HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2019. 1. szám
Tavasz
2019. április 26. Péntek
320949
9
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Hírevél feliratkozás
Friss hírek
Könyvajánló
Hirdetési ajánlat
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Írjon nekünk
Előfizetés
Keresés
Újság archívum
2019.
1 
2018.
1  2  3  4  5  6 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ
Újság archívum » 2011-01  
 
Megjelent a Turista Magazin 2011. januári száma!
2011-01-04
Nyomtatható változat!


Ízelítő a tartalomból:

Kerekes György: Macskadobálás a toronyból

Barna Béla: Természetvédő tündérek

Vermes Judit: Tintafolt a falon

Nagy Árpád: Harangzúgás, kürtszó

dr. Palla Gábor: Palócföldi tollforgatók

Dr. Babits Lajos: Lápi lépések

Kerekes György: Macskadobálás a toronyból

Ieper Belgium flamand részének közismert települése. Fénykorát valamikor 1260-ban élte, Európa egyik legnépesebb városának számított negyvenezres lakosságával. Hosszú ideig a posztógyártás fellegvára volt.
A csatározások hosszú sora soha nem kerülte el, a százéves háborúban már nagy harcok helyszíne volt. Lakói az angolok oldalára álltak, hiszen onnan vásárolták a posztógyártáshoz szükséges gyapjút. Nem sokkal ezután jöttek a franciák, megtorolni az ellenséghez történt csatlakozást, majd amit nem végzett be a háború, azt bevégezte a pestisjárvány: Ieper hamarosan hanyatlásnak indult.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: Természetvédő tündérek

Erdély közepén, a Torockói-hegységben rengeteg külhonban is ismert szurdok, szoros és hasadék található. Ki ne hallott volna például a Tordai-hasadékoról? Innen pár kilométerre azonban egy kevésbé látogatott testvére nyílik, mindössze pár száz méterre Erdély egyik legforgalmasabb főútjától. Fedezzük fel hát mi is magunknak a Tordatúr (Tureni) melletti Túri-hasadékot, akár egy új évi zúzmarás kirándulás során!
A Tordai-hasadék közvetlen szomszédságában nyíló Túri-hasadékot a kirándulók általában elkerülik, pedig több régi szerző szerint ez a szurdokvölgy még szebb is híresebb társánál. Czirbusz Géza (1853–1920) piarista szerzetes és földrajztudós A túrkoppándi hasadék címmel írt róla a Földrajzi Közleményekben 1890-ben. Pár évvel később, 1896-ban Versényi György (1852–1918) író-költő Túr és a Túri-hasadék címmel írt cikket az Erdély című folyóiratba: „Legbecsesebb természeti ritkasága Túrnak a túri hasadék vagy köznyelven: a túri kő. Közvetlen a falu szélénél kezdődik. Egy ketté repedt mészhegy, ikertestvére a tordai hasadéknak. A Tordai-hasadék impozánsabb, nagyobb méretű; de ez változatosabb, regényesebb”.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Vermes Judit: Tintafolt a falon

Felkaptatni Wartburg várába: maga a tömény „kul-túra”. A sok száz éves lovagvár köveit középkori mesterdalnokok koptatták, Szent Erzsébet nézett ki az ablakokon, és Luthert bújtatták a falak. Lent a városban született Bach, Goethét mágnesként vonzotta a környék, Wagnert pedig operára ihlette a vár.
A Wartburgról a legtöbbünknek a hatvanas évektől gyártott autómárka jut eszébe, melynek „kocka” változatát egészen 1991-ig gyártották. A készítő keletnémet gyár Türingiában, Eisenach városában működött, a márkanevet pedig a település vára kölcsönözte. Wartburg vára ma a világörökség része.
Richard Wagner 1842-ben pillantotta meg Wartburgot, mikor párizsi útjáról hazatérve Türingián utazott át. A látvány annyira magával ragadta, hogy Tannhäuser című operája helyszínéül a várat választotta. A három felvonásos opera szövegkönyvét a XIII. századi „Sängerkrieg auf Wartburg” monda és egy XVI. századi ének alapján vetette papírra. A művet 1845 októberében mutatták be Drezdában.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Nagy Árpád: Harangzúgás, kürtszó

„Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát”
„Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.”
Egyes források szerint a Visztula partján, Krakkóban született ez a közmondás, amely a két nép történelmi barátságára utal. A középkori dinasztikus kapcsolatok közül az egyik legkorábbi IV. Béla leánya, Kinga házassága, aki V. (Szemérmes) Boleszlávhoz ment feleségül. I. (Łokietek) Ulászló magyar segítséggel jutott a lengyel trónra, leányát, Erzsébetet pedig Károly Róbert vette feleségül. Nagy Kázmér halála után a lengyel történelemkönyvekben Ludwik Węgierski néven ismert Nagy Lajos került a lengyel trónra, leánya, Hedvig (Jadwiga) viszont II. (Jagelló) Ulászlóhoz ment feleségül, aki Hunyadi János oldalán esett el a várnai csatában. 1576-ban Báthori István erdélyi fejedelem feleségül vette Jagelló Annát, az utolsó Jagelló-házi király húgát, a házasság révén pedig a lengyel rendek az első választott királyként lengyel királlyá koronázták. Emlékezhetünk az 1683-ban Párkányt és Esztergomot a török alól felszabadító III. (Sobieski) Jánosra, vagy a szabadságharcaink sorában Rákóczira, aki a bécsi udvar halálos ítélete elől 1701-ben Lengyelországba szökött, majd 1703-ban itt bontotta ki zászlaját. Érdekes történelmi párhuzam, hogy a nagyhatalmak terjeszkedése következtében Lengyelország ugyanúgy, és nagyjából ugyanannyi időre szakadt három részre a XVIII. század végén, mint Magyarország a XVI. század közepén.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Palla Gábor: Palócföldi tollforgatók

Irodalmunk nagyjainak nyomába eredhetünk, ha a magyar–szlovák határfolyó, az Ipoly túloldalán barangolunk. Balassagyarmatnál lépjük át a határt, és Nagykürtős (Velky Krtis) felé tartva a határtól tíz kilométerre már meg is érkezünk Mikszáthfalvára (Sklabiná). A falu közepén találjuk a Mikszáth Kálmán-emlékházat, itt töltötte gyermek- és ifjúkorát az 1854–72 közötti időszakban az író.
A Mikszáth-ház szépen karbantartott, a Palóc Társaság gondozza. Falán emléktáblát találunk, a kertben pedig a ház előtt az író mellszobra áll. Az emlékházban az író személyes tárgyait és számos nyelven kiadott műveit tekinthetjük meg. A múzeum hétfő kivételével 10 és 17 óra között látogatható.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Babits Lajos: Lápi lépések

A Fertő tó Európa legnyugatibb sztyepptava, sík vidéki, szikes, sós állóvize. A Kisalföld legmélyebb részén helyezkedik el, területének háromnegyede Ausztriához, egynegyede Magyarországhoz tartozik. Vízszintje alacsony, erősen ingadozik, java részben nádas fedi, melynek rengetege madárparadicsom. A magyar rész 1994 óta a Fertő-Hanság Nemzeti Park védelme alatt áll, az osztrák területen a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park terül el. A tó vadvize és a környező települések kulturális értékei a világörökség részei.
Soproni üdülésünket kihasználva kirándulást tettünk a Fertő tóhoz, és a partján hosszan elnyúló, több mint 800 éves, történelmi jelentőségű településre, Fertőrákosra. A terület azonban még régebb óta lakott, a kiszáradt tóban találtak kőkorszaki, bronz kori és kelta leleteket, a kerékpárút határátkelőjénél pedig feltárták a rómaiak Napisten-szentélyét, a Mithreumot.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Turista Magazin januári számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu