HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 4. szám
Nyár
2018. október 23. Kedd
298468
22
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3  4 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ HTM aktuális szám
Újság archívum » 2011-10  
 
Megjelent a Turista Magazin 2011. októberi száma!
2011-10-03
Nyomtatható változat!


 

Ízelítő a tartalomból:


dr. Szekeres Béla: Tengersík vidék

Barna Béla: Dante pokla

Szepessy Gábor: Felvidéki hangulat

Kerekes György: Ahol a sót lehalásszák

Barna Béla: A másik Balaton

dr. Katona István: A földi paradicsom

B. Mezei Éva: Boszorkányok nyomában

Harkányi Árpád: Nászút fekvőbringával

Király Ferenc: Vizslával honi tájakon

Németh Imre: Függőágy a víz felett

Vermes Judit: Jó fegyver a fapapucs

dr. Szekeres Béla: Tengersík vidék

Utunk nem sokkal Mindszent előtt a Tisza töltésére tér, majd a gátőrháznál jobbra fordulva érkezünk a révhez, ahol komp visz át a túlpartra. Mindszent vasútállomásán csak másnap reggel pecsételtünk, szállásunk pedig az önkormányzat vendégházában volt, melyet (újonnan kialakított lévén) mi „avattunk fel”. Az 1993 óta városi rangú település a Mindenszentek tiszteletére felszentelt egykori templomáról kapta a nevét. A mai katolikus templom 1798–1800 között épült, falában egy 1919-es ágyúgolyó látható.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: Dante pokla

Az Északkeleti-Bükkben, a Garadna-völgytől északra emelkedik a Kis-fennsík. Itt találjuk a Bükk talán leglátványosabb felszíni karsztformáját, az Udvar-kő-barlangot, melyet Dante poklának is neveznek, és itt emelkedik a Hámori-tó fölé a Dolka-hegy. Erre túrázva tehát megjárjuk Lillafüred környékének egyik legszebb, ám kevéssé ismert részét.
A Lillafüred mellett fekvő Dolka-hegyre (461 m) vezető túránkat a kisvonat Közép-Garadna vasúti megállójából érdemes kezdeni. A pisztrángteleptől nem messze, a műútról észak felé kiágazó piros kereszt jelzést követve, a Hárs-kút völgyében, egy viszonylag meredeken szerpentinező ösvényen jutunk fel a Kis-fennsík déli szegélyére. Az ösvény melletti Hárs-kúti pihenőt 1991-ben Lendeczky-pihenőre keresztelték, emléket állítva ezzel a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Természetbarát Szövetség egykori vezetőjének, Lendeczky László (1913–1991) aranyjelvényes túravezetőnek, aki a DVTK Turista Szakosztályának is vezetője volt 1960-tól 1991-ig.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Szepessy Gábor: Felvidéki hangulat

Idén ünnepli várossá válásának 750. évfordulóját a Zempléni-hegység és az Alföld találkozásánál fekvő Sátoraljaújhely. A méltatlanul elfeledett, Sárospatak árnyékában élő város egyike hazánk legszebb fekvésű kistelepüléseinek, melynek műemlékei, kirándulási lehetőségei elsőrangú úti célokat jelentenek mind a történelmi, mind a természeti látnivalók iránt érdeklődő turisták számára.
Sátoraljaújhely – Zemplén megye egykori székhelye – a magyar–szlovák határ mentén, a Ronyva-patak partján helyezkedik el. A város fölé magasodó Sátor-hegyeket 1883-ban Siegmeth Károly, majd az 1930-as években Cholnoky Jenő is egy hatalmas tűzhányó maradványainak vélték, s azt feltételezték, hogy a Vár-hegy, a Magas-hegy, a Kecske-hát és a Sátor-hegy ennek az óriásvulkánnak a részeit képezik. Cholnoky úgy gondolta, hogy a Szár-hegy később emelkedett ki, s fiatalabb a hegycsoport többi tagjánál. A Sátor-hegyek kialakulásának módja a mai napig vita tárgya. A legújabb földtani vizsgálatok szerint szubvulkáni formákról lehet szó, melyek dácitból épülnek fel.
Az impozáns magaslatok lábához simuló település összetett neve sokat elárul történetéből. Az első tag természetesen a már említett sátor formájú hegyekre utal, a második a helyhez való viszonyítást fejezi ki, a harmadik és negyedik tag az újratelepülés emlékét idézi fel. Egy XII. századi oklevél Sátorelőnek (Satureleu) nevezi azt a települést, amely a tatárdúlás során elpusztult.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kerekes György: Ahol a sót lehalásszák

Nem a sziklákra hívjuk az olvasót napozni, nem is hűsítő mártózásra csábítjuk. Sokkal inkább a rejtett kincsek felfedezésére, a rövidke tengerpart és vonzáskörzetének néhány jelesebb történelmi, művészeti értékének megismerésére. Ha nem most, jövőre a nyári nyaraláskor is érdemes egy kicsit kiszállni majd a habokból.
Kiindulási pontnak a csillagtúrához és szálláshelynek Koper ajánlható, az árai is elfogadhatóbbak a felkapottabb tengerpartiakénál. Ez a szlovén tengerpart legnagyobb városa, igaz, nem a legszebb. Ami azonban biztos, a történelmi városrész lenyűgöző, közel 2500 éves múltra tekint vissza. A görögök alapították Aegida néven, a rómaiak meghódítása után Caprarára keresztelték. Birtokolták a bizánciak is, majd 1279-ben mint Caput Histriae a velenciek városa lett. Jöttek az osztrákok is, majd az első világháborút követően az olaszok fennhatósága alá tartozott. Ekkortól a neve Capodistria, Trieszt szabad állama uralta 1945–1954 között, utána Jugoszláviához csatolták, és így lett szláv neve Koper. A legnagyobb hatással a közel ötszáz éves velencei birtoklás volt a városra.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: A másik Balaton

Van Magyarországon egy Eger-patak, mely a Tapolcai-medence után a Balatonba ömlik, és van Magyarországon egy Eger-patak, mely Balaton mellett ered, és a Tisza-tóba torkollik. Ez úgy lehetséges, hogy nemcsak Eger-patakból van kettő, de Balatonból is. Még mindig sokan elcsodálkoznak, amikor rájönnek, hogy a „magyar tengertől” távol, a Bükk hegység szélén is található egy kis falu, amelyet szintén Balatonnak hívnak.
A Heves megyei Balaton község mellett nincs tó. Ennek ellenére érdemes tudni, hogy az 1300 lakosú falu Kormos Zsigmond helytörténész szerint a szláv blaton (mocsár) szóból kapta a nevét, ahogy a magyar tenger is. Ha tó nincs is, vannak viszont hegyek. A falutól délnyugatra emelkedik a Güzü- (392 m), délre a Bazsik-hegy (380 m) és a Nagy-Marjaszó (382 m). Keletre az Oroszlán-hegy (390 m) és a Kápolnaszállás (419 m) választja el Balatont Szilvásváradtól. Északkeletre a Tölgyes-bérc (416 m) és a Magas-hegy (433 m) emelkedik. Turistaút egyikre sem vezet, érdemes szabadon kószálni. Kellemes hely még a Balatontól északra fekvő terület, itt találjuk az Eger-patak forrását.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

dr. Katona István: A földi paradicsom

Bali az indonéz szigetvilág egyik földi paradicsoma. Aki odautazik, biztos lehet benne, hogy csodát lát. Mivel több ezer kilométernyire fekszik hazánktól, érdemes legalább tíz napot eltölteni a szigeten, de ha a műemlékeit is meg akarjuk ismerni, akkor több hét is kevésnek bizonyul.
Az egynapos, kellemes akklimatizáció után a sziget északi részére indultunk. Első úti célunk a Denpasartól 27 kilométernyire fekvő Goa Gajah templomegyüttes volt. Utunk kisebb-nagyobb településeken vezetett keresztül, s közben néhány „kevésbé jelentős” műemléket is megcsodáltunk.
A templomegyüttes egy mélyebb, meredek falú völgyben helyezkedik el, falai közé csak szarongban (térdet fedő, könnyű kelme) léphetünk be, mely a pénztárnál bérelhető. A barlang a buddhista és a brahman papoknak egyaránt kolostora volt, akik különböző vallásuk ellenére békésen éltek egymás mellett. A XI. században építették, majd feledésbe merült. Újbóli felfedezése 1920-ban történt, és harminc év alatt ásták ki újra. Nevét illetőleg több elgondolás is rendelkezésünkre áll: az egyik, hogy a közelben lévő Sungai Petanut folyót régen Elefánt folyónak nevezték, innen ered a barlang neve. A másik elmélet szerint felfedezőit a bejárat feletti nagy kőfaragvány elefántfejre emlékeztette.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

B. Mezei Éva: Boszorkányok nyomában

Kevés helyen tartják oly nagy becsben a magyarokat, mint a lengyelországi ¦więtokrzyskie, azaz Szentkereszt régióban. A változatos kikapcsolódást nyújtó vajdaságban nemcsak közös történelmi emlékeinkkel, zarándokhelyekkel találkozhatunk, de remek adottságai vannak az aktív sportoknak, így például a túrázásnak, a kerékpározásnak, a vízi sportoknak – tapasztalhattuk azon az úton, amelyet a Lengyel Idegenforgalmi Hivatal szervezett.
A Szentkereszt régió a nevét a magyar királyfiról, Szent Imre hercegről kapta. A legenda szerint egy lengyelországi látogatása alkalmával Imre vadászni indult, de egy szarvas űzése közben eltévedt. Ekkor megjelent egy angyal, aki azt mondta, ha ott hagyja a hegyen élő bencéseknek az édesapjától, Szent Istvántól kapott aranyereklyét (akinek azt a pápa ajándékozta), amely Krisztus keresztjéből tartalmazott egy kis darabot, akkor visszavezeti őt a társaihoz. Szent Imre eleget tett a kérésnek, az ereklye, melyről az egész régió a nevét kapta, pedig ma is ebben a Łysiec hegyi, egykori bencés apátságban található.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Harkányi Árpád: Nászút fekvőbringával

Párommal nagy fába vágtuk a fejszénket: összeházasodtunk. Eddig még egyszerű a történet, ám amire ezután vállalkoztunk, az már nem annyira „hétköznapi”. Fekvőkerékpárokkal indultunk el nászutunkra, bele a nagyvilágba. Utazásunk első szakasza Budapesttől Törökország egyik leghíresebb vidékéig, Kappadókiáig tartott.
Indulás előtt rengeteg dolgunk volt, vagy egy tucat oltást kaptunk mindenféle veszélyes kór ellen, és egy kisebb vagyont költöttünk el nagykövetségeken is, hogy a megfelelő vízumok belekerüljenek az útleveleinkbe. Mindemellett még rengeteg felszerelést is beszereztünk, arról nem is beszélve, hogy még össze is kellett házasodnunk, hiszen nászútra csak esküvő után illik utazni.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Király Ferenc: Vizslával honi tájakon

Túrázni lehet egyedül, kettesben, barátokkal, sporttársakkal és – mint az alábbiakban kiderül – egy falkányi magyar vizslával is. „A magyar vizslát, mint fajtát nem lehet csak kedvelni – rajongani lehet érte! S ahogy a négylábú is végtelen imádattal csüng gazdáján, a vizslatartók döntő többsége gyakorlatilag szerelmes a kutyájába” – vallja Tollár Mónika, a négylábúak társaságában gyakorolt természetjárás életre hívója, a Vizsla Túra mozgalom főszervezője.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Németh Imre: Függőágy a víz felett

…hamar a falu végén találtuk magunkat útban az Ágasvári turistaház felé. Illatos tisztások és hűvös erdők között caplattunk megpakolt hátizsákjaink alatt szállásunk felé. Tartottuk a szintidőt, pedig legfiatalabb túratársunk még nem is volt iskolás. Így figyelmét az emelkedőről és a gyötrő melegről a virágok bemutatásával tereltük el: kéküstökű csormolya, sárga gyűszűvirág, gyilkos csomorika, réti szegfű, baracklevelű harangvirág stb. Mindannyi mesébe illő név és megigéző szépség.
Bővebben a Turista Magazinban…

Vermes Judit: Jó fegyver a fapapucs
Ócsa önmagában is megér egy misét, mondhatnánk – ha nem volna a híres templom már jó négyszáz éve református. Azon a vasárnapon, mikor felkerestük, éppen konfirmáció volt, a hosszúra nyúlt ünnepség alatt volt időnk alaposan megcsodálni a magyarországi román építészet talán legszebb alkotását.
Az ócsai skanzen mellett álló templomot premontrei szerzetesek kezdték építeni a XII. században. A színes homokkőből, mészkőből emelt épülethez feltehetően vízi úton szállították az anyagot a budai bányából, mert akkoriban még tutajozható mocsár húzódott erre, melyet a valaha itt folyó Duna hagyott maga után. Az Árpád-korban a térség királyi birtok volt, valószínűleg az apátságot is egyik királyunk alapította.
A premontreiek Szűz Mária tiszteletére szentelték a háromhajós, keresztházas templomot.
Bővebben a Turista Magazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Turista Magazin októberi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu