HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 1. szám
Tél
2018. május 22. Kedd
283363
72
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2011-08  
 
Megjelent a Turista Magazin 2011. augusztusi száma!
2011-08-14
Nyomtatható változat!


 

Ízelítő a tartalomból:


Barna Béla: Fortyogó üst

Szatmári Zoltán: Egy tiszta mászó

Kiss László: „Felfedezetlen” kilátóhely

Kerekes György: Folyók és hidak városa

Barna Béla: „Ott ahol a kis Túr siet beléje”

Gebora István: Ahol az angyalok imádkoznak

Tarnóczi László: Hernád-parti Párizs

Dr. Palla Gábor: A Kincses-sziget

Barna Béla: Fortyogó üst

A Kárpátok hegyvidékét a Balkán-hegységtől a Duna felsőszakasz-jellegű, fantasztikus áttöréses völgyszakasza választja el. Az Al-Dunának is nevezett folyószakasz legszebb, legizgalmasabb része a Kazán-szoros. Egyre több turista keresi fel ezt a természeti csodát az erdélyi, román oldalról. De érdemes felfedezni a szerbiai oldalt is, amit ott Djerdap (Gyerdáp) néven nemzeti parkká nyilvánítottak.
Mielőtt túrázni indulnánk, nézzük, mi is pontosan a terület neve. A földrajzosok szerint a Dunának a Galambóc (vagy a Néra torkolata) és Szörényvár (Turnu Severin) közötti szakaszát hívják Al-Dunának. Ezt a csodás szépségű, közel 150 kilométer hosszú folyószakaszt sokan Vaskapunak is nevezik tágabb értelemben, bár szűkebb értelemben csak az Orsova alatti szakaszra vonatkozik a Vaskapu név. A román (Porţile de Fier) és a török (Demirkapi) név jelentése is „vaskapu”. Az Al-Duna vagy a Vaskapu azonban nem egyetlen szoros, hanem több szakaszból álló rendszer, melynek legszebb és legszűkebb, kilenc kilométeres szakaszát Kazán-szorosnak hívják. A török eredetű kazán szó egyes szakértők szerint üstöt, mások szerint üstben fortyogó vizet jelent. Ha már fortyogás és forgás, és mivel Szerbiában járunk, mindenképp le kell írni, hogy itt a Duna egész áttörésének szerbül Đerdapska klisura a neve; a Djerdap (Gyerdáp) elnevezést is török eredetre vezetik vissza, állítólag a girdab, girdap szóból alakult ki, ami örvényt, örvényes szorost, forgót, jelent.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Szatmári Zoltán: Egy tiszta mászó

Várkonyi László (Konyi) – a magyar hegymászás oxigénpalack nélküli magassági csúcstartója – 2010. április 26-án egy jégomlás következtében örökre eltűnt a Mount Everest ormain. Feleségével, Várkonyi Beával – aki barlangász, aktív hegymászó és tagja volt a 2003-as Gasherbrum-expedíciónak – több mint egy év távlatából beszélgetünk Konyiról és a hegyek iránti szenvedélyéről.
– Konyit a magyar és nemzetközi hegymászó társadalom elismert mászónak tartotta. Ti együtt jártatok a Kaukázusban, a Pamírban, Peruban, a Cordillera Blancában is. Nemcsak az életben alkottatok egy párt, hanem sok esetben a hegyek világában is. Mit jelentett Konyinak a hegymászás?
– Ha egy szóval kellene válaszolnom, azt mondanám: mindent. Konyinak az életét szinte teljesen kitöltötték a hegyek, a velük kapcsolatos gondolatok, technikák, a hó- és jégformák, keletkezésük, irodalmuk. Sőt, mikor itthon volt Budapesten, gondolatai sokszor akkor is a hegyekben jártak. Térképeket nézett, háttéranyagokat gyűjtött, túrákat tervezett. Mindent fejben tartott, félelmetesen jó memóriája volt.
Nézegette a Google mapon, hogyan lehet megközelíteni a hegyet, mi látható, mi a legalkalmasabb út, honnan milyen perspektívája van a hegynek, milyen a környezete. A hegyekről szinte mindent tudott, a kialakulásukról, a mászóútvonalaikról, a történelmükről, a híres mászásokról. Olyan volt, mint egy lexikon, minden a fejében volt.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kiss László: „Felfedezetlen” kilátóhely

Hazánk egyik legnépszerűbb túracélpontja a Börzsöny. Mint minden hegyvidéknek vannak sokak által járt, ismert és vannak felfedezetlen részei. Az azonban meglepő, hogy a hegység egyik legszebb kilátást kínáló magaslata az ismeretlen területek közé tartozik. Ennek legfőbb oka, hogy a Gömbölyű-kő környékét elkerülik a túraösvények. Nem volt ez mindig így. A hegytetőn még láthatók a megkopott piros jelzések.
Bővebben a Turista Magazinban…

Kerekes György: Folyók és hidak városa
Lengyelországban, a Sziléziai-síkságon az Odera és még négy kisebb folyó (Bystryca, Olava, Sleza és Widawa) találkozásánál terül el Wroclaw. Magyarul korábban Boroszlóként hívták, németül közismertebb azonban a neve, Breslau. Érdekességként említhető, hogy 1741–1918 között a hivatalos neve: Boroszló Királyi Fő- és Székváros volt. A középkortól a Habsburg-, majd a porosz királyság része, végül a Német Birodalomhoz tartozott.
Szilézia történelmi fővárosa Lengyelországot tekintve ma a negyedik legnagyobb és az egyik legrégebbi város. Minden tekintetben központnak számít, hiszen itt összpontosul a wroclawi vajdaság ipara, közlekedése, központja a művészeteknek, az oktatásnak és a kulturális életnek. Sok helyen olvashatjuk, hogy a „hidak városa”, mert egykor közel háromszáz, ma pedig kétszáz hídja van. A hagyomány szerint a várost egy Vratislaw/Wrocislaw nevű személyről nevezték el. E lengyel névből egyszerűsödött Wroclawvá, de közben természetesen sok más névvel is illették. Lehetséges, hogy a sziléziai törzsi fejedelem után kapta nevét, aki a terület és a város első birtokosa volt. Természetesen ezernyi magyarázat és elképzelés van, de minden között talán ez a leghihetőbb változat.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: „Ott ahol a kis Túr siet beléje”

A Túr folyó néhány szakasza még ősidilli állapotban van, talán legszebb és legvadregényesebb ezek közül a Kölcse és Túristvándi közötti szakasz, amelyen egy kellemes vízi túrát tehetünk a híres vízimalomhoz. A romantikus-vadregényes útvonalat bedőlt faágak teszik csodaszéppé és egyben izgalmassá is: jó, ha vezetőt fogadunk erre az útra, aki gyakorlott, ha a kenut egy nagyobb fatörzsön kell átemelni.
Ha a Túron, az Öreg-Túron vagy a Tiszán akarunk vízi túrázni, bázisul legcélszerűbb a Vidám Delfin Kempinget és Panziót választani, mely Magyarország legkeletibb csücskében, Tiszabecsen van. Itt érkezik a Tisza magyar területre, s a tiszabecsi szabadstrand az első magyarországi lehetőség, ahol a vízi túrázók vízre tudják tenni kajakjukat, kenujukat. A strand itt még kavicsos, így a Tisza vize kristálytiszta.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Gebora István: Ahol az angyalok imádkoznak

Székelyföld szívében eldugottan húzódik meg sok kis falu, köztük Székelypálfalva. Már több éve, pünkösdkor mindig ide vezet az utunk, hogy a barátságos nyílt emberekkel egy Keresztaljban zarándokoljunk Csíksomlyóra. A pünkösdi mise a félmilliós zarándok seregében lenni és lélegezni felejthetetlen élmény, de most mesélni szeretnék Pálfalváról és környékének szépségeiről is.
A hosszú utazás a Sóvidéket elhagyva a vége felé közeledik. Korond után a Kalondatetőre felkapaszkodva egy-két kanyar és máris a rejtőzködő bekötőúthoz érünk, nagy lendülettel nem kanyarodhatunk, az aszfalt mindössze alig tíz méter. Zötyögős földút vezet a faluba, ez a kátyúkkal teli, kacskaringós útnak itthon nem is nevezhető képződmény. Sokáig semmi nem mutat lakott vidék közelségére, oly háborítatlan a táj. A három kilométer negyedórába telik ezen a vidéken. A székely gazda is eligazítja szekerében a villát és a gereblyét, hogy ne rezegjen, zizegjen, s ne zavarja a harangszót és a madárdalt. Még a ragadozó madár is ritka vendég, így a dalos madarak nyugton trilláznak. Székely emberek szerint ide az angyalok imádkozni járnak.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Tarnóczi László: Hernád-parti Párizs

Ne higgyük, hogy a graffiti az valami új keletű dolog. A városfalakat már a középkorban is firkálták. A kassaira pingált hegedű például azt üzente, hogy itt a zenész koldusokat megtűrik, sőt alamizsnát is adnak neki. A kassai börtön celláiban máig maradtak fenn a középkori tolvajok titkos jelrendszerét használó vésetek, így sok efféle titkot olvashatunk ki itt a múltból. Zegzugos utcái, kapualjakba épült vendéglői és Főterére kinyújtózó kávézói, sörözői a mai turisták kedvelt városává teszik a Hernád-parti Párizst.
A szeszélyes természetű Hernád széles folyóvölgyében, a kassai katlanban fekszik Szlovákia második legnagyobb városa, melyet nyugatról a Gömör-Szepesi-érchegység nyúlványa, keletről pedig a Szalánci-hegység határol. Kassa tulajdonképp mindenhez közel van: Miskolc, de Lengyelország vagy Ukrajna is kevesebb mint száz kilométer innen, ráadásul vasúti csomópont a város, sőt repteret is működtet. Ennek ellenére ritkán jut eszünkbe úti célként választani. Rosszul és érdemtelenül teszünk így – szögezzük le már most az elején.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Palla Gábor: A Kincses-sziget

Gemenc egyedülálló értékeivel, színes növény- és állatvilágával már sokan megismerkedtünk. Van azonban Gemencnek egy különleges területe, amelyet nem lehet a szokásos módon Szekszárd felől vagy délről, Pörböly irányából megközelíteni: a Veránka-szigetet csak a Duna felől, hajóval lehet elérni. Ezért Veránka máig megőrizte természetes védettségét, érintetlenségét, zártságát, hiszen csak kevesen ismerik, és talán még kevesebben tudják az odajutás lehetőségét. Ezek miatt „becézik” Veránkát Kincses-szigetnek is.
A szigetre vezető túrát a Gemenc Zrt. Ökoturisztikai központja példamutatóan szervezte meg. Mintegy ötven természetkedvelő vett részt, és gyönyörködött a sziget szépségeiben. Nagyon érdekes Veránka földrajzi-közigazgatási hovatartozása is, hiszen a Duna bal partjához közeli Érsekcsanád külterületéhez tartozik annak ellenére, hogy a sziget a folyó jobb partján terül el. Veránka-sziget 1893-ban jött létre, amikor a Duna medrének szabályozása révén levágták a Rezéti kanyarulatot. Így Veránkát keletről a Duna, nyugatról a Rezéti-Duna veszi körül.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Turista Magazin augusztusi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu