles kanyarral délre fordul, hogy a Zalavári-hátság és a Zalaapáti-hegyhát dombjaitól ölelt két-három kilométer széles egykori árterén ma már gátak közé szorítva érje el a Hídvégi-tavat. A dombok közötti jó vizű források, az onnan lefutó patakok, az ártér nádasainak gazdag állatvilága, sok tölgyfa, bükkfa és berekfa már nagyon régen ide vonzotta a különböző népeket.
A legkorábbi településnyomok a bronzkor végéről származnak. Az időszámításunk előtti IV–III. században kelták éltek itt. A rómaiak időszámításunk kezdetén érkeztek, őket a hunok és az avarok követték. Honfoglaló őseink a kilencszázas években terjesztették ki fennhatóságukat a területre. Kisebb-nagyobb falvakban éltek, udvarházakat, várakat, templomokat építettek. Mindezeket – két templom kivételével – a törökök elpusztították, a vidék elnéptelenedett. Kiűzésük után újra benépesedett a völgy, új templomokat, kastélyokat építettek.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

B. Mezei Éva: Madárdal tanösvény

Madárvárta, katonai emlékmúzeum, új minőségi szálláshely, közösségi ház, fedett szabadtéri színpad, hogy csak néhányat említsünk a legfrissebb fejlesztésekből, amellyel Gárdony – Agárd és Dinnyés településekkel együtt – a Velencei-tó legrégibb és talán legismertebb üdülőhelye próbál kitörni a „retrofeelingből”. Már nem csupán a fürdőszezonra, de változatos fesztiválokkal, kiállításokkal, turisztikai fejlesztésekkel egész évre kínálnak programokat.
Velencei-tó környéki látogatásunkat Pákozdon a KEMPP katonai emlékmúzeumban, az 1848-as csata helyszínén kezdtük, amelynek frissen elkészült fogadóépületét éppen aznap adták át. A Katonai Emlékpark hivatott emléket állítani a Magyar Honvédségnek, amelynek katonái 1848-tól napjainkig védték, és ha kellett, életüket áldozták feladataik teljesítése során.
Bővebben a Turista Magazinban…Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Szekeres Béla: Beszélő címer

Lovasberény a Velencei-hegység északi lábánál, illetve annál kicsit távolabb, már a síkságon elnyújtózó, mintegy 2700 lelkes kis község – nagy történelemmel. A település több látnivalót is kínál akár egynapos, akár – kicsit kényelmesebben vagy rosszabb időre számítva – félnapos túra, kirándulás keretében.
Ha több gyaloglásra és „több erdőre” vágyunk, akkor a legjobb Nadapról a piros kereszt jelzésen elindulni. Majd utunkat a piros-sárga, a piros háromszög-sárga jelzésen folytatva, a Velencei-hegység legmagasabb pontja, a Meleg-hegy (352 m) megkerülésével a sárga jelzésen hosszas gyaloglás után érünk be Lovasberénybe, egyenesen a Pálffy-Cziráky kastélyhoz. Innen lehet aztán, ha még van kedvünk, körsétát (vagy legalábbis a szőlőhegyi részét) megtenni. Ez összesen 20–22 kilométer, ami egy nap alatt kényelmesen teljesíthető.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Turista Magazin májusi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu