HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 3. szám
Nyár
2018. augusztus 15. Szerda
291188
65
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2011-09  
 
Megjelent a Turista Magazin 2011. szeptemberi száma!
2011-09-17
Nyomtatható változat!


 

Ízelítő a tartalomból:


dr. Babits Lajos: Alattunk a szivárvány

Barna Béla: A királynő kertje

dr. Szekeres Béla: Mosóház és romtemplom

Magyar Éva: Körbe-körbe

Pálinkás B. Gábor: Földrajzi paradoxon

B. Mezei Éva: Királyi régió

Németh Imre: Bakonyi teker(g)és

Dománszky Zoltán: Járapatkó

dr. Palla Gábor: Bor és víz

dr. Szekeres Béla: Homokbuckák között

Vermes Judit: „Őrjárat” Kassán

Dr. Babits Lajos: Alattunk a szivárvány

Szeptember végén az Alpok tájai is őszi köntösbe öltöznek. A völgyekben a rétek még üdén zöldellnek, a házak ablakaiban a muskátli és a petúnia dús fürtjei csodás színekben csüngenek alá, de a fák lombja már sárgásvörösösre váltott. Feljebb a hegyekben a fű már elsárgult, a metsző hideg szélben ringva hullámzik, a gazdák terelik le a jószágot, és a kolompok csengése messzire elhangzik. A felhők alacsonyan úsznak, köddel borítják el a völgyeket.
Hosszú hétvégénket Stájerországban töltöttük. Szálláshelyünk a Murau körzetében lévő St. Peter am Kammersberg község határában volt, és a meghitt erdőszéli faház, a Leitnerhütte kényelmes pihenőt és túráinkhoz közeli kiindulópontot nyújtott. Két napra két hegycsúcs meghódítását terveztük – Schoberspitz, (2423 m), Greim (2474 m) –, de sikeres elérésük után fellelkesülve úgy döntöttünk, hogy hazautazásunk napján még egy rövid, félnapos kirándulást teszünk a közelben.
Korán keltünk, a reggeli pára még ott ült a rét fölött, s harmat csillogott a fűszálak végén, de a nap első sugarai már simogatták a hegyek csúcsait.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: A királynő kertje

A Luganói-tó fölé emelkedő Monte Generoso ormáról meseszép kilátás nyílik Svájc legdélibb részére, ahol az államszövetség határa legmélyebbre nyúlik Itáliába. Egy pálmafás tópartról indulhatunk túrára, a mediterránból az alpesek világába. A svájci Ticino kanton és az olasz Provincia di Como határán emelkedő Monte Generosóra egy bájos fogaskerekű vasúttal is feljuthatunk.
Ha politikailag Svájchoz is tartozik, földrajzilag Ticino kanton már Itália: jellegzetes olasz hegyi falvakban és városkák keskeny utcáin barangolhatunk itt, egymáshoz tapadó emeletes házakkal, itáliai campanilékkel, a boltokban pedig pergő beszédű olaszok szolgálnak ki, ha veszünk egy kis hegyi sajtot. Ami a leghihetetlenebb, hogy Svájcban vagyunk, és mégis egy pálmafás tóparton kempingezhetünk, mely éppen a meghódítandó hegy, a Monte Generoso lábánál fekszik a világhíres Luganói-tó partján. Erre már lehet mondani: álomtúra. Ráadásul fillérekből, hiszen a kemping nem drága, s ha itt szállunk meg, még jelentős kedvezményt is kapunk a hegyi vasút árából.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Szekeres Béla: Mosóház és romtemplom

Taliándörögdre akkor is érdemes ellátogatni, amikor nincs Művészetek Völgye, nincs fesztivál, hiszen ez a kis 600-700 lelkes település mind történelme, mind látnivalói okán az év minden szakában érdeklődésre tarthat számot.
A Dörögdi-Szentmári medence nyugati szélén, a Déli-Bakony lábánál fekvő „zsákfalu” szerkezete és múltja alapján arra lehet következtetni, hogy valamikor a Tapolcára vezető vásári utak találkozási pontja volt. A mai község a Tik- és a Baksa-hegyek közötti völgyben terül el, autóval Balaton-felvidéki „barangolásaink” során Kapolcs felől a legegyszerűbb megközelíteni, onnan mintegy öt kilométer. Művészeti és folklór-hagyományainak, építészeti értékeinek köszönhetően a térség kedvelt turisztikai célpontja (különösen a nyári időszakban, a fesztivál idején). A terület már a római korban lakott volt, a határban római telep nyomaira bukkantak.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Magyar Éva: Körbe-körbe

A Fertő tó az ország egyik népszerű kirándulócélpontja. Sokszínű, vadregényes táj. Az UNESCO 2001-ben a világörökség részének nyilvánította. Két keréken, a tavat körülvevő kerékpárúton is megismerhetjük a környéket. A Fertő tó Európa ötödik legnagyobb tava, területének háromnegyede Ausztriához tartozik. Kontinentális sík vidéki sós tó, a Balatonénál harmincháromszor nagyobb a sótartalma. Növény- és állatvilága is egyedülállóan gazdag. Kiindulópontnak Fertődöt választottuk, itt szálltunk fel a kerékpárokra.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Pálinkás B. Gábor: Földrajzi paradoxon

„Hegyes-völgyes az én falum határa, / Kelet felől szegélyezi a Mátra, / Nyugat felől vadrózsát hajt a Cserhát, / Merre nézek, a szemem csak hegyet lát” – írta Reményi Ferenc, Mátraszőlős szülötte 1930 táján Szülőfalum című versében. Igen, földrajzi paradoxonról van szó a falu nevét illetően. Mátraszőlős területileg a Cserháthoz tartozik, bár vasúti megállója a Zagyva bal partján, a Mátrában található.
A települést először 1229-ben Zeuleus (Szőlőműves) formában említik, majd Szőllős alakban használják körülbelül a kiegyezés koráig. A titokra a lehetséges választ a vasútépítés idejében találjuk. Az 1867. április 19-én átadott Budapest–Salgótarján-vasútvonalat a Magyar Északi Vasút építette, majd bő egy év után – a társaság csődhelyzete miatt – eladta az államnak, így lett a MÁV első vonala.
A terjeszkedő államvasút előrelátó tisztségviselője különböztethette meg vasúti megállóját Mátra-Szőllős elnevezéssel a többi Szőllőstől a Monarchiában. A vasúti közlekedés terjedésével e szóalak gyorsan beolvadt a köztudatba. Később 1904–1905 táján az Országos Törzskönyvi Bizottság Nógrád vármegye településneveinek magyarosítása közben elkerülte figyelmét az új név, és nem is vizsgálta, de a helyiek sem tiltakoztak ellene. 1906-tól a település – Mátraszőllős névvel – azonban nem a Mátrában fekszik. Vasúti megállójának elnevezése (1950) napjainkban Mátraszőlős–Hasznos (155 tszfm.).
Tegyünk egy virtuális sétát Mátraszőlős környékén! Megéri, találunk egy-két történeti és természeti érdekességet e varázsvölgy nyugati oldalán. A falu felé a Zagyván átívelő hídon átérve és az első földúti kereszteződésnél jobbra tekintve látjuk a földút kiemelkedését a térszintből, mely a 21. sz. főközlekedési út felé tart. Itt, a metszésénél meglátjuk az „aluljárót,” amely az egykor volt keskeny nyomközű kisvasút alagútja. A Szamár-patak völgyén itt-ott fellelhető töltésnyomok és vasúti átereszek, hidak mentén gyorsan a Fehérbányában találjuk magunkat.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

B. Mezei Éva: Királyi régió

Magyarország történelmi központjában a Dunától a Balaton-felvidékig csaknem három megyét felölelve terül el a magyar államiság bölcsője, Közép-Dunántúl. A régióban lépten-nyomon találkozhatunk a magyar történelem gazdag örökségével, és egyre több egészségturisztikai fejlesztés szolgálja az aktív kikapcsolódást, az egészségünk megőrzését.
Székesfehérvár, a királyok városa és Veszprém, a királynék városa palotái, múzeumai, templomai letűnt korokról mesélnek. Sümegen, Cseszneken, Csókakőn büszke várak vigyázzák az erdők csendjét. Martonvásár, Nádasdladány, Fehérvárcsurgó, Dég és Csákvár romantikus kastélyai és pazar kertjei a hajdani főúri családok életéről regélnek. A természet is bőkezűen bánt a régióval. A Bakony, a Vértes és a Gerecse vadregényes hegyei, szőlővel borított domboldalai, romantikus szurdokvölgyei, sűrű erdei felfedezésre csábítanak.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Németh Imre: Bakonyi teker(g)és

A kisgyóni Természetbarát Telep talán egyedülálló hazánkban: ennyi kulcsosház egy rakáson! Maga a természetjáró paradicsom. No és kiváló kiindulópont kerékpáros túrákhoz.
Már sötétben vertük a sátrat a táborban, ám utána a sok barát társaságában kifényesedett hangulatunk. Csak arra kellett figyelnünk, hogy másnapra maradjon erőnk. A reggeli ébredéskor a beígért kánikula helyett sötét színű felhőfoszlányok sokasága jelezte, hogy ez a nap nem a kerékpárosoké lesz. Mégis elindultunk, a Csikling vár felé kanyargó erdészeti utat követtük. A Bakony most is elvarázsolt.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dománszky Zoltán: Járapatkó

Az Erdélyi Kárpát Egyesület immár huszadik alkalommal rendezte meg jubileumi vándortáborát a Gyalui-havasokban fekvő Alsójárán. A hagyományoknak megfelelően Erdély a természetjárók számára kevésbé ismert gyönyörű tájegységét választották az esemény helyszínéül a szervezők.
A tábort Alsójára község sportpályája mellett alakították ki, valamint a falu vendégszerető portái várták a komfortosabb elhelyezést szerető turistákat. A nyitás előtti napon, hétfőn a 32 kilométeres Bors Mihály-emléktúrával Kolozsvár és Alsójára között indult a programsorozat.
A táborba már vasárnaptól érkeztek a vendégek Erdély távolabbi vidékekről és Magyarországról. Az ünnepélyes megnyitó kedden volt, ahol többek között Szilágyi Mihály, Magyarország kolozsvári főkonzulja, a tábor fővédnöke köszöntötte a részvevőket. A partnerszervezetek vezetői közül Pusztay Sándor, a Magyar Természetbarát Szövetség elnökhelyettese és Jeszenszky Géza, a Magyar Kárpát Egyesület elnöke üdvözölte a szervezőket és a táborlakókat. A helyi román hagyományőrző csoport „fergeteges” bemutatója zárta a nyitóünnepséget.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Palla Gábor: Bor és víz

A Bakonytól északra Pannonhalmát körülölelő környék számtalan érdekességet rejteget, mégis inkább csak az apátság vonzza ide az érdeklődőket. Látnivaló pedig bőven akad: a Nyúli Borút pincéi, Béla király kútja Ravazdon, a nevezetes szülöttet adó Bakonybánk vagy Réde szép parkja.
Túránkat kezdjük Nyúl (régi neve Nulu volt) községben, amelyet lakott településként először 1037-ben említettek a bakonybéli apátság birtokfelsorolásában. A települést már a kelták is lakták, találtak itt abból az időből sírokat, és a római korban is ismert volt. Szép látványban lesz részünk, sok érdekességet fedezhetünk fel, ha a vasútállomástól a zöld jelzést követjük és meglátogatjuk a Sokorói-dombságot, vagy ahogyan a helyiek nevezik, a „Nyúli-havasokat”. Itt találjuk Európa legnagyobb homokkőben és löszben kialakult szurdokvölgyét, amelyet az eső vájt ki. Az itteniek a szurdokvölgyet, amely 750 méter hosszan terül el, és helyenként 20-30 méter mély, „szurdiknak” hívják.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Szekeres Béla: Homokbuckák között

El kell ismerni, hogy aki az Alföldi Kéktúra bejárására adja a fejét, annak fel kell kötnie a felkötni valót. Ha azt gondolná a hegyvidékhez edzett, a másik két kéktúrát „lejárt” turista, hogy ez síkvidéki, unalmas séta lesz, hát téved.
Nem is gondolná az ember, hogy napi 30–35 kilométert gyalogolni a homokon nem is olyan „kényelmes”. A viszonylagos monotónia mellett az egysíkú gyaloglás a lábat is egysíkúan veszi igénybe, más izomcsoportok fáradnak el, fájdulnak meg – no és a talp.
Sükösdtől, a templomtól folytatva túránkat hosszú, viszonylag egyenes szakaszon gyalogolunk tíz kilométereket sík, erdős-ligetes homokos területen, itt-ott kanyarokkal, éles törésekkel, jól jelzett úton Érsekhalmáig.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Vermes Judit: „Őrjárat” Kassán

Immár Márai Sándor nyomába eredhetünk, mióta ünnepélyesen megnyitották Kassán az író emlékútját a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében. Az emlékkörút állomásai Márai életútját követik.
Az 1900-ban született író a városban töltötte gyermekkorát és fiatal éveit. Itt áll szülőháza az egykori Szegfű utcában, melyet csak nemrégiben sikerült azonosítani, és a premontrei gimnázium épülete, ahol az író 1916-ig tanult. A Thália Színház Márairól elnevezett stúdiójának homlokzatát A Kassai polgárok című dombormű díszíti, amelyet az író műve ihletett. A körút további állomása a Maléter-palota, ahol későbbi felesége, Lola lakott, ahonnan meg is szöktette a hagyomány szerint. Még ma is cukrászdaként működik az az épület a Fő utcán, ahol Lola és Márai megismerkedett egy fagylaltevő versenyen, csak a név változott Megayról Carpanóra.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Turista Magazin szeptemberi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu