|
Dr. Babits Lajos: Alattunk a szivárvány
Szeptember végén az Alpok tájai is őszi köntösbe öltöznek. A völgyekben a rétek még üdén zöldellnek, a házak ablakaiban a muskátli és a petúnia dús fürtjei csodás színekben csüngenek alá, de a fák lombja már sárgásvörösösre váltott. Feljebb a hegyekben a fű már elsárgult, a metsző hideg szélben ringva hullámzik, a gazdák terelik le a jószágot, és a kolompok csengése messzire elhangzik. A felhők alacsonyan úsznak, köddel borítják el a völgyeket.
Hosszú hétvégénket Stájerországban töltöttük. Szálláshelyünk a Murau körzetében lévő St. Peter am Kammersberg község határában volt, és a meghitt erdőszéli faház, a Leitnerhütte kényelmes pihenőt és túráinkhoz közeli kiindulópontot nyújtott. Két napra két hegycsúcs meghódítását terveztük – Schoberspitz, (2423 m), Greim (2474 m) –, de sikeres elérésük után fellelkesülve úgy döntöttünk, hogy hazautazásunk napján még egy rövid, félnapos kirándulást teszünk a közelben.
Korán keltünk, a reggeli pára még ott ült a rét fölött, s harmat csillogott a fűszálak végén, de a nap első sugarai már simogatták a hegyek csúcsait.
Bővebben a Turista Magazinban...
--------------------------------------------------------------------------------
Barna Béla: A királynő kertje
A Luganói-tó fölé emelkedő Monte Generoso ormáról meseszép kilátás nyílik Svájc legdélibb részére, ahol az államszövetség határa legmélyebbre nyúlik Itáliába. Egy pálmafás tópartról indulhatunk túrára, a mediterránból az alpesek világába. A svájci Ticino kanton és az olasz Provincia di Como határán emelkedő Monte Generosóra egy bájos fogaskerekű vasúttal is feljuthatunk.
Ha politikailag Svájchoz is tartozik, földrajzilag Ticino kanton már Itália: jellegzetes olasz hegyi falvakban és városkák keskeny utcáin barangolhatunk itt, egymáshoz tapadó emeletes házakkal, itáliai campanilékkel, a boltokban pedig pergő beszédű olaszok szolgálnak ki, ha veszünk egy kis hegyi sajtot. Ami a leghihetetlenebb, hogy Svájcban vagyunk, és mégis egy pálmafás tóparton kempingezhetünk, mely éppen a meghódítandó hegy, a Monte Generoso lábánál fekszik a világhíres Luganói-tó partján. Erre már lehet mondani: álomtúra. Ráadásul fillérekből, hiszen a kemping nem drága, s ha itt szállunk meg, még jelentős kedvezményt is kapunk a hegyi vasút árából.
Bővebben a Turista Magazinban...
--------------------------------------------------------------------------------
Dr. Szekeres Béla: Mosóház és romtemplom
Taliándörögdre akkor is érdemes ellátogatni, amikor nincs Művészetek Völgye, nincs fesztivál, hiszen ez a kis 600-700 lelkes település mind történelme, mind látnivalói okán az év minden szakában érdeklődésre tarthat számot.
A Dörögdi-Szentmári medence nyugati szélén, a Déli-Bakony lábánál fekvő „zsákfalu” szerkezete és múltja alapján arra lehet következtetni, hogy valamikor a Tapolcára vezető vásári utak találkozási pontja volt. A mai község a Tik- és a Baksa-hegyek közötti völgyben terül el, autóval Balaton-felvidéki „barangolásaink” során Kapolcs felől a legegyszerűbb megközelíteni, onnan mintegy öt kilométer. Művészeti és folklór-hagyományainak, építészeti értékeinek köszönhetően a térség kedvelt turisztikai célpontja (különösen a nyári időszakban, a fesztivál idején). A terület már a római korban lakott volt, a határban római telep nyomaira bukkantak.
Bővebben a Turista Magazinban...
--------------------------------------------------------------------------------
Magyar Éva: Körbe-körbe
A Fertő tó az ország egyik népszerű kirándulócélpontja. Sokszínű, vadregényes táj. Az UNESCO 2001-ben a világörökség részének nyilvánította. Két keréken, a tavat körülvevő kerékpárúton is megismerhetjük a környéket. A Fertő tó Európa ötödik legnagyobb tava, területének háromnegyede Ausztriához tartozik. Kontinentális sík vidéki sós tó, a Balatonénál harmincháromszor nagyobb a sótartalma. Növény- és állatvilága is egyedülállóan gazdag. Kiindulópontnak Fertődöt választottuk, itt szálltunk fel a kerékpárokra.
Bővebben a Turista Magazinban...
--------------------------------------------------------------------------------
Pálinkás B. Gábor: Földrajzi paradoxon
„Hegyes-völgyes az én falum határa, / Kelet felől szegélyezi a Mátra, / Nyugat felől vadrózsát hajt a Cserhát, / Merre nézek, a szemem csak hegyet lát” – írta Reményi Ferenc, Mátraszőlős szülötte 1930 táján Szülőfalum című versében. Igen, földrajzi paradoxonról van szó a falu nevét illetően. Mátraszőlős területileg a Cserháthoz tartozik, bár vasúti megállója a Zagyva bal partján, a Mátrában található.
A települést először 1229-ben Zeuleus (Szőlőműves) formában említik, majd Szőllős alakban használják körülbelül a kiegyezés koráig. A titokra a lehetséges választ a vasútépítés idejében találjuk. Az 1867. április 19-én átadott Budapest–Salgótarján-vasútvonalat a Magyar Északi Vasút építette, majd bő egy év után – a társaság csődhelyzete miatt – eladta az államnak, így lett a MÁV első vonala.
A terjeszkedő államvasút előrelátó tisztségviselője különböztethette meg vasúti megállóját Mátra-Szőllős elnevezéssel a többi Szőllőstől a Monarchiában. A vasúti közlekedés terjedésével e szóalak gyorsan beolvadt a köztudatba. Később 1904–1905 táján az Országos Törzskönyvi Bizottság Nógrád vármegye településneveinek magyarosítása közben elkerülte figyelmét az új név, és nem is vizsgálta, de a helyiek sem tiltakoztak ellene. 1906-tól a település – Mátraszőllős névvel – azonban nem a Mátrában fekszik. Vasúti megállójának elnevezése (1950) napjainkban Mátraszőlős–Hasznos (155 tszfm.).
Tegyünk egy virtuális sétát Mátraszőlős környékén! Megéri, találunk egy-két történeti és természeti érdekességet e varázsvölgy nyugati oldalán. A falu felé a Zagyván átívelő hídon átérve és az első földúti kereszteződésnél jobbra tekintve látjuk a földút kiemelkedését a térszintből, mely a 21. sz. főközlekedési út felé tart. Itt, a metszésénél meglátjuk az „aluljárót,” amely az egykor volt keskeny nyomközű kisvasút alagútja. A Szamár-patak völgyén itt-ott fellelhető töltésnyomok és vasúti átereszek, hidak mentén gyorsan a Fehérbányában találjuk magunkat.
Bővebben a Turista Magazinban...
--------------------------------------------------------------------------------
B. Mezei Éva: Királyi régió
Magyarország történelmi központjában a Dunától a Balaton-felvidékig csaknem három megyét felölelve terül el a magyar államiság bölcsője, Közép-Dunántúl. A régióban lépten-nyomon találkozhatunk a magyar történelem gazdag örökségével, és egyre több egészségturisztikai fejlesztés szolgálja az aktív kikapcsolódást, az egészségünk megőrzését.
Székesfehérvár, a királyok városa és Veszprém, a királynék városa palotái, múzeumai, templomai letűnt korokról mesélnek. Sümegen, Cseszneken, Csókakőn büszke várak vigyázzák az erdők csendjét. Martonvásár, Nádasdladány, Fehérvárcsurgó, Dég és Csákvár romantikus kastélyai és pazar kertjei a hajdani főúri családok életéről regélnek. A természet is bőkezűen bánt a régióval. A Bakony, a Vértes és a Gerecse vadregényes hegyei, szőlővel borított domboldalai, romantikus szurdokvölgyei, sűrű erdei felfedezésre csábítanak.
Bővebben a Turista Magazinban...
--------------------------------------------------------------------------------
Németh Imre: Bakonyi teker(g)és
A kisgyóni Természetbarát Telep talán egyedülálló hazánkban: ennyi kulcsosház egy rakáson! Maga a természetjáró paradicsom. No és kiváló kiindulópont kerékpáros túrákhoz.
Már sötétben vertük a sátrat a táborban, ám utána a sok barát társaságában kifényesedett hangulatunk. Csak arra kellett figyelnünk, hogy másnapra maradjon erőnk. A reggeli ébredéskor a beígért kánikula helyett sötét színű felhőfoszlányok sokasága jelezte, hogy ez a nap nem a kerékpárosoké lesz. Mégis elindultunk, a Csikling vár felé kanyargó erdészeti utat követtük. A Bakony most is elvarázsolt.
Bővebben a Turista Magazinban...
--------------------------------------------------------------------------------
Dománszky Zoltán: Járapatkó
Az Erdélyi Kárpát Egyesület immár huszadik alkalommal rendezte meg jubileumi vándortáborát a Gyalui-havasokban fekvő Alsójárán. A hagyományoknak megfelelően Erdély a természetjárók számára kevésbé ismert gyönyörű tájegységét választották az esemény helyszínéül a szervezők.
A tábort Alsójára község sportpályája mellett alakították ki, valamint a falu vendégszerető portái várták a komfortosabb elhelyezést szerető turistákat. A nyitás előtti napon, hétfőn a 32 kilométeres Bors Mihály-emléktúrával Kolozsvár és Alsójára között indult a programsorozat.
A táborba már vasárnaptól érkeztek a vendégek Erdély távolabbi vidékekről és Magyarországról. Az ünnepélyes megnyitó kedden volt, ahol többek között Szilágyi Mihály, Magyarország kolozsvári főkonzulja, a tábor fővédnöke köszöntötte a részvevőket. A partnerszervezetek vezetői közül Pusztay Sándor, a Magyar Természetbarát Szövetség elnökhelyettese és Jeszenszky Géza, a Magyar Kárpát Egyesület elnöke üdvözölte a szervezőket és a táborlakókat. A helyi román hagyományőrző csoport „fergeteges” bemutatója zárta a nyitóünnepséget.
Bővebben a Turista Magazinban...
--------------------------------------------------------------------------------
dr. Palla Gábor: Bor és víz
A Bakonytól északra Pannonhalmát körülölelő környék számtalan érdekességet rejteget, mégis inkább csak az apátság vonzza ide az érdeklődőket. Látnivaló pedig bőven akad: a Nyúli Borút pincéi, Béla király kútja Ravazdon, a nevezetes szülöttet adó Bakonybánk vagy Réde szép parkja.
Túránkat kezdjük Nyúl (régi neve Nulu volt) községben, amelyet lakott településként először 1037-ben említettek a bakonybéli apátság birtokfelsorolásában. A települést már a kelták is lakták, találtak itt abból az időből sírokat, és a római korban is ismert volt. Szép látványban lesz részünk, sok érdekességet fedezhetünk fel, ha a vasútállomástól a zöld jelzést követjük és meglátogatjuk a Sokorói-dombságot, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a „Nyúli-havasokat”. Itt találjuk Európa legnagyobb homokkőben és löszben kialakult szurdokvölgyét, amelyet az eső vájt ki. Az itteniek a szurdokvölgyet, amely 750 méter hosszan terül el, és helyenként 20-30 méter mély, „szurdiknak” hívják.
Bővebben a Turista Magazinban...
--------------------------------------------------------------------------------
dr. Szekeres Béla: Homokbuckák között
El kell ismerni, hogy aki az Alföldi Kéktúra bejárására adja a fejét, annak fel kell kötnie a felkötni valót. Ha azt gondolná a hegyvidékhez edzett, a másik két kéktúrát „lejárt” turista, hogy ez síkvidéki, unalmas séta lesz, hát téved.
Nem is gondolná az ember, hogy napi 30–35 kilométert gyalogolni a homokon nem is olyan „kényelmes”. A viszonylagos monotónia mellett az egysíkú gyaloglás a lábat is egysíkúan veszi igénybe, más izomcsoportok fáradnak el, fájdulnak meg – no és a talp.
Sükösdtől, a templomtól folytatva túránkat hosszú, viszonylag egyenes szakaszon gyalogolunk tíz kilométereket sík, erdős-ligetes homokos területen, itt-ott kanyarokkal, éles törésekkel, jól jelzett úton Érsekhalmáig.
Bővebben a Turista Magazinban...
--------------------------------------------------------------------------------
Vermes Judit: „Őrjárat” Kassán
Immár Márai Sándor nyomába eredhetünk, mióta ünnepélyesen megnyitották Kassán az író emlékútját a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében. Az emlékkörút állomásai Márai életútját követik.
Az 1900-ban született író a városban töltötte gyermekkorát és fiatal éveit. Itt áll szülőháza az egykori Szegfű utcában, melyet csak nemrégiben sikerült azonosítani, és a premontrei gimnázium épülete, ahol az író 1916-ig tanult. A Thália Színház Márairól elnevezett stúdiójának homlokzatát A Kassai polgárok című dombormű díszíti, amelyet az író műve ihletett. A körút további állomása a Maléter-palota, ahol későbbi felesége, Lola lakott, ahonnan meg is szöktette a hagyomány szerint. Még ma is cukrászdaként működik az az épület a Fő utcán, ahol Lola és Márai megismerkedett egy fagylaltevő versenyen, csak a név változott Megayról Carpanóra.
Bővebben a Turista Magazinban...
--------------------------------------------------------------------------------
A teljes cikkeket a Turista Magazin szeptemberi számában olvashatják!
|
368079
17
Újság archívum » 2011-09
