HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 6. szám
Tél
2018. december 11. Kedd
303791
14
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3  4  5  6 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ
Újság archívum » 2010-06  
 
Megjelent a HTM 2010. 2. száma!
2010-06-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

 

Barna Béla: A jegyesek hegye

dr. Palla Gábor: Gleccserexpressz és lasagne cserépedényben

Guth László: Az elveszett város

Győri Sándor: Vudu, klímaválság, pusztulás

Tóth József: Lakoma a szaunában

Hunyadi László: Aknák között a Velebit csúcsán

Takács Antal: A lovak birodalmában

Barna Béla: A jegyesek hegye

Az olaszországi Lecco környéke világszép hely, a mediterrán jellegű Comói-tó találkozik itt az Alpesek előhegyeivel. Közvetlenül Lecco városa fölé magasodik egy gyönyörű fűrészfogas hegy, a Resegone (1875 m). Ez a környék a színtere az egyik legnagyobb olasz regényíró, a milánói Alessandro Manzoni (1785–1873) főművének, a „Jegyesek”-nek, az író a regényt a Monte Resegone költői leírásával kezdi.
Mielőtt elindulunk a híres regénybeli Resegónéra túrázni, röviden ismerkedjünk meg Lecco városával. E kisvárost általában az útikönyvek lehúzzák, hogy nincs műemléke, és elintézik egy sorban, ha egyáltalán említik. Pedig bizony a Comói-tó környékének legszebb városa ez, panorámája páratlan. Természeti szépségeinek köszönhetően vonzotta a festőket, írókat és tudósokat is, kevesen tudják például, hogy Leonardo geológiai tanulmányát e vidékről készítette, ráadásul vázlatokat rajzolt a leccói öbölről! Egyes vélemények szerint Lecco környéki hegyek jelennek meg a Mona Lisa hátterén, ahol folyók rohannak le hegyi tavakból, és pusztítják szüntelenül a hegyoldalt.
Bővebben a HTM-ben...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Palla Gábor: Gleccserexpressz és lasagne cserépedényben

Budapesttől nagyjából 600 kilométerre, a Magas-Tauern déli oldalában található a Drávába tartó Möll-folyó. A síelők bizonyára ismerik az itteni síterepeket, de a folyóvölgy és a környező hegyek számtalan szebbnél-szebb túraútvonalat is kínálnak a bakancsos turistáknak is.
A Mölltal-gleccser, illetve a hozzákapcsolódó Ankogel híres és népszerű síterület, Ankogelen nagyjából április közepéig, míg a Mölltal-gleccseren május végéig nagyon jó körülmények között síelhetünk. Ha többnapos sízésre jövünk ide, a helyi magashegyi sízés és az időjárás sajátossága tapasztalataim alapján az, hogy, ha a Mölltal-gleccser felhőben van vagy ott rossz az idő, akkor a katlanszerű adottságai miatt az Ankogelen napos idő van, és ez igaz fordítva is. Úgy készüljünk tehát, hogy a sízés helyszínéről az időjárás függvényében mindig reggel döntsünk, a jegyek mindkét síterületre érvényesek. Bármelyik pályához könnyű az eljutás, mert gyakori síbuszkapcsolat van a folyóvölgy falvaiból, illetve a két pálya között is.
Bővebben a HTM-ben...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Guth László: Az elveszett város

Újra látogatható a perui romváros, a Machu Picchu. 2010. február 8-án, több hónapos esőzés után több mint 1300 turista esett foglyul az elveszett város romjainak. Már hónapok óta csak helikopteres látogatásokat engedélyeztek a hatóságok, február 9-e után ezt a lehetőséget is megszüntették. A vasútvonal kijavítása két hónapot vett igénybe, ezzel a történelem során másodjára volt elzárva az „elveszett” város a külvilágtól.
1450 körül Pacsakutek Yupanki, inka király rendelte el a Machu Picchu építését, mely kecsua nyelven „Öreg Csúcs”-ot jelent. Cuscótól, „a világ köldökétől” 112 kilométerre, északnyugaton helyezkedik el város. Az Andok déli láncolatait az Urumbamba-folyó törte meg hosszú évekkel ezelőtt, mely szinte elérhetetlenné teszi a világ egyik legtitokzatosabb helyét. Már a felfedezése is különösnek mondható.
Bővebben a HTM-ben...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Győri Sándor: Vudu, klímaválság, pusztulás

Halottak tíz- és tízezrei, egy szétroncsolódott város, hajléktalanná lett milliók. A nyomor és a pusztulás infernóját árasztja a földrengés nyomán az Amerikának nevezett három földrész hagyományosan legnyomorultabb állama. Cserbenhagyta volna a vudu ősi istene hűséges népét? Vagy ez a borzalmas tragédia kellett sorsszerűen ahhoz, hogy a világ végre megmozduljon az elveszett nép megmentéséért?!
Idegen szemmel úgy tűnhetett, mintha éppenséggel kergetőznénk. Ahogy kaptattam felfelé a köves-poros csupasz domboldalon, a zsibongó gyerekhad sűrű árnyékként követett. Bármekkorát, bármerre is léptem, velem mozdultak, éberen. Összesúgtak, nevetgéltek, s mindvégig csökönyös, szinte megszállott figyelemmel meredtek a szomszédos Puerto Plataban vett, gyűrűs kék füzetemre.
Bővebben a HTM-ben...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Tóth József: Lakoma a szaunában

Nagyszerű autóutak vzetnek a Finn-öböltől fel egészen a lappföldi fennsíkig az „ezer tó országának” nevezett Finlandián át. A precíz kartográfusok persze mindig rosszallóan helyesbítenek ilyenkor, mondván, több ezer tó országa ez a vidék… A turisták persze nem számolják a tavakat, csak csodálják a kék víztükrüket. Az itt lakó rokonaink sem igen megalapozott módon magyarázzák a finn–magyar kettéválást. Szerintük, amikor a finnugor őseink együtt indultak az Ural környékéről nyugat felé, az egyik útelágazásnál egy táblát találtak, amely dél felé mutatott, és az volt ráírva: „A napfény felé”.
Mivel a finn ősök nem tudtak olvasni, bandukoltak szépen tovább északnyugati irányba, az ugor-magyarok viszont elolvasván a szöveget, elkanyarodtak délkelet felé. Hát így jutottak ők fel ide a hideg északi tájakra, ahol elmondásuk szerint a téli hónapokban olyan vastag a hótakaró, hogy nem is takarítják az utakról, hanem letaposva azon közlekednek tavaszig. Ezalatt olyan rövidek a nappalok, hogy szinte egész nap villanyfény mellett élnek.
Bővebben a HTM-ben...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Hunyadi László: Aknák között a Velebit csúcsán

Magashegyi túra áprilisban? Igaz, már „nyílnak a völgyben a kerti virágok”…de még „hó takará el a bérci tetőt” – kifordítva Petőfi sorait. Nyugaton az Alpok, északra a Tátra, kelet felé Erdély hegyei – mind méteres hó alatt alszanak. Aki tehát nem a síelés örömeit keresi, és nem is valami extrém havas kalandra vágyik, legjobb ha délnek veszi az irányt. Délnek, le egészen a dalmát partokig, ahol eddig csak távolból, vízparti nyaralások díszleteként csodált, titokzatos kopár hegyek sorakoznak a legkékebb tenger mentén a Velebit-hegységbe.
A tengerpartra érkezve igazi tavasz fogad, a virágszőnyeg kíséri az ilyenkor még kihalt országutat. A Paklenica Nemzeti Park közelében fekvő Seline faluban is miénk az egész kemping. A fürdőszezon még messze van, ami teljesen érthető egy rövid megmártózás után az igencsak hideg tengerben. No de nem is ezért jöttünk elsősorban.
Bővebben a HTM-ben...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Takács Antal: A lovak birodalmában

Bábolna – a magyar lótenyésztés egyik fellegvára – Komárom-Esztergom megye északnyugati szegletében, az M1-es autópálya közelében helyezkedik el. Lakosainak száma valamivel több mint 3800 fő. Első írásos említése – Babuna néven – 1268-ból származik. Nevét akkori birtokosától, a Babunai családtól kapta.
Bábolnán haladt át a történelmi útvonal, a Budáról Bécsbe vezető, úgynevezett „Mészárosok útja” (volt hadi út is), melyen az Alföldön és Erdélyben összegyűjtött szürkemarhákat lábon hajtották Bécsbe, sőt néha egészen Regensburgig. Kitűnő legelőinek köszönhetően Bábolna-puszta fontos pihenő- és elosztóhely volt. Itt válogatták át a vágásra szánt állatokat, és adták el a komáromi és győri mészárosoknak, a többit pedig hajtották tovább.
Bővebben a HTM-ben...
 

--------------------------------------------------------------------------------

 

A teljes cikkeket a HTM Magazin 2010. 2. számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu