HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 6. szám
Tél
2018. december 17. Hétfő
304505
33
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Hírevél feliratkozás
Friss hírek
Könyvajánló
Hirdetési ajánlat
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Írjon nekünk
Előfizetés
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3  4  5  6 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ
Újság archívum » 2010-10  
 
Megjelent a Turista Magazin 2010. októberi száma!
2010-10-06
Nyomtatható változat!

 

Ízelítő a tartalomból:

Nagy Árpád: A Lengyel-Tátra virágai

Szepessy Gábor: Homokkőtúra

dr. Hajdó Éva: Derengő Derenk

Dr. Szekeres Béla: A hargitai Fertő-tó

Nagy Anita – Szűcs Dezső: Álomút

dr. Palla Gábor: Elfelejtett pincék

Kreicsi Gábor: Esőverte Erdőkerülő

Kiss László: Sisa Pista és Kámor vitéz

Nagy Árpád: A Lengyel-Tátra virágai

Egy esővel és elázásokkal tarkított hosszú hétvége utolsó napjára maradt túránk csúcspontja, a ¦winica (2300 m) megmászása. Praktikus okokból úgy gondoltuk, a csúcs elérésének kényelmesebb módját választjuk, és a Kużnicéból történő hosszú és fárasztó felmenet helyett a kabinos felvonóval elérhető Gáspár-hegyről (1987 m) vágunk neki a főgerincnek. Tettük ezt annak reményében, hogy így több időnk jut a remélhetőleg sokszínű növényvilág megörökítésére.
A Gáspár-hegyre a pár évvel korábban teljesen felújított felvonóval jutottunk fel, mivel még szezon elején, és elég korán voltunk, ehhez mindössze félórás sorban állásra volt szükség. (Nyáron, napközben négy-hat órás sorok is összejönnek itt, amelyet lengyel barátaink a magyar mentalitás számára hihetetlennek tűnő nyugalommal állnak végig.)
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Szepessy Gábor: Homokkőtúra

Honi középhegységeink, dombságaink egyik legkevésbé ismert tagja az Északi-középhegységben emelkedő Heves–Borsodi-dombság vagy más néven a Vajdavár-homokkővidék. Bár a tájegység legmagasabb csúcsai alig haladják meg az ötszáz métert, meredek, kopár homokkőfalai hazánk legszebb természeti látnivalói közé sorolhatók. A különleges földtani-felszínalaktani és biológiai értékek megőrzésére 1993-ban életre hívták a Tarnavidéki Tájvédelmi Körzetet, melynek legérdekesebb homokkőformáit Istenmezeje és Tarnalelesz települések között találjuk.
A hegység nevezetes tájképi attrakcióit a 21–24 millió éve, a földtörténeti oligocén-miocén korban létrejött úgynevezett glaukonitos homokkő alkotja. A kőzet sekély, mintegy húsz-harminc méter mélységű árapály mozgatta tengervízben leülepedett homokból keletkezett. Elnevezését a benne előforduló zöldes színű szilikátásványról, a glaukonitról kapta. A tájegységgel való ismerkedésünket Istenmezején kezdjük. Bár a község Pétervására felől érhető el legegyszerűbben, mégis a merész vonalvezetésű, Salgótarjánból induló, Cereden átvezető szerpentinutat javaslom a település megközelítésére.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Hajdó Éva: Derengő Derenk

Vasárnap reggel a találkozó szokásos gyülekezőhelyén, az aggteleki harangtoronynál jött össze kis csapatunk. Autóbusszal Jósvafőn át utaztunk Szögliget faluig, ahol megkezdtük egész napos gyalogtúránkat. A völgykatlanban megbújó kis települést három irányból is dús növényzettel ékes magas hegyek ölelik körül. Egyedül dél felől övezik lankás dombok, melyek között az oda vezető út húzódik. A környező mészkőhegyek rengeteg barlangot, víznyelőt rejtenek, oldalukban kristálytiszta vizű karsztforrások fakadnak, ivóvízzel ellátva a térség településeit.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Szekeres Béla: A hargitai Fertő-tó

Erdély és a Hargita! A gyönyörű, büszke fenyvesek, áfonyások, csörgedező hideg vizű patakok, borvízforrások! Akárhányszor otthagyom, mindig újra és újra visszakívánkozom erre a gyönyörű tájra. Valahogy úgy hozta a sorsom, hogy „Erdélyországnak” ezen a vidékén jártam a legtöbbször (és legszívesebben), mivel régi gimnáziumi tanárom, aki többünkkel megismertette és megszerettette a túrázást, a természetjárást, megízleltette a túrateljesítmény örömét, itt „vert tanyát” a Libánon, a Súgó-patak partján.
Itteni táborozásaink egyikén, amikor már Zetelakától Sikaszóig, Székelyudvarhelytől Csíkszeredáig, a Szent Anna-tótól a Madarasi-Hargitáig stb. autóval és gyalog becsavarogtuk a vidéket, jutott eszembe egy autómentes, csak gyalogos nap. Nosza, menjünk fel a Fertő-tetőre, ahonnan – házigazdánk szerint – kiváló kilátás kínálkozik a Hargita környező hegycsúcsaira.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Nagy Anita – Szűcs Dezső: Álomút

Egy ismeretlen s egyben izgalmas magashegyi túrára indultunk a Pireneusokba, arra a hegyvonulatra, mely oly hosszan képez természetes határt Franciaország és Spanyolország között. Úti célunk pedig a GR 11 túraútvonal egy szakaszának meghódítása volt. Ennek keretében az Aiguestortes és az Ordesa Nemzeti Park jelzett ösvényein jártunk.
Túránk kezdőpontja Espot volt, egy szép spanyol település. Nagy hátizsákjainkkal felszerelkezve itt hagytuk magunk mögött a civilizációt hosszú napokra. Az első néhány kilométeren még nem érezhettük magunkat egyedül, folyamatosan sétálgató, túrázó emberekkel, embertömeggel találkoztunk, ami annak volt köszönhető, hogy a nézelődni vágyókat taxival vitték fel, egészen a Maurici-tavakig 1900 méterre.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Palla Gábor: Elfelejtett pincék

A szüret közeledtével látogassunk el Pest megyébe, és nézzük meg az ócsai és a monori történelmi pincéket, melyek az elmúlt időben egy kicsit feledésbe merültek annak ellenére, hogy mindkét tájegység más természeti és épített értékekkel is büszkélkedik.
Kezdjük először Ócsával. Ha a központból a lajosmizsei vasútvonal irányába és keletre, Inárcs felé tartunk (a legjobb, ha az Inárcsi utcából indulunk), a település szélétől néhány száz méterre tábla jelzi az utat a mintegy 200 pincét számláló öreg-hegyi pincesorra. Az 1800-as évek elejétől löszbe vájt pincék legnagyobb része szépen karbantartott, és a környezetük is ápolt. Érdekes az elhelyezkedésük, bejáratuk, a gádor délnyugatra néz, s onnan jutunk le az anyapincébe. Az a sajátosságuk, hogy ebből nyílnak az oldalpincék, mintha a föld alatt különbejáratúak lennének. Ezért van az, hogy a 200 pincének ma mintegy 300 tulajdonosa van, előfordul, hogy a mélyben az anya- és az oldalpincének más a tulajdonosa.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kreicsi Gábor: Esőverte Erdőkerülő

Az Erdőkerülő túrát először két éve rendezték meg, egyetlen távon, egy 25 kilométeres gyalogos útvonalon. Ekkor szinte végig a kék négyzet jelzést követve Nagyorosziból Királyrétig túrázhattunk. Az útvonal része volt a Foltán-kereszt, a túrát is Foltán János emlékére szervezték. Az egykori uradalmi erdőőr ugyanis egy viharos éjszakán fatolvajokat fedezett fel ezen a részen, és tusakodás közben halálos ütést kapott. Emlékére már 120 éve egy kőkereszt áll a halálának a helyén, ezen a 710 méter magas kis réten.
Azon a túrán két kedves barátommal gyalogoltuk végig a távot, útközben gyönyörködve a Börzsöny csodás erdeiben. Az útvonal különlegessége a Wenckheim út, a Dobó-bérc és a Hinta-rétek. Később tudtuk meg, hogy mögöttünk az egyik túratársunk nem érezte jól magát, és a közelében lévőknek kellett lehozniuk őt a hegyről. Sajnos egy későbbi túrán ismét rosszul lett, és ekkor életét vesztette. Az ő emlékére 2009-től az új, 50-es táv Schelcz Albert emléktúraként fut.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kiss László: Sisa Pista és Kámor vitéz

A Börzsöny kevésbé járt északi részének jeles kiemelkedése a Kámor (661 m). A hegységet kettéválasztó Kemence-völgytől északra ez a legmagasabb hegy. Nem versenyezhet a Magas-Börzsöny csúcsaival, környezetéből azonban markánsan emelkedik ki. Keleti oldalának várfalszerű meredeksége, szép kilátást adó sziklaletöréseinek vadregényessége vetekszik a Nagy-Mána vagy a Holló-kő látványával.
Talán e tulajdonságai miatt kedvelte a Kámor környékét Sisa Pista, a Palócföld hírhedt betyárja is. A pandúrok elől menekülve gyakran választhatta búvóhelyül a hegy keleti lejtőinek sűrűjében megbúvó Hugó-villa- és Csepegő-kő-barlangot. Korábban, még a középkorban a hegyen álló várban élt a névadó Kámor vitéz. Kegyetlen, harácsoló rablólovagként tartotta rettegésben a környéket, s a legenda szerint a kámori várban rejtette el összerabolt vagyonát. A kincset talán még ma is rejtő barlangok megtalálása nem egyszerű feladat, előbb még fel kell jutnunk a hegyre is. Két településről, Nagyorosziból és Diósjenőről indul turistaút a csúcsra.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Turista Magazin októberi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu