HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT Stúdió-Pé Reklámiroda KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2017. 6. szám
Tél
2018. február 20. Kedd
276625
45
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Keresés
Újság archívum
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Stúdió-Pé Reklámiroda
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2010-08  
 
Megjelent a Turista Magazin 2010. augusztusi száma!
2010-08-01
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

Sánta Anikó: Tolcsvai „mámor”

dr. Hajdó Éva:
Mészkőhegyek árnyékában

Nagy Árpád:
Lengyel legenda

Takács Antal:
A kuruc Vaja

Kerekes György:
A Bakony fővárosa

Pap Sándor:
Sokszínű ősszikes

Szepessy Gábor:
Kőcsúszda

Barna Béla:
Aknamentesített vízesés

Sánta Anikó: Tolcsvai „mámor”

Sokat hallhattunk az árvizek kapcsán Tolcsváról is, de érdemes több figyelmet szentelni erre a kis hegyaljai községre, mely sok érdekességet, szépséget rejt magában. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Tokaj-Hegyalja középső területén fekszik, Szerencs és Sárospatak között félúton.
A falu első említése (Tholchwa) 1255-re tehető, patakjáról kapta a nevét. Az őskortól kezdve lakott terület volt, még IV. Béla korában vár is állhatott a Várhegy nevű határrészen. Több híres nemesi család élt itt, akiknek kastélyai ma is láthatóak. Tolcsva vidékének alapvető gazdasági, földrajzi sajátosságát a XVII–XIX. században a szőlő- és borgazdaság jelentette. A Rákóczi-szabadságharc után a borpiac kiszélesedése, az aszúbor megjelenése és az értékesítés akadályainak megszűnése elősegítették a minőségi fejlődést. Az itteni pincékből kerültek ki a leghíresebbek, melyek megalapozták egész Hegyalja hírnevét.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Hajdó Éva: Mészkőhegyek árnyékában

Napos reggelre virradva, jókedvű turistákkal teli autóbuszunk a Szlovák-karsztvidék felfedezésére indult. A Szlovák-karszt hegység a szlovák–magyar határon fekszik, számos természeti szépségéről ismert: mészkő- és dolomitképződmények, vízgyűjtő töbrök, mély kanyonok, barlangok és szakadékok díszítik.
Első úti célunk a Szilicei-jégbarlang megtekintése volt. A barlang hasadéka Szilice községtől délnyugatra, a Szilicei-fennsíkon található. A szakadék a karsztgödör szélének beomlásával jött létre, és érdekessége, hogy alsó részét egész évben jégdíszítés borítja. Ez Európa mérsékelt égövének legalacsonyabban fekvő barlangja, eljegesedésének kora kétezer évre tehető. Egyedülálló, újkőkori, illetve réz- és bronzkori leleteket találtak itt. Ezek közül legérdekesebb egy emberi arcot ábrázoló maszk. Betonlejárón közelíthető meg a bejárat, de a járatok természetvédelmi okok miatt nem látogathatók.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Nagy Árpád: Lengyel legenda

Krakkótól harminc kilométerre északra, a Pr±dnik-patak völgyében, egy vadregényes szépségű, tíz kilométer hosszú erdős völgyben található a 21 négyzetkilométer területű Ojcówi Nemzeti Park. Lengyelország 23 nemzeti parkja közül a legkisebb különleges formájú fehér mészkőszikláiról, barlangjairól, várairól híres.
A folyóvizek a földtörténet jura időszakában vájták egyre mélyebbre medrüket a Krakkó–Częstochowai-fennsíkba, kialakítva így napjainkra ezt a látványos, túrázásra csalogató patakvölgyet. Ezek a látványos mészkőszirtek a Pr±dnik-patak völgyében, valamint az ide torkolló S±spówi-völgyben (Dolina S±spówska) vezető jelzett turistautak mentén találhatók.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Takács Antal: A kuruc Vaja

Vaja Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírség északkeleti részén lévő, mintegy 3850 főt számláló település. 1312-ben már a Vay család birtokaként jegyzik. A Vayák évszázadokon át, egészen az 1940-es évekig a település birtokosai voltak. Családnevüket valószínűleg a helység neve után vették fel. Itt építették fel várkastélyukat és családi sírboltjukat. Vaja a megye egyik legfiatalabb városa, 2009. július 1-jén nyilvánították azzá. A város bővelkedik műemlékekben, lakói büszkék történelmi hagyományaikra.
A Nyíregyházáról Beregsurányba vezető 41-es számú főútról Baktalórántháza közelében a 36-os kilométertáblánál délkeleti irányba leágazó 49-es főúton jutunk el a két út csomópontjától mindössze két-három kilométerre fekvő helységbe. Neve IV. (Kun) László uralkodása idején, egy birtokadományozásról szóló oklevélben bukkan fel először, melynek kelte 1272 és 1290 közé tehető. Kezdetben Woya, Waya alakokban íródott.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kerekes György: A Bakony fővárosa

Zirc, a Magas-Bakony központja fennsíkon, a Zirci-medencében helyezkedik el. Északról a Szesztra-hegy, nyugatról a Pintér-hegy, délnyugatról a Három-hegy öleli körbe. A keleti irányú bakonyi széltől szépséges arborétum védi, mely húsz hektár nagyságú területen várja a látogatókat. Megragadó látvány a tengerszint felett pontosan 400 méter magasan épített ciszterci apátság épületegyüttese. Zirc birtokolja a „legmagasabban fekvő magyar város” címet.
A Képes Krónikából tudjuk, hogy 1060 decemberében I. András királyt, aki Mosonynál megsebesült, a zirci udvarházba menekítették. Itt halt meg, innen szállították Tihanyba, az apátság altemplomába, ahol örök nyugalomra helyezték. Zircen, a Bakony szívében II. Béla királyunk alapított apátságot a cisztercieknek. A francia szerzetesek a 12. században hatalmas templomot és monostort építettek. Az eredeti építmény késő román, korai gót stílusú volt, melyből mára már nem sok maradt, csupán egy pillér. A török hódítás nem kedvezett az apátságnak sem. Elnéptelenedett éppen úgy, mint a köré települt falu. Az újjáépítésre egészen az 1700-as évekig kellett várni. Az új kolostor alapkövét 1727-ben, a templomét 1732-ben tették le.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Pap Sándor: Sokszínű ősszikes

A Tápió–Hajta Tájvédelmi Körzet Farmostól nyugatra eső része természeti látnivalókban igen gazdag. Van itt szikes, vizes élőhely, mocsár, láprét, homokbucka, fajgazdag homoki gyep, rekettyefüzes, telepített akácerdő, fehér nyáras és fekete nyáras ültetvény.
Ezt a tájat az ember és a természet együtt formázta. Több mint tízezer évvel ezelőtt itt kanyargott az Ős-Zagyva, majd a jégkorszakot követően keletebbre húzódott. Helyét a Gödöllői-dombságból érkező Öreg-Hajta foglalta el. Ennek medrét 1960-ban nyugatra eltolva kiegyenesítették, gátak közé szorították, tavakat, víztározókat építettek, a belvizes foltok vizét csatornákkal elvezették, a földek egy részét felszántották. Az Ős-Tápió medreiben kialakult sós (szikes) tavak számát Fényes Elek a 19. század közepén még ötvenre becsülte. Napjainkban már tíz sincs belőlük. A növény- és az állatvilág így is gazdag maradt, aminek egy részét a nyolc kilométer hosszú Hajta természetismereti túrán végigsétálva ismerhetjük meg. Az útvonal magában foglalja a Sóvirág, a Nőszirom és a Kékbegy tanösvényeket. Szemlélődő bejárásra érdemes egy napot szánni. Mielőtt elindulnánk, látogassunk el Farmoson a Matolcsy-kúriában berendezett Vízparti Élet Házába (bejelentkezés a 30/336-8029-es telefonszámon).
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Szepessy Gábor: Kőcsúszda

A Cserhát hegység látnivalói nem tartoznak a legismertebbek közé a turisták körében. A táj alacsony középhegységi, dombsági jellege, illetve kevés, többnyire rosszul jelzett turistaútja nem ösztönzi a kirándulókat természeti kincseinek felkeresésére. Különösen érvényes ez a megállapítás a Cserhát délkeleti részén emelkedő béri Nagy-hegy földtani értékeire. A világviszonylatban is páratlan geológiai kuriózumot rejtő egykori kőfejtője ugyanis a honi természetjárók körében még ma is fehér foltnak számít.
Bér község a fővárosból gépjárművel egy óra alatt érhető el, de közvetlen autóbuszjárattal is megközelíthető. A Nógrád megyei zsáktelepülés Sziráktól északnyugatra, öt kilométerre található.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: Aknamentesített vízesés

Ha Pécstől haladunk Szigetvár felé, déli–délnyugati irányban távoli hegylánc csábít minket túrázni. Ez a hegylánc jóval magasabb a Mecsek hegységnél, és légvonalban alig 80 kilométerre fekszik csak Pécs városától. A Papuk Horvátország területén, egészen pontosan a Dráva és a Száva folyók által határolt Szlavónia területén magasodik. Legszebb része Jankovác, ahová egy fantasztikus vízesés miatt érdemes elmennünk.
A Dráva folyótól, azaz a magyar–horvát határtól mindössze harminc kilométernyire egy jelentős, a Mátrához hasonló hegytömeg emelkedik ki a Verőcei-síkból. A Papuk (néhol nevezik Papok-hegységnek, Orljava-hegységnek is) Szlavónia legjelentősebb és legmagasabb hegysége, a Papuk-csúcs 953 méter magas. Bulla Béla és Mendöl Tibor ezt írja a hegyről A Kárpát-medence földrajza című könyvében: „Az egész Dráva–Száva-köz legtekintélyesebb masszívumdarabja a 953 méter magas Papuk hegység. Törésvonalak mentén – amelyeket andezit-lávakitörések jeleznek – magasodik ki a miocén lejtővidékből.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Turista Magazin augusztusi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu