HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 6. szám
Tél
2018. december 11. Kedd
303788
9
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3  4  5  6 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ
Újság archívum » 2011-07  
 
Megjelent a Turista Magazin 2011. júliusi száma!
2011-07-02
Nyomtatható változat!


 

Ízelítő a tartalomból:


Máté István: Két álom teljesült

Király Ferenc: Az Alpok fővárosa

Dr. Babits Lajos: Zergék nyomában

Dr. Riskó Ágnes: Pingvinkeresőben

Lieber Tamás: Vasi virágpompa

Barna Béla: Ahol a király lezuhant

Vermes Judit: Mitől király a király?

Kertész István: A legek turistaháza

Máté István: Két álom teljesült

A Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat két tagja, Erőss Zsolt és Gál László május 21-én elérte a 8516 méter magas Lhoce csúcsát, ezzel 11-re növelték a magyarok által megmászott nyolcezres hegyek számát. A sikeres csúcstámadást követően a két mászó aznap késő éjszaka érte el a 7900 méteren lévő IV-es tábort, ahonnan a következő nap érkeztek le az alaptáborba. Erőss Zsolt a kilencedik, Gál László első nyolcezres csúcsát mászta meg, rögtön a világ negyedik legmagasabb hegyével kezdve.
A nagyszerű eredményt még kiemelkedőbbé teszi, hogy Erőss Zsolt a tavaly januári – a Magas-Tátrában elszenvedett balesetet követő – lábamputáció után, míg Gál László az expedíció előtt gyermekét ért súlyos baleset lelki terhével jutott fel a csúcsra. A Mount Everest közvetlen szomszédságában emelkedő Lhoce a Föld negyedik legmagasabb magaslata. Nem könnyű hegy, a Khumbu-jégesésen történő átjutás mellett a csúcsra vezető hatvanméteres sziklafal is nagy technikai tudást és kitartást igényelt.
A Magyarok a világ nyolcezresein csapat (Erőss Zsolt, Kollár Lajos, Mécs László, Horváth Tibor, Gál László) április 8-án indult Ferihegyről Nepálba. Az első héten a csapat része volt egy tizenkét fős trekkinges társaság, akik az 5300 méteren fekvő Everest alaptáboráig (Everest Base Camp) kísérték az expedíciót, illetve mászásokat is terveztek.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Király Ferenc: Az Alpok fővárosa

Könnyű a dolga az utazónak, ha repülőgéppel érkezik Tirol tartományi székhelyére, az Alpok fővárosaként aposztrofált Innsbruckba. A repülőtér szinte a városban van, ahonnan 10-15 perc alatt kényelmesen elérjük Innsbruck központját. A landolás önmagában is élmény – no persze annak, aki nem borzad az ilyesmitől –, hiszen 2000 méteres hegyek közé kell navigálni a gépet. Az 574 méter tengerszint feletti magasságban, az Inn partján fekvő, 120 ezer lakosú várost észak felől a Karwendel-hegység, délről a Patscherkofel ormai övezik, egyedülálló látványt és hangulatot teremtve ezzel a látogató számára.
Innsbruck 1363-ban a Habsburgok fennhatósága alá került, s az udvar jelenléte pezsgő életet hozott a településen. A város 1420-ban már tartományi székhellyé neveztetett ki, I. Miksa császár uralkodása alatt uralkodói rezidencia, így a Habsburg-birodalom központja lett. 1665-ben a Habsburgok tiroli ágának kihalásával a korábbi pompa hanyatlani kezdett, és csak száz évvel később, Mária Terézia trónra lépése idején lett ismét rezidenciaváros. A napóleoni háborúk megtépázták Innsbruckot, végül a tiroliak szabadságharcát vezető, nemzeti hősként tisztelt Andreas Hofer csapatai a Bergiselen többször is megütköztek a franciákkal.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Babits Lajos: Zergék nyomában

A Bélai-Tátra 14 kilométer hosszan terül el a Magas-Tátrától északkeletre. Közöttük a Kopa-hágó az összekötő kapocs, de földtani szerkezetében, formakincsében különbözik a két hegység egymástól. Míg a Magas-Tátrát gránitkőzet építi fel, és mély völgyei mentén meredeken emelkednek ki a csipkés sziklaormok, addig a Bélai-Tátra alapja mészkő, és füves hátakból kiemelkedő csúcsai szolidabb arculatot mutatnak. Különösen gazdag élővilága miatt megkülönböztetett természetvédelemben részesül, a turisták csupán egy tanösvényen szelhetik át a gerincet.
Zdiar község a Bélai-Tátra keleti lábánál, több kilométer hosszan nyúlik el a Bélai-Fehérvíz völgyében. A lazán, szétszórtan elhelyezkedő faházak őrzik a XVI. századi gorál falu arculatát, a színes ablakkeretek, a bádogtetők, a népművészeti motívumokkal ékes kapuk és kerítések visszarepítik időben az odalátogató turistákat. A háttér gyönyörű díszleteként ott magasodnak a Bélai-Tátra csúcsai: a Holló-kő, a Sirató, a Bolond Gerő és a Mészárszékek.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Riskó Ágnes: Pingvinkeresőben

Új-Zélandot, a Hosszú Fehér Felhő Földjét a X. században egy polinéz hajós, Kupe fedezte fel, amikor társaival egy óriáspolipot követtek a hajójukon. Cook kapitány 1768-ban hajózta körbe, és a brit korona birtokává nyilvánította. Az őslakos maorik és az angol telepesek között több csata is lezajlott, majd 1840. február 6-án a waitangi megállapodással békét kötöttek.
Új-Zéland területe 270 534 négyzetkilométer, lakossága csak 3 785 600, melynek 74 százaléka európai, tíz százaléka maori. Új-Zéland legnagyobb városába, Aucklandba érkeztünk két átszállás és jó pár órai repülés után. Túlestünk a Bevándorlási Hivatal és a biorendőrség kérdezősködésén, és sátorfertőtlenítési akcióján, megnézték még a bakancsunk talpát is, hogy nem sáros-e.
Egy barlangászházban szálltunk meg, reggel a földi édenkertet pillanthattuk meg az ablakából: hegyek, páfrányfák, zöld mezők, legelésző birkák, kék ég és ragyogó napsütés.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Lieber Tamás: Vasi virágpompa

A vasi községet Kámot, pontosabban az annak közelében elterülő arborétumot minden év májusában kirándulók tömegei özönlik el, hogy részesei legyenek egy rövid ideig tartó, ám évről évre megújuló jelenségnek, a havasszépe, ismertebb nevén a rododendron virágzásának.
Korábbi kárpáti, alpesi túráim során magam is találkoztam már ezzel a csodaszép, bokorrá terebélyesedő növénnyel, különösen a retyezáti emlékek jutottak eszembe, a hófoltokkal tarkított hegyoldalakat borító rózsaszín szigetecskék.
A hangafélék családjába tartozó rododendronnak vagy azaleának – Linnétől származik mindkét elnevezés, az előbbi görögül rózsafát jelent, holott nem rokona a rózsának – a mai Magyarország területén nincs természetes előfordulása, ezért igencsak hálásak lehetünk gróf Ambrózy-Migazzi Istvánnak a hazai telepítésért. Mindez a múlt század húszas éveiben történt.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: Ahol a király lezuhant

A belgiumi Ardennek nem magas hegység, de ha jobban felfedezzük, bizony találunk benne sok igen attraktív és meglepően szép panorámával rendelkező sziklás helyet is. Ilyen a vallóniai Namur és Andenne között fekvő Marche-les-Dames, ahol a Meuse folyót óriási dolomitsziklák kísérik, némelyik nyolcvan méter magasból zuhan meredeken a folyó vizébe. Az egyik ilyen sziklán lelte halálát 1934. február 17-én hegymászás közben I. Albert király.
„Az Ardennek vidéke szelíd, lankás táj, a tejes-zöld lepedővel borított hegyek nem ágaskodnak az égig, de ahhoz elég magasak, hogy a levegőnek hegyi íze legyen, hogy tavaszra is átmentsék a tél végi hideget, a pattogós, fagyos reggeleket, melyek késleltetik a virágokat, visszafogják a rügyeket. Ha nem fúj a szél, húsvétra az eladdig fagytól kemény földek zsírosodni, szagosodni kezdenek, és feltűnő dallá erősödik a káprázatosan tiszta vizű patakok hangosodó csobogása, s ilyenkor a fény apró kupacokban érkezik, mintha égből jövő síneken szaladna a fák közé” – így ír az Ardennekről a József Attila-díjas prózaíró, Papp Tibor A harangöntő című írásában.
Valóban, az Ardennek (Ardennes) vidéke szelíd, lankás táj, egy erdős völgyekkel és fennsíkokkal tagolt röghegység Belgiumban, Luxemburgban és Északkelet-Franciaországban. Nagy része óidei kristályos kőzetekből felépített, fennsík jellegű tönk, a Variszkuszi-hegységrendszer lepusztult maradványából formálódott. A főként devon és karbon palákból álló hegyvidék domborzatát alacsony, lekerekített hátak és lapos tetők sorozata jellemzi, melyek azonban néhol meglepetésszerűen vad dolomitsziklákba csapnak át. Az egyik legszebb ilyen sziklaformáció a Namur és Andenne között fekvő Marche-les-Dames falucska mellett található. A sziklák szépségét fokozza, hogy azok a Meuse folyót szegélyezik, némelyik nyolcvan méterre magasodik a folyó fölé. A sziklákra jelzett turistaút vezet, a Promenade n6, ennek tájékoztató tábláját a vonatról leszállva rögtön megtaláljuk. Kiderül, hogy egy hat és fél kilométer hosszú, kétórás körúttal járhatjuk be a sziklák világát.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Vermes Judit: Mitől király a király?

Az utazó mindig a jelent látja, és sosem láthatja a múltat. Így van ez a Székesfehérvárra látogatókkal is: történelmi falak, barokk és klasszicista épületek között járhatnak bár, de az elporladt hajdani koronázó város nagyságát már csak a képzelet idézheti fel.
Ezer érdekességét, szépségét lehetne megírni az ezeréves városnak, melynek már a millenniuma is évtizedekkel elmúlt (1972), a legfontosabb mégis a történelmi jelentősége, a múltja, melyet nemzeti emlékhely is őriz.
Élt a XV. században egy asszony, Kottanner Jánosné, akinek sokat köszönhetünk, mert emlékirata révén országos jelentőségű tényekről van tudomásunk. Kottannerné Luxemburgi Erzsébet komornája volt, és ő rabolta el a Szent Koronát Visegrádról 1440-ben, majd menekítette Komáromba, hogy a megszületett V. László fejére kerülhessen. A királyné hű segítője kísérte a csecsemő Lászlót Fehérvárra, és tartotta kezében a koronázáson. A valóban megörökítésre érdemes kalandokon kívül visszaemlékezésében lejegyezte a XI. század óta érvényben lévő királykoronázási szabályokat is: „a magyaroknak három törvényük van. Úgy hiszik, hogy bármelyiket hagyja teljesítetlenül valaki, az már nem törvényes király. Az első törvény úgy szól, hogy a királyt a Szent Koronával kell megkoronázni. A második, hogy az esztergomi érseknek kell megkoronáznia. A harmadik, hogy a koronázásnak Fehérvárott kell megtörténnie.”
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kertész István: A legek turistaháza

A Börzsöny szívében, a Nagy-Hideg-hegy (864 m) csúcsának közvetlen közelében találjuk magyarországi viszonylatban a „legek” turistaházát. Az országban szinte egyedülálló módon magashegyi menedéknek tekinthető. Van ugyan magasabban is szálló, lakott épület hazánkban, de azok körül üdülőhelyek létesültek. Ezenkívül nem keltik azt a benyomást, amely a Hideg-hegy látogatóit éri: a hatalmas, minden irányból meredeken kiemelkedő hegyormon csak ez az egyetlen építmény van, és a legközelebbi lakott település is jó két óra járásnyira esik.
Az építtető Turisták Inóci Társasága (TIT) igen jó helyet választott: még ha térképen nézzük, akkor is lényegében a hegység mértani közepére esik, de a hegyek gerinchálózatából adódóan valóban a legalkalmasabb helyszín arra, hogy menedékül és pihenőhelyül szolgáljon itt egy turistaház.
Annak idején más turistaegyesületek azt vetették a TIT szemére, hogy azért létesíti éppen itt új menedékházát (a Börzsönyben másodikként, a már meglévő kisinóci után), mert a hazai hegyiút-építési programban bizonyára elkészülő transzbörzsönyi műút a hegység fő hágójában fog átvezetni, és akkor ott az egyesületnek már kész kis szállodája lesz.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Turista Magazin júliusi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu