HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 6. szám
Tél
2018. december 11. Kedd
303796
10
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3  4  5  6 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ
Újság archívum » 2011-01  
 
Megjelent a Turista Magazin 2011. januári száma!
2011-01-04
Nyomtatható változat!


Ízelítő a tartalomból:

Kerekes György: Macskadobálás a toronyból

Barna Béla: Természetvédő tündérek

Vermes Judit: Tintafolt a falon

Nagy Árpád: Harangzúgás, kürtszó

dr. Palla Gábor: Palócföldi tollforgatók

Dr. Babits Lajos: Lápi lépések

Kerekes György: Macskadobálás a toronyból

Ieper Belgium flamand részének közismert települése. Fénykorát valamikor 1260-ban élte, Európa egyik legnépesebb városának számított negyvenezres lakosságával. Hosszú ideig a posztógyártás fellegvára volt.
A csatározások hosszú sora soha nem kerülte el, a százéves háborúban már nagy harcok helyszíne volt. Lakói az angolok oldalára álltak, hiszen onnan vásárolták a posztógyártáshoz szükséges gyapjút. Nem sokkal ezután jöttek a franciák, megtorolni az ellenséghez történt csatlakozást, majd amit nem végzett be a háború, azt bevégezte a pestisjárvány: Ieper hamarosan hanyatlásnak indult.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: Természetvédő tündérek

Erdély közepén, a Torockói-hegységben rengeteg külhonban is ismert szurdok, szoros és hasadék található. Ki ne hallott volna például a Tordai-hasadékoról? Innen pár kilométerre azonban egy kevésbé látogatott testvére nyílik, mindössze pár száz méterre Erdély egyik legforgalmasabb főútjától. Fedezzük fel hát mi is magunknak a Tordatúr (Tureni) melletti Túri-hasadékot, akár egy új évi zúzmarás kirándulás során!
A Tordai-hasadék közvetlen szomszédságában nyíló Túri-hasadékot a kirándulók általában elkerülik, pedig több régi szerző szerint ez a szurdokvölgy még szebb is híresebb társánál. Czirbusz Géza (1853–1920) piarista szerzetes és földrajztudós A túrkoppándi hasadék címmel írt róla a Földrajzi Közleményekben 1890-ben. Pár évvel később, 1896-ban Versényi György (1852–1918) író-költő Túr és a Túri-hasadék címmel írt cikket az Erdély című folyóiratba: „Legbecsesebb természeti ritkasága Túrnak a túri hasadék vagy köznyelven: a túri kő. Közvetlen a falu szélénél kezdődik. Egy ketté repedt mészhegy, ikertestvére a tordai hasadéknak. A Tordai-hasadék impozánsabb, nagyobb méretű; de ez változatosabb, regényesebb”.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Vermes Judit: Tintafolt a falon

Felkaptatni Wartburg várába: maga a tömény „kul-túra”. A sok száz éves lovagvár köveit középkori mesterdalnokok koptatták, Szent Erzsébet nézett ki az ablakokon, és Luthert bújtatták a falak. Lent a városban született Bach, Goethét mágnesként vonzotta a környék, Wagnert pedig operára ihlette a vár.
A Wartburgról a legtöbbünknek a hatvanas évektől gyártott autómárka jut eszébe, melynek „kocka” változatát egészen 1991-ig gyártották. A készítő keletnémet gyár Türingiában, Eisenach városában működött, a márkanevet pedig a település vára kölcsönözte. Wartburg vára ma a világörökség része.
Richard Wagner 1842-ben pillantotta meg Wartburgot, mikor párizsi útjáról hazatérve Türingián utazott át. A látvány annyira magával ragadta, hogy Tannhäuser című operája helyszínéül a várat választotta. A három felvonásos opera szövegkönyvét a XIII. századi „Sängerkrieg auf Wartburg” monda és egy XVI. századi ének alapján vetette papírra. A művet 1845 októberében mutatták be Drezdában.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Nagy Árpád: Harangzúgás, kürtszó

„Lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát”
„Polak, Węgier, dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki.”
Egyes források szerint a Visztula partján, Krakkóban született ez a közmondás, amely a két nép történelmi barátságára utal. A középkori dinasztikus kapcsolatok közül az egyik legkorábbi IV. Béla leánya, Kinga házassága, aki V. (Szemérmes) Boleszlávhoz ment feleségül. I. (Łokietek) Ulászló magyar segítséggel jutott a lengyel trónra, leányát, Erzsébetet pedig Károly Róbert vette feleségül. Nagy Kázmér halála után a lengyel történelemkönyvekben Ludwik Węgierski néven ismert Nagy Lajos került a lengyel trónra, leánya, Hedvig (Jadwiga) viszont II. (Jagelló) Ulászlóhoz ment feleségül, aki Hunyadi János oldalán esett el a várnai csatában. 1576-ban Báthori István erdélyi fejedelem feleségül vette Jagelló Annát, az utolsó Jagelló-házi király húgát, a házasság révén pedig a lengyel rendek az első választott királyként lengyel királlyá koronázták. Emlékezhetünk az 1683-ban Párkányt és Esztergomot a török alól felszabadító III. (Sobieski) Jánosra, vagy a szabadságharcaink sorában Rákóczira, aki a bécsi udvar halálos ítélete elől 1701-ben Lengyelországba szökött, majd 1703-ban itt bontotta ki zászlaját. Érdekes történelmi párhuzam, hogy a nagyhatalmak terjeszkedése következtében Lengyelország ugyanúgy, és nagyjából ugyanannyi időre szakadt három részre a XVIII. század végén, mint Magyarország a XVI. század közepén.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Palla Gábor: Palócföldi tollforgatók

Irodalmunk nagyjainak nyomába eredhetünk, ha a magyar–szlovák határfolyó, az Ipoly túloldalán barangolunk. Balassagyarmatnál lépjük át a határt, és Nagykürtős (Velky Krtis) felé tartva a határtól tíz kilométerre már meg is érkezünk Mikszáthfalvára (Sklabiná). A falu közepén találjuk a Mikszáth Kálmán-emlékházat, itt töltötte gyermek- és ifjúkorát az 1854–72 közötti időszakban az író.
A Mikszáth-ház szépen karbantartott, a Palóc Társaság gondozza. Falán emléktáblát találunk, a kertben pedig a ház előtt az író mellszobra áll. Az emlékházban az író személyes tárgyait és számos nyelven kiadott műveit tekinthetjük meg. A múzeum hétfő kivételével 10 és 17 óra között látogatható.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Babits Lajos: Lápi lépések

A Fertő tó Európa legnyugatibb sztyepptava, sík vidéki, szikes, sós állóvize. A Kisalföld legmélyebb részén helyezkedik el, területének háromnegyede Ausztriához, egynegyede Magyarországhoz tartozik. Vízszintje alacsony, erősen ingadozik, java részben nádas fedi, melynek rengetege madárparadicsom. A magyar rész 1994 óta a Fertő-Hanság Nemzeti Park védelme alatt áll, az osztrák területen a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park terül el. A tó vadvize és a környező települések kulturális értékei a világörökség részei.
Soproni üdülésünket kihasználva kirándulást tettünk a Fertő tóhoz, és a partján hosszan elnyúló, több mint 800 éves, történelmi jelentőségű településre, Fertőrákosra. A terület azonban még régebb óta lakott, a kiszáradt tóban találtak kőkorszaki, bronz kori és kelta leleteket, a kerékpárút határátkelőjénél pedig feltárták a rómaiak Napisten-szentélyét, a Mithreumot.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Turista Magazin januári számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu