HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2019. 5. szám
Ősz
2019. december 15. Vasárnap
351886
8
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Hírevél feliratkozás
Friss hírek
Könyvajánló
Hirdetési ajánlat
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Írjon nekünk
Előfizetés
Keresés
Újság archívum
2019.
1  2  3  4  5 
2018.
1  2  3  4  5  6 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ
Újság archívum » 2012-10  
 
Megjelent a HTM 2012. 2. száma!
2012-09-29
Nyomtatható változat!

Barna Béla: Apátság sziklatrónon

B. Mezei Éva: A hegyek szerelmese

Lieber Tamás: A Szlovén karszt gyöngyszeme

Fekete Mónika: Hős Rozgonyi Cicelle

Vízi Tamás: A Szultán pamlagától Atlasz oszlopáig

Barna Béla: Felvidéki kaptató

Takács Antal: A Novi-szoros

B. Mezei Éva: A Nyírség varázsa

Németh Imre: Kődrapériák

Szekeres Béla: Grófi „svájceráj”

Szepessy Gábor: Magyar Paradicsom

Barna Béla: Apátság sziklatrónon

Lengyelország egyik legrégebbi kolostora egy szép kis mészkősziklán emelkedik a Visztula partján. Annak ellenére kevesen ismerik, hogy a magyarok által is kedvelt Krakkótól mindössze csak 12 kilométerre délnyugatra fekszik.
A tynieci bencés apátság (Opactwo Benedyktynów w Tyńcu) Krakkó központjától délnyugati irányban, a Visztula folyó fölé, egy 233 méter magas hegytetőre (Góra Klasztorna) épült.
A hatalmas mészkősziklákon álló Tyniecet 1044-ben alapította I. Kázmér lengyel fejedelem, más néven Megújító Kázmér (lengyelül Kazimierz I Odnowiciel, Mnich).
A bencések röviddel a kereszténység lengyel felvétele után rögtön megjelentek Lengyelországban, első kolostorukat pedig Tyniecben létesítették.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


B. Mezei Éva: A hegyek szerelmese

A Mont Blanc árnyékában felnőve Gianni, a magyar gasztronómiai élet igazi fenegyereke, a Pomo d’Oro étterem tulajdonosa a hegyek szerelmese. Már kisgyermekként megtanulta tisztelni a hegyeket és a tengert. Kedvenc helye a Dolomitok, ahol télen és nyáron egyaránt remek kikapcsolódást talál sízéssel, snowboardozással, raftingolással vagy éppen mounten bike-ozással.
Az olasz sztárszakács, Gianni gyermekkorát a tavak, a hegyek között töltötte. Gallarate-ból, a kis ipari városkából tiszta időben elláttak a francia, svájci és az olasz határon emelkedő Mont Blanc-hoz, azaz a Monte Biancóhoz és a Monte Roséhoz. Ott volt a környéken a Comoi-tó, a Lago di Varese, a Lago di Maggiore, a Lago di D’Orta.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Lieber Tamás: A Szlovén karszt gyöngyszeme

A hatalmas barlangszájból tekintélyes folyam lát napvilágot több kilométeres felszín alatti útját követően. Szinte sokkolja érzékszerveinket a látvány, s a tudat, hogy hamarosan mi magunk is vízre szállunk, igencsak izgalmassá teszi a várakozás perceit.
Szlovéniában járunk, a karszt hazájában, a híres Postojnától tíz kilométerre északra lévő Planina településen. A falu határában, egy régi vízimalom szomszédságában nyíló barlang tíz méter magas, húsz méter széles boltozatos bejáratán tör felszínre a Pivka-patak, hogy nem sokkal később a szomszédos Planina-polje végében újra a mélybe vesszen. A körülbelül hat kilométer hosszúságú barlang folyója a Postojnai-barlang felől jövő Pivka-, illetve a Rakov Skocian szurdokvölgy felől érkező Rak-ág patakját egyesíti.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Fekete Mónika: Hős Rozgonyi Cicelle

A Kárpátok hegyvidékét a Balkán-hegységtől a Duna fantasztikus áttöréses völgyszakasza választja el. Az Al-Dunának is nevezett, csodás szépségű, közel 150 kilométer hosszú folyószakasz a szerbiai Galambóc váránál kezdődik. A vár már önmagában is megér egy kirándulást.
Galambóc (szerbül Golubac) vára a délvidéki, al-dunai várak közül talán a legjobb állapotban megmaradt, de mindenképpen a legmonumentálisabb erődítmény. Szépségét és különlegességét fokozza, hogy a vár falai az egyik oldalon a Dunába nyúlnak: a hangulatos bástyák a Duna duzzasztása óta állnak a vízben. A másik oldalon a hegyre futnak fel a várfalak. Gyönyörű fekvése ellenére megközelítése is egyszerű, ugyanis a parti főutat keresztülvezették a várkapukon.
Galambóc várát az 1200-as években a szerbek építették, ám mivel stratégiailag jelentős helyen, a Magyar Királyság déli határainál állt, gyakran háborúztak érte egymással bizánciak és bolgárok, magyarok, szerbek és törökök.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Vízi Tamás: A Szultán pamlagától Atlasz oszlopáig

A Baradla-barlang hazánk egyik legféltettebb természeti kincse, 1995 óta az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjaival együtt a világörökség része. Hossza a szlovákiai Domica-barlanggal 25 kilométer, sokáig Magyarország legnagyobb barlangegyüttese volt. A közelmúltban a budai barlangrendszerben történt felfedezések taszították le a hazai trónról, de cseppköveinek gazdagsága és változatossága még mindig az első helyen áll.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Barna Béla: Felvidéki kaptató

A Kis-Fátra, vagy másik nevén Kriván-Fátra a Felvidék legszebb hegyei közé tartozik, a főgerince pedig kiváltképp változatos: ha végigtúrázzuk, nem győzünk ámulni, hogy ilyen kis területen mennyi változatosság található: van itt magashegységi jellegű főgerinc és hatalmas dolomitsziklák, túránk végén pedig gyönyörű mészkőszurdokon keresztül ereszkedünk le.
A Kis-Fátra (Malá Fátra) legmagasabb csúcsa a Nagy-Kriván (Velky Kriváň, 1708,7 méter). A csúcs kevésbé edzett turistáknak is javasolható, hiszen az aljáig, a Chata Vrátnáig műút vezet (idáig járnak Zsolnáról a menetrend szerinti buszok is). Innen pedig a libegőt 2005-ben felváltó kiskabinos felvonó indul, amely a főgerincre, illetve annak 1524 méter magasan fekvő nyerge, a Snilovské sedlo alá röpít fel pár perc alatt. A völgyi állomás (Vrátna) 736 méteren, a hegyi állomás (Snilovské sedlo - Chleb) pedig 1490 méteren van.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Takács Antal: A Novi-szoros

Horvátország autópálya-hálózatának büszkeségén, a Dalmatina névre keresztelt A1-es autópályán haladunk Dalmácia felé. A történelmi Lika régiót az északi tengermelléktől elválasztó 145 kilométer hosszú Velebit-masszívum (1757 m) gyomrában áthaladó Sveti Rok-alagút északi portálját 561 méter magasságban érjük el. Az A1-es autópálya nyomvonalában megépült korszerű, kétcsöves alagutak közül ez a második leghosszabb.
A 15-ös számú Maslenica csomópontig tartó szakasz az autópálya legattraktívabb része. Látványos szerpentin formájában négy viadukton és három alagúton keresztül érkezik le a Velebiti-csatorna közelébe. Ereszkedés közben nagyon szép a kilátás a Velebiti-csatornára és az Adria hatalmas, zárt öblére, a Novigrádi-tengerre.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


B. Mezei Éva: A Nyírség varázsa

Sokszor jobban ismerjük távoli országok gyönyörű tájait, mint Magyarország remek túrahelyeit, évszázados műemlékeit. Csak kevesen tudják, hogy mennyi varázslatos szépséget tartogat a Nyírség, pedig ma már autópályán is eljuthatunk az ország keleti részébe.
A Nyírségben élők vendégszeretete, a szakrális emlékek, a remek túrautak, a lovas turizmus, a termálfürdő, s a gasztronómiai kalandok nagyszerű kikapcsolódást, feltöltődést kínálnak.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Németh Imre: Kődrapériák

Mitől lehet szép egy kőfejtő? Ez igencsak szubjektív. A látványtól, annak hatásától, a feltárt geológiai értékektől – és nem utolsósorban a hozzá kapcsolódó élményektől.
A kőfejtőknek éppúgy megvan a történelme, mint a belőlük felépült településeknek. A színes palettához tartoznak a folyószabályozáshoz, vasút- és útépítéshez, cementgyártáshoz nyitott, az ezekhez szükséges kőzeteket szolgáltató bányák is. Utunk első állomása a Sárospatak közelében lévő 324 méter magas Megyer-hegy kőfejtője, a benne lévő „tengerszemmel”.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Szekeres Béla: Grófi „svájceráj”

A dimbes-dombos Tolna megye sok-sok nevezetessége, természeti és történelmi értéke között kiemelkedő helyet foglal el a lengyeli Apponyi-kastély. Néhány kilométeres körben szép kirándulásokat tehetünk, és néhány kevésbé ismert, de megtekintésre érdemes területet is felkereshetünk. Túráink kiindulópontja a kastély volt, amelyben ma az Apponyi Sándor Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium működik.
A történelmi leírások egyik „verziója” szerint a lengyelek által alapított Lengyel községet a letelepülő lakosság a Völgység magasra kiemelt, szabálytalan, vetődésekkel sűrűn felszabdalt, lösszel fedett dombság területén hozta létre. A Wosinsky Mór által végzett ásatások során előkerülő gazdag kőkori, bronzkori, kelta, római, népvándorlás és honfoglalás kori, avar- és Árpád-kori régészeti leletegyüttes – amely „lengyeli kultúra” néven vált ismertté, és zömmel a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban tekinthető meg – a település történelmi múltba visszanyúló voltát mutatja. Az első hiteles adat a községről a cisztercita apátság egy 1308-ban írt görög nyelvű alapító levele.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Szepessy Gábor: Magyar Paradicsom

Egyik legnépszerűbb hegyvidékünk, a Visegrádi-hegység közismert célpontjait – Rám-szakadék, Prédikálószék, Vadálló-kövek – bejárva vadregényes szépségekkel találkozhat a látogató, még ha hazánk területén nem is találhatók a Szlovák Paradicsoméhoz hasonló méretes képződmények.
A természetföldrajzi értelemben az Északi-középhegységhez sorolt tájegység a miocén kori tűzhányó tevékenység eredményeként létrejött andezithegység. Mai arculatát a 14-15 millió éve lezajlott vulkanizmus alakította ki. A Dunakanyar közvetlen szomszédságában emelkedő gerinceket tanulmányozva a szakemberek egy hatalmas kalderát is rekonstruáltak. Az időközben jelentősen lepusztult képződmény peremét napjainkban a Prédikálószék–Öreg-Pap-hegy félköríves vonulata alkotja.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban..

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Hegyisport, túravilág, életmódmagazin 2012. őszi számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu