HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 1. szám
Tél
2018. május 22. Kedd
283363
82
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2011-03  
 
Megjelent a Turista Magazin 2011. márciusi száma!
2011-03-22
Nyomtatható változat!


Ízelítő a tartalomból:

Barna Béla:
A Szűz ösvényen

Magyar Éva: Jégvarázslat

Kertész István: Vándorló veranda

dr. Palla Gábor: A korona rejtekhelyén

Szilaj Rezső: Mázsás határ

Dr. Szekeres Béla: Lábpróba a Mátrában

Kreicsi Gábor: Lenyűgöző „Alpok-érzés”

Szepessy Gábor: Lármafa és ereszke

Barna Béla: A Szűz ösvényen

A 2011-es Európa Kulturális Fővárosa címet Pécs után két balti-tengeri város, Észtország fővárosa, Tallin, valamint a finnországi Turku nyerte el. Turku házi hegye a Samppalinna-domb, melyre a Szűz-ösvény, a Neitsytpolku vezet fel.
A XII. században alapított, 177 ezer lakosú Turku kimagasló kulturális központ, a finn történelem és kultúra bölcsője, svéd és finn nyelvű egyeteme és színháza is van. Az Aurajoki folyó torkolatánál fekvő település volt Finnország régi fővárosa 1812-ig. Mai utazók általában unalmasnak és látnivalókban szegénynek tartják, ez azonban felszínes megközelítés. Műemlékekben valóban nem olyan gazdag, de azért a Turkui vár (Turun Linna) mégis Finnország legnagyobb, középkorból származó épülete és Skandinávia egyik leghatalmasabb középkori várkastélya. Fontos nevezetessége még a városnak a dóm, a Turun tuomiokirkko (turkui székesegyház), de van Művészeti Múzeum, Patika Múzeum stb.
Az Aurajoki folyó partján található a Forum Marinum, a turkui tengerészeti múzeum, mely két hatalmas egykori kikötői csarnokban kapott helyet. Mellette a folyón megcsodálhatjuk a „finn hattyút”, azaz a Soumen Joutsen nevű háromárbocos, fémtörzsű vitorlás hajót, mely 1902-ben épült, főleg a Csendes- és az Atlanti-óceánon hajózott. A finn állam 1930-ban vásárolta meg, ettől kezdve a finn haditengerészet iskolahajója volt. Mint ilyen a második világháború előtt nyolc hosszú óceáni utat tett meg, 1991 óta múzeum. A hajó 96 méter hosszú, 5,15 méter mélyre merül, vitorláinak területe 2250 négyzetméter, főárboca a víz szintjétől számítva 52 méter magas.
Bővebben a Turista Magazinban... 

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Magyar Éva: Jégvarázslat

Szentendrétől pár kilométerre található Dömörkapu, ahonnan nagyon szép sétákat és különböző hosszúságú és nehézségű túrákat tehetünk a Pilisben. Mehetünk végig csak aszfaltúton, de az úttal párhuzamosan futó Bükkös-patak mentén is haladhatunk.
Mit is jelent a Dömör szó? Az oszmán, török eredetű szó jelentése megerősített szoros, illetve vaskapu – ez pedig tökéletes összhangban van a helyszínnel. A Sikárosi-völgyben levő szorosban, ahol a Kapitány-hegy és a Kolevka között félkör alakú sziklafal zárja el a völgyet, a Bucsina patak hét méter magas vízesést képezve omlik alá. Talán télen a legszebb, ha kellő hideg van, és a patakban a víz megfagyva különböző alakzatokkal gyönyörködteti az arra járókat.
Bővebben a Turista Magazinban... 

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kertész István: Vándorló veranda

Az Óbuda feletti Csúcs-hegy oldalában, pont ott, ahol az erdő egykor a szántóföldekkel és hegyi rétekkel találkozott, ma pedig a beépített terület határa van, állt a csúcs-hegyi „dr. Győző Dezső” turistaház. A három Óbuda környéki menedékház közül ez volt a kevésbé ismert.
A hármashatár-hegyi, illetve a Pál-völgyi-barlangnál lévő turistaházak turisztikailag frekventáltabb helyeken létesültek. Igaz, mindegyik az 1920-as években épült, mégsem hasonlítottak egymásra. A csúcs-hegyi ház kifejezetten szép, manzárdos, villaszerű épülete nyáron még az üdülni vágyókat is oda csábította, így nem csoda, hogy végül is a természet barátainak táborában ez volt a legnépszerűbb. Ide nem vezetett autóút, és komoly gyaloglás kellett ahhoz, hogy valaki eljusson hozzá. A Kevély-hegyek és a Pilis felé nyíló szép panoráma minden idelátogatót rabul ejtett, és akkor még nem is vettük számba a telenként benépesült jó síterepeket.
A házat a Budapesti Turista Egyesület építette 1925-ben, a hivatalos felavatás azonban csak a következő év május másodikán volt. Ekkor az óbudai villamosok végállomásától jelzett turistaút is létesült, amely az 1950-ben megindult 37-es autóbusz, majd a rá néhány évre létesült Erdőalja úti 37/E-viszonylat beindulásával is még sokáig fennmaradt. A Budapesti Turista Egyesületnek korábban már volt egy turistaháza a Szentendre melletti Ókútnál, amelyet egy elhagyott vadászház bérletével alakítottak ki, majd az egyesület fából épített hozzá verandát. Az 1913. június 22-én nagyszámú érdeklődő jelenlétében felavatott házat nem sokáig élvezhették a turisták. Nem sokkal az első világháború befejezése után Szentendre városának szűk látókörű vezetése visszavonta a bérleti jogát, és így annak közjóléti célja megszűnt.
Bővebben a Turista Magazinban... 

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Palla Gábor: A korona rejtekhelyén

A Vértesbe vezető túrát Tatabányánál kezdtük: felkapaszkodtunk a város feletti Kő-hegyre a Turul-szoborhoz. A derült időben szép kilátásban volt részünk. Előttünk terült el az egykori bányászváros, melynek szélén feltűntek a legutóbbi 15 év ipari beruházásainak építményei, az új üzemcsarnokok.
A Turul-szobortól tízperces sétával értük el a 298 méter tengerszint feletti magasságban fekvő Szelim-barlangot, amelyet egy vízfolyás vájt ki a mészkősziklából. A sétaút mentén megismerkedtünk a Gerecse hegység és a környék kőzettanával, földtani emlékeivel is, ugyanis az utat a főbb kőzetek darabjai szegélyezték pontos geológiai adatokkal. Nagyon jó fényképeket készítettünk a 45 méter hosszú, 14 méter széles Szelim-barlangról és a barlang kőzetének gyűrődéseiről, sőt azokról a jégcsapokról is, amelyek fejünk felett lógtak a hideg délelőttön.
A barlang nevének eredetéről többféle történet is van. Az egyik szerint I. Szelim török szultánról kapta a nevét, de ő sosem járt Magyarországon. A másik szerint a török sereget vezető és e vidéken is harcoló Szulejmán nevéből ered a barlang neve. Míg egy újabb vélekedés szerint az itt letelepedő szlovákok a szedlim (nyereg) szóból eredeztették a nevet. Akár így, akár úgy történt a névadás, a barlang meglátogatása érdekes volt, és fontos tudnunk, hogy történelme miatt védett, mert itt ősembercsontokat is találtak. A legújabb kutatások eredménye szerint e barlangból származik hazánk legrégebbi, mintegy 200 ezer éves, az ember jelenlétére utaló lelet.
Bővebben a Turista Magazinban... 

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kreicsi Gábor: Lenyűgöző „Alpok-érzés”

Először 2005-ben hallottam a Dolomitok kerékpáros maratonról. Az azóta eltelt időben különböző okok miatt nem sikerült neveznem erre a különleges eseményre, ám kisorsoltak a közel 9000 induló közé. Mivel elsősorban túrázni szeretek, ezért a maratont szerettem volna kiegészíteni kerékpáros túrázással, és a BIG nemzetközi lista kiemelt emelkedőit céloztam meg.
Az útvonal tekintetében azon gondolkodtam, hogy a 140 kilométerrel hosszabb, de csak hatvan kilométer nem autópályát tartalmazó utat válasszam-e Innsbruck felé, vagy a rövidebb, de közel 400 kilométerest Lienz irányába. Végül az első mellett döntöttem, amit nem bántam meg, mert közel tízórás autózás után értük el Corvarát, ahol a szállásunk volt. Jellemző a Dolomitok-maraton népszerűségére és látogatottságára, hogy bár ez a vidék a síelők, a hegymászók, a kerékpárosok és a gyalogtúrázók paradicsoma, mégis a legzsúfoltabb és legdrágább hétvége itt a maratoné. Ehhez mérten a szállást már előző év decemberében(!) le kellett foglalni, mert már akkor fogyóban voltak a szabad helyek. A verseny szervezettsége és ellátása minden várakozásomat felülmúlta.
Bővebben a Turista Magazinban…Bővebben a Turista Magazinban... 

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Szepessy Gábor: Lármafa és ereszke

A nógrádi megyeszékhely kétségkívül leghíresebb nevezetessége a hazánkban egyedülálló föld alatti bányamúzeum. Évente mintegy 20–25 ezer látogató ereszkedik le az egykori József-lejtősaknába, hogy bepillantást nyerjen a szénbányászat rejtelmeibe. Idén a „kiállítási anyagot” csodálatos természeti képződmények is gazdagították. A hosszan tartó hideg hatására ugyanis különböző formájú és méretű jégcseppkövek nőttek a vágatokban.
Mielőtt elindulnánk a bányajárásra, ismerkedjünk meg a nógrádi szén kialakulásának, bányászatának rövid történetével és a múzeum létrejöttének körülményeivel! Salgótarján környékén a miocén földtörténeti korban – mintegy 18 millió éve – tavi-mocsári környezetben buja erdővegetáció élt. A kidőlt fák és egyéb elhalt növények anyagát üledékrétegek borították be, melyek nyomása alatt, oxigéntől elzárt környezetben barnakőszén keletkezett.
Bővebben a Turista Magazinban... 

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Turista Magazin márciusi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu