HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 4. szám
Nyár
2018. október 23. Kedd
298466
25
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3  4 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ HTM aktuális szám
Újság archívum » 2011-07  
 
Megjelent a Turista Magazin 2011. júliusi száma!
2011-07-02
Nyomtatható változat!


 

Ízelítő a tartalomból:


Máté István: Két álom teljesült

Király Ferenc: Az Alpok fővárosa

Dr. Babits Lajos: Zergék nyomában

Dr. Riskó Ágnes: Pingvinkeresőben

Lieber Tamás: Vasi virágpompa

Barna Béla: Ahol a király lezuhant

Vermes Judit: Mitől király a király?

Kertész István: A legek turistaháza

Máté István: Két álom teljesült

A Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat két tagja, Erőss Zsolt és Gál László május 21-én elérte a 8516 méter magas Lhoce csúcsát, ezzel 11-re növelték a magyarok által megmászott nyolcezres hegyek számát. A sikeres csúcstámadást követően a két mászó aznap késő éjszaka érte el a 7900 méteren lévő IV-es tábort, ahonnan a következő nap érkeztek le az alaptáborba. Erőss Zsolt a kilencedik, Gál László első nyolcezres csúcsát mászta meg, rögtön a világ negyedik legmagasabb hegyével kezdve.
A nagyszerű eredményt még kiemelkedőbbé teszi, hogy Erőss Zsolt a tavaly januári – a Magas-Tátrában elszenvedett balesetet követő – lábamputáció után, míg Gál László az expedíció előtt gyermekét ért súlyos baleset lelki terhével jutott fel a csúcsra. A Mount Everest közvetlen szomszédságában emelkedő Lhoce a Föld negyedik legmagasabb magaslata. Nem könnyű hegy, a Khumbu-jégesésen történő átjutás mellett a csúcsra vezető hatvanméteres sziklafal is nagy technikai tudást és kitartást igényelt.
A Magyarok a világ nyolcezresein csapat (Erőss Zsolt, Kollár Lajos, Mécs László, Horváth Tibor, Gál László) április 8-án indult Ferihegyről Nepálba. Az első héten a csapat része volt egy tizenkét fős trekkinges társaság, akik az 5300 méteren fekvő Everest alaptáboráig (Everest Base Camp) kísérték az expedíciót, illetve mászásokat is terveztek.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Király Ferenc: Az Alpok fővárosa

Könnyű a dolga az utazónak, ha repülőgéppel érkezik Tirol tartományi székhelyére, az Alpok fővárosaként aposztrofált Innsbruckba. A repülőtér szinte a városban van, ahonnan 10-15 perc alatt kényelmesen elérjük Innsbruck központját. A landolás önmagában is élmény – no persze annak, aki nem borzad az ilyesmitől –, hiszen 2000 méteres hegyek közé kell navigálni a gépet. Az 574 méter tengerszint feletti magasságban, az Inn partján fekvő, 120 ezer lakosú várost észak felől a Karwendel-hegység, délről a Patscherkofel ormai övezik, egyedülálló látványt és hangulatot teremtve ezzel a látogató számára.
Innsbruck 1363-ban a Habsburgok fennhatósága alá került, s az udvar jelenléte pezsgő életet hozott a településen. A város 1420-ban már tartományi székhellyé neveztetett ki, I. Miksa császár uralkodása alatt uralkodói rezidencia, így a Habsburg-birodalom központja lett. 1665-ben a Habsburgok tiroli ágának kihalásával a korábbi pompa hanyatlani kezdett, és csak száz évvel később, Mária Terézia trónra lépése idején lett ismét rezidenciaváros. A napóleoni háborúk megtépázták Innsbruckot, végül a tiroliak szabadságharcát vezető, nemzeti hősként tisztelt Andreas Hofer csapatai a Bergiselen többször is megütköztek a franciákkal.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Babits Lajos: Zergék nyomában

A Bélai-Tátra 14 kilométer hosszan terül el a Magas-Tátrától északkeletre. Közöttük a Kopa-hágó az összekötő kapocs, de földtani szerkezetében, formakincsében különbözik a két hegység egymástól. Míg a Magas-Tátrát gránitkőzet építi fel, és mély völgyei mentén meredeken emelkednek ki a csipkés sziklaormok, addig a Bélai-Tátra alapja mészkő, és füves hátakból kiemelkedő csúcsai szolidabb arculatot mutatnak. Különösen gazdag élővilága miatt megkülönböztetett természetvédelemben részesül, a turisták csupán egy tanösvényen szelhetik át a gerincet.
Zdiar község a Bélai-Tátra keleti lábánál, több kilométer hosszan nyúlik el a Bélai-Fehérvíz völgyében. A lazán, szétszórtan elhelyezkedő faházak őrzik a XVI. századi gorál falu arculatát, a színes ablakkeretek, a bádogtetők, a népművészeti motívumokkal ékes kapuk és kerítések visszarepítik időben az odalátogató turistákat. A háttér gyönyörű díszleteként ott magasodnak a Bélai-Tátra csúcsai: a Holló-kő, a Sirató, a Bolond Gerő és a Mészárszékek.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Riskó Ágnes: Pingvinkeresőben

Új-Zélandot, a Hosszú Fehér Felhő Földjét a X. században egy polinéz hajós, Kupe fedezte fel, amikor társaival egy óriáspolipot követtek a hajójukon. Cook kapitány 1768-ban hajózta körbe, és a brit korona birtokává nyilvánította. Az őslakos maorik és az angol telepesek között több csata is lezajlott, majd 1840. február 6-án a waitangi megállapodással békét kötöttek.
Új-Zéland területe 270 534 négyzetkilométer, lakossága csak 3 785 600, melynek 74 százaléka európai, tíz százaléka maori. Új-Zéland legnagyobb városába, Aucklandba érkeztünk két átszállás és jó pár órai repülés után. Túlestünk a Bevándorlási Hivatal és a biorendőrség kérdezősködésén, és sátorfertőtlenítési akcióján, megnézték még a bakancsunk talpát is, hogy nem sáros-e.
Egy barlangászházban szálltunk meg, reggel a földi édenkertet pillanthattuk meg az ablakából: hegyek, páfrányfák, zöld mezők, legelésző birkák, kék ég és ragyogó napsütés.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Lieber Tamás: Vasi virágpompa

A vasi községet Kámot, pontosabban az annak közelében elterülő arborétumot minden év májusában kirándulók tömegei özönlik el, hogy részesei legyenek egy rövid ideig tartó, ám évről évre megújuló jelenségnek, a havasszépe, ismertebb nevén a rododendron virágzásának.
Korábbi kárpáti, alpesi túráim során magam is találkoztam már ezzel a csodaszép, bokorrá terebélyesedő növénnyel, különösen a retyezáti emlékek jutottak eszembe, a hófoltokkal tarkított hegyoldalakat borító rózsaszín szigetecskék.
A hangafélék családjába tartozó rododendronnak vagy azaleának – Linnétől származik mindkét elnevezés, az előbbi görögül rózsafát jelent, holott nem rokona a rózsának – a mai Magyarország területén nincs természetes előfordulása, ezért igencsak hálásak lehetünk gróf Ambrózy-Migazzi Istvánnak a hazai telepítésért. Mindez a múlt század húszas éveiben történt.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: Ahol a király lezuhant

A belgiumi Ardennek nem magas hegység, de ha jobban felfedezzük, bizony találunk benne sok igen attraktív és meglepően szép panorámával rendelkező sziklás helyet is. Ilyen a vallóniai Namur és Andenne között fekvő Marche-les-Dames, ahol a Meuse folyót óriási dolomitsziklák kísérik, némelyik nyolcvan méter magasból zuhan meredeken a folyó vizébe. Az egyik ilyen sziklán lelte halálát 1934. február 17-én hegymászás közben I. Albert király.
„Az Ardennek vidéke szelíd, lankás táj, a tejes-zöld lepedővel borított hegyek nem ágaskodnak az égig, de ahhoz elég magasak, hogy a levegőnek hegyi íze legyen, hogy tavaszra is átmentsék a tél végi hideget, a pattogós, fagyos reggeleket, melyek késleltetik a virágokat, visszafogják a rügyeket. Ha nem fúj a szél, húsvétra az eladdig fagytól kemény földek zsírosodni, szagosodni kezdenek, és feltűnő dallá erősödik a káprázatosan tiszta vizű patakok hangosodó csobogása, s ilyenkor a fény apró kupacokban érkezik, mintha égből jövő síneken szaladna a fák közé” – így ír az Ardennekről a József Attila-díjas prózaíró, Papp Tibor A harangöntő című írásában.
Valóban, az Ardennek (Ardennes) vidéke szelíd, lankás táj, egy erdős völgyekkel és fennsíkokkal tagolt röghegység Belgiumban, Luxemburgban és Északkelet-Franciaországban. Nagy része óidei kristályos kőzetekből felépített, fennsík jellegű tönk, a Variszkuszi-hegységrendszer lepusztult maradványából formálódott. A főként devon és karbon palákból álló hegyvidék domborzatát alacsony, lekerekített hátak és lapos tetők sorozata jellemzi, melyek azonban néhol meglepetésszerűen vad dolomitsziklákba csapnak át. Az egyik legszebb ilyen sziklaformáció a Namur és Andenne között fekvő Marche-les-Dames falucska mellett található. A sziklák szépségét fokozza, hogy azok a Meuse folyót szegélyezik, némelyik nyolcvan méterre magasodik a folyó fölé. A sziklákra jelzett turistaút vezet, a Promenade n6, ennek tájékoztató tábláját a vonatról leszállva rögtön megtaláljuk. Kiderül, hogy egy hat és fél kilométer hosszú, kétórás körúttal járhatjuk be a sziklák világát.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Vermes Judit: Mitől király a király?

Az utazó mindig a jelent látja, és sosem láthatja a múltat. Így van ez a Székesfehérvárra látogatókkal is: történelmi falak, barokk és klasszicista épületek között járhatnak bár, de az elporladt hajdani koronázó város nagyságát már csak a képzelet idézheti fel.
Ezer érdekességét, szépségét lehetne megírni az ezeréves városnak, melynek már a millenniuma is évtizedekkel elmúlt (1972), a legfontosabb mégis a történelmi jelentősége, a múltja, melyet nemzeti emlékhely is őriz.
Élt a XV. században egy asszony, Kottanner Jánosné, akinek sokat köszönhetünk, mert emlékirata révén országos jelentőségű tényekről van tudomásunk. Kottannerné Luxemburgi Erzsébet komornája volt, és ő rabolta el a Szent Koronát Visegrádról 1440-ben, majd menekítette Komáromba, hogy a megszületett V. László fejére kerülhessen. A királyné hű segítője kísérte a csecsemő Lászlót Fehérvárra, és tartotta kezében a koronázáson. A valóban megörökítésre érdemes kalandokon kívül visszaemlékezésében lejegyezte a XI. század óta érvényben lévő királykoronázási szabályokat is: „a magyaroknak három törvényük van. Úgy hiszik, hogy bármelyiket hagyja teljesítetlenül valaki, az már nem törvényes király. Az első törvény úgy szól, hogy a királyt a Szent Koronával kell megkoronázni. A második, hogy az esztergomi érseknek kell megkoronáznia. A harmadik, hogy a koronázásnak Fehérvárott kell megtörténnie.”
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kertész István: A legek turistaháza

A Börzsöny szívében, a Nagy-Hideg-hegy (864 m) csúcsának közvetlen közelében találjuk magyarországi viszonylatban a „legek” turistaházát. Az országban szinte egyedülálló módon magashegyi menedéknek tekinthető. Van ugyan magasabban is szálló, lakott épület hazánkban, de azok körül üdülőhelyek létesültek. Ezenkívül nem keltik azt a benyomást, amely a Hideg-hegy látogatóit éri: a hatalmas, minden irányból meredeken kiemelkedő hegyormon csak ez az egyetlen építmény van, és a legközelebbi lakott település is jó két óra járásnyira esik.
Az építtető Turisták Inóci Társasága (TIT) igen jó helyet választott: még ha térképen nézzük, akkor is lényegében a hegység mértani közepére esik, de a hegyek gerinchálózatából adódóan valóban a legalkalmasabb helyszín arra, hogy menedékül és pihenőhelyül szolgáljon itt egy turistaház.
Annak idején más turistaegyesületek azt vetették a TIT szemére, hogy azért létesíti éppen itt új menedékházát (a Börzsönyben másodikként, a már meglévő kisinóci után), mert a hazai hegyiút-építési programban bizonyára elkészülő transzbörzsönyi műút a hegység fő hágójában fog átvezetni, és akkor ott az egyesületnek már kész kis szállodája lesz.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Turista Magazin júliusi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu