HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT Stúdió-Pé Reklámiroda KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2017. 6. szám
Tél
2018. február 20. Kedd
276624
21
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Keresés
Újság archívum
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Stúdió-Pé Reklámiroda
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2010-07  
 
Megjelent a Turista Magazin 2010. júliusi száma!
2010-07-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

Dr. Szekeres Béla: Legény(ek) a gáton

Lieber Tamás: A tajtékos Baradla

B. Mezei Éva: Ősi erdőség mélyén

Barna Béla: Vörösmarty nyomában

Pap Sándor: Tessedik és a Bolzák városa

Hajdó Éva: Ahol a kövek mesélnek

Szatmári Zoltán: Rejtett nyugalom

Dr. Szekeres Béla: Legény(ek) a gáton

Amikor az ember a több mint 800 kilométeres Alföldi Kéktúra végigjárására szánja el magát, rögtön felmerül a kérdés: gyalog vagy kerékpárral? Mindegyiknek vannak ugyanis előnyei és hátrányai. Egy azonban bizonyos, a címben említett szakaszon – tapasztalataink alapján – mindenképpen az utóbbit ajánlom, mert a rövid részeket kitevő ártéri erdei, mezei utakon kívül legalább 80 százalékban aszfaltozott töltésen, árvízvédelmi gáton vezet a kék jelzés.
Mi gyalog vágtunk neki a szekszárdi vasútállomástól – de legközelebb meggondoljuk a „csőszamárra” nyergelést! A napi 15–20 kilométer aszfalton való gyaloglás nem éppen ideális, nem használ a lábnak, körülbelül dupla annyi erdei, illetve földútnak felel meg. Különben mindjárt az elején egy kis pluszkilométert tehet a túrázó a lábába, mert – feltehetően az új 6-os autópálya vagy a magántulajdonú hatalmas szántóföldterületek miatt – a 2001-ben lezárt Alföldi Kéktúra-füzettől eltérően a kéket fölvezették a Sió menti töltésre, így aztán jó pár kilométerrel hosszabb a Bárányfokig tervezett táv.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Lieber Tamás: A tajtékos Baradla

A május–júniusi, leginkább Észak-Magyarországot sújtó áradások az egész országot foglalkoztatták. A Hernád, Bódva és Sajó folyók völgyében emberek tízezreit érintette közvetlenül a több lépcsőben levonuló árhullám. Amíg azonban a különböző híradások a lakott területeket elöntő folyókról, patakokról és a mentési munkálatokról tudósítottak, érthető módon jóval kevesebb figyelem terelődött a patakokat útjukra indító karsztterületekre.
Természetesen a hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadék a barlangkutatókat sem hagyta hidegen. Hazánk szinte összes barlangját érintette valamilyen módon ez a jelenség. Az internetes fórumokon közzétett beszámolók alapján számos esetben tapasztaltak rekordmennyiségű vízhozamot a felszín alatti patakokban, és ebből következően a forrásokban is. Sőt a beszivárgó vizek több helyen még az egyébként száraz barlangokat, barlangi szakaszokat is átáztatták.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

B. Mezei Éva: Ősi erdőség mélyén

Lengyelország északkeleti részén, a belorusz és a lett határ közelében található az egykor Európát borító ősi erdőség maradványa a Bialowiezai Nemzeti Parkban. A legrégebbi lengyel nemzeti park a különleges növényzet mellett bölények otthonául is szolgál. Az itteni sok nemzetiség békésen él együtt, tiszteletben tartva egymás vallását, eltérő kultúráját.
A LOT járatával érkeztünk Varsóba, ahonnan a nemzetközi újságírócsapat többi tagjával busszal folytattuk utunkat. Hainówkától néhány kilométerre, Bialowiezába tartottunk. Szállodánk neve stílszerűen Zubrówka volt, amely a helyi vodka neve mellett az itt élő bölényekre utal.
Királyok és cárok kedvelt vadászterülete volt ez a régió. A 150 ezer hektáros nemzeti park nyugati része, 62 ezer hektár helyezkedik el Lengyelországban. Ennek is köszönhető, hogy egyedül itt maradt fenn változatlan formában az Európát egykor beborító ősi erdőség.  Első utunk lovas kocsival Carskába vezetett. Itt található az a vasútállomás, ahová az orosz cárok megérkeztek, amikor vadászni jöttek.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: Vörösmarty nyomában

Vörösmarty Mihály (1800–1855) magyar költő, író, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja igen sok szállal kötődött a Velencei-tó környékéhez. Eredjünk nyomába egy hangulatos kiránduláson, keressük fel szülőhelyét és emlékmúzeumát a tóparti Kápolnásnyéken, nézzük meg Nadapot, ahol megkeresztelték, és természetesen túrázzunk fel a Bence-hegyre is Velencén, ahol a kilátás mellett találunk egy romantikus nádtetős présházat, mely Vörösmartyé volt.
„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudhatja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály” (Radnóti Miklós: Nem tudhatom, 1944) – valóban, ha tízezer méter magasan repülünk a Velencei-tó fölött, nem látszik Vörösmarty szülőháza. Térképet mindazonáltal jó, ha viszünk magunkkal, bár a 70-es számú főútról dél felé kanyarodva, Velence és Kápolnásnyék között félúton, egy tábla mutatja az utat az emlékmúzeumhoz.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Pap Sándor: Tessedik és a Bolzák városa

Néhány éve egy televíziós szavazáson, amelyen a nézők az év városát választhatták ki tizenhat versenyző település közül, Szarvas győzött, megelőzve Székesfehérvárt. Az eredmény talán meglepi azokat, akik még nem jártak a városban. Aki azonban már volt, tudja, hogy látnivalóinak szemlélődő megtekintésére egy nap kevés.
Elöljáróban lássunk néhány nevezetességet a jelentősebbek közül. Itt van a történelmi Magyarország földrajzi középpontja, az Alföld legnagyobb arborétuma, a Körös–Maros Nemzeti Park igazgatósága és látogatóközpontja, a Tisza-völgyi vízszabályozás leghosszabb mentett oldali holtága, van három kastélya, két ligete és egy tizenhét állomásos történelmi emlékútja. Itt építette kastélyait és telepítette parkjait a Bolza család, és több mint ötven évig a városban lelkészkedett Tessedik Sámuel, aki egész életét Szarvas és az Alföld fejlesztésének, illetve szegény sorsú földművelő népe oktatásának, sorsa jobbra fordításának szentelte.
Ismerkedésünket a várossal legcélszerűbb az Anna-ligetben kezdeni.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Hajdó Éva: Ahol a kövek mesélnek

A lüktető nagyváros, Budapest központjából még harminc kilométert sem kell utazni, hogy elérjük úti célunkat. Fél óra alatt egy csendes, szelíd világba csöppenünk, a Zsámbéki-medencébe. A termékeny vidéket északon a Vörösvári-árok, északnyugaton a Gerecse hegység, nyugaton a Vértes, délen az Etyeki-dombság, keleten pedig a Nagy-Kopasz hegyvonulatai határolják.
Valamikor a földtörténeti korok távolában a Pannon-tenger vize hullámzott ezen a tájon, melynek vize körülzáródott, és édesvizű nádas-zsombékos tóvá válva borította be a vidéket. Bőven termő föld maradt a régvolt tenger helyén, gazdag élőhelyet nyújtva a növény- és állatvilágnak. A medencéhez 11 település tartozik, Pest megyéhez kilenc, Fejér megyéhez kettő.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Szatmári Zoltán: Rejtett nyugalom

A Szatmári-sík és a Beregi-sík kistájak a Felső-Tisza-vidék középtájhoz tartoznak. A Szatmár-Beregi-síkság úgynevezett peremsüllyedék része, melyet északról és keletről a harmadidőszaki kárpátaljai vulkáni koszorú, délről a Szilágyság dombvidéke, nyugat és délnyugat felől pedig a Nyírség pleisztocén eredetű hordalékkúpja határol. Az ország területének mindössze két százalékát (1700 km2) teszi ki. Vizeinek legnagyobb része határainkon túli peremhegységekből, zömmel keleti–délkeleti irányból érkezik.
A területen a folyók és kisebb vízfolyások természetes mederfejlődése és a mederátvágások nyomán létrejött holtmedrekben csodálatosan gazdag és változatos mocsári és hínárvegetációt találhatunk. A Felső-Tisza rovarfaunájával kiemelkedik a hazai folyók közül. Magyarországon csak itt fordul elő az Oligoneuriella polonica, a Choroterpes picteti és a Baetis gracilis nevű kérészfaj. Nyáron különleges élményt nyújt, amikor a folyó virágba borul, vagyis a tiszavirág megkezdi rövid, ámde intenzív életét.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Turista Magazin júliusi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu