HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT Stúdió-Pé Reklámiroda KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2017. 6. szám
Tél
2018. február 25. Vasárnap
276972
51
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Keresés
Újság archívum
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Stúdió-Pé Reklámiroda
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2012-12  
 
Megjelent a HTM 2012. 3. száma!
2012-11-28
Nyomtatható változat!

 

Pusztay Sándor: A hegymászók városa
B. Mezei Éva: Reneszánsz erődítmény
Vermes Judit: Elba-parti Firenze
Seregi Ernő: Kövér jégen
dr. Katona István: Ősi talpak
B. Mezei Éva: Iglu és kutyaszán
Barna Béla: A Duna másik forrása
B. Mezei Éva: Adventi illatok
Lázin Anita: A ki nem használt erőd
B. Mezei Éva: A hegyek királynője
dr. Szekeres Béla: A Nyugati-Bükk vigyázója
Kerekes György: Darvak az égen
Szepessy Gábor: Homokkőpadok
Farkas Péter: Orosz rulett

 

Pusztay Sándor: A hegymászók városa

A világot járó, kulturális értékeket, kulináris élvezeteket vagy éppen a természetjárást kedvelő turista, ha kényelmes gyorsvonaton – esetleg gépkocsival – Innsbruck felé közeledik, azonnal megpillantja a Nordkette meredek, csaknem háromezres, hófoltos csúcsvonulatát és kissé izgalomba jön, hogy rövidesen az Alpok egyik legszebb városába, Tirol fővárosába érkezik.
Ugyanakkor az örökké lüktető városban elbizonytalanodik, mivel a nagyvárosi jellegzetességek, a sportolásra alkalmas területek és a kisváros hangulatos utcái lépten-nyomon váltják egymást.
Via ferrata
Az Inn két partján elterülő város, ugyan csak 574 méterre van a tengerszint felett, de a körbevevő hegyek jelentős magasságokat érnek el. Az északi oldalon egymás mellett sorakoznak a 2000 méter feletti csúcsok: a Nordkette csipkés vonulata, a Solstein (2633 m), a Brandjoch (2596 m), a Frau Hitt-nyereg (2273 m), a Rumer Spitze (2453 m) és a Hafelekar Spitze (2334 m). Utóbbi olyan közel van a városhoz, hogy a hegyről szinte be lehet látni a belvárosi ablakokba.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


B. Mezei Éva: Reneszánsz erődítmény

Európa száz legnagyobb erőssége között tartják számon Franchimont várát Belgiumban. A monumentális, egykor védelmi célokat szolgáló vár az ország keleti részében található, 22 kilométernyire Liege-től, alig harminc kilométernyire a német határtól.
Belgium fővárosából, Brüsszelből jó száz kilométernyi autózás után érkezünk Franchimont várához. Liege-től félórányira, a vallon Theux község felett emelkedik a magasba a reneszánsz erődítmény. Szinte törpének éreztük magunkat a hatalmas falak között sétálva.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Vermes Judit: Elba-parti Firenze

Firenze az Arno partján terül el, de Németországban egy másik várost szépsége és műkincsei gazdagsága miatt hasonlóan emlegetnek: Elba-parti Firenzeként. Drezda a második világháború folyamán majdnem teljesen megsemmisült, porig bombázták. A település már rég újra áll, az építkezések azonban még mára sem fejeződtek be. A város nemcsak a művészetek, a történelem iránt érdeklődők, hanem a környék természeti különlegességei miatt a kirándulások, túrák kedvelőinek is tartalmas időtöltést kínál.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Seregi Ernő: Kövér jégen

A várható hazai időjárást nézegettem a hét hátralévő időszakára, majd később rutinszerűen a laviny.sk – honlapra ugrottam. Nem hiszek a szememnek! A téli időszak eddigi első, igazán jó hegymászó előrejelzését láttam. A sítúrázást viszont  nem ajánlották, balesetveszélyes. Tehát jól összefagyott, lejegesedett a hóréteg, csekély a lehetősége lavina kialakulásának.
Néhány perccel később már izgatottan beszélgettünk Hímer Józsival Felsőhámorban. Próbáltuk késő délután felállítani a másnapi Tátra-csapatot. Néhány telefonos próbálkozás után végül hárman maradtunk: Hímer Józsi, Hanyik Balázs és jómagam. A terv: a Nagy-Tarpataki-völgyben a Szalóki-tömb északi falán a Veverkov-vízjég, majd felette valamelyik mix út. Józsi hozza a szögeket, ékeket, friendet, én az új 60-as fél kötelemet. Reggel Stratenán áthaladva „csak” mínusz19 fokot mutatott a hőmérő, meg voltunk elégedve.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


dr. Katona István: Ősi talpak

Amikor a legszebb síparadicsomokban, ragyogó síruhákban, a legújabb sífelszerelésünkkel éppen a lejtőt habzsolva lesiklunk, nem valószínű, hogy eszünkbe jut, hogy elődeink már több ezer évvel ezelőtt is síeltek, ha nem is kifejezetten élvezeti célokból.
A legősibb sível kapcsolatos leleteket a kutatók egy része Skandináviához, a másik részük Kelet-Ázsiához, Mongóliához, illetve az ősi Kínához köti. Abban zömmel egyetértés van, hogy a legrégebbi sílécek kora és így a sízés is 5000 év körülire tehető.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


B. Mezei Éva: Iglu és kutyaszán

Ausztria nagy síterepein számtalan lesiklópálya és mélyhavas lejtő várja a sportolni vágyókat. Az osztrák sípályák legnagyobb része hóágyúzható. Sok közülük ráadásul hóbiztos magasságban található, esetleg fenn a gleccseren, ahol a szezon már késő ősszel elkezdődik. A síelés mellett számtalan aktív tevékenységet, korcsolyázást, kutyaszánozást, jégtekézést kipróbálhatunk a sógoroknál.
Ausztriában a sípályákon kívül is számtalan felfedeznivaló és aktív kikapcsolódási lehetőség kínálkozik. Egyre több üdülővendég vág neki a téli tájnak hótalpakkal vagy sífutóléccel felszerelve, esetleg egy romantikus lovas szános kirándulás közben. A Fertő tó partján tett téli túrázás közben egészen más benyomások érhetnek bennünket, mint az alpesi magaslatok között, ahol a kiadós sétát megelőzően látványos hegyi felvonózásban is részünk lehet.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Barna Béla: A Duna másik forrása

A Duna a Fekete-erdő lejtőin, Németországban ered. Fő forráspatakja a Breg, mely a Furtwangen melletti Rosseck hegy keleti lejtőjén, 1078 méter magasságban ered. A Breg 48,5 kilométert tesz meg Donaueschingen városáig, ahol egyesül a Brigach patakkal, amely azonban csak 43 kilométer hosszú, így a Brigach forrásánál élők az egyetlenek, akik nem szálltak be a Duna-eredet vitájába. Ők megelégszenek azzal, hogy a Brigach „csak” a másik forrásága a Dunának.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


B. Mezei Éva: Adventi illatok

Kelet-Stájerországban ideális családi sívidékek, kedvező árú, modern, hóbiztos sípályák, kellemes szálláshelyek és színvonalas síiskolák várják a vendégeket az Almenland natúrparkban és a Joglland kisrégióban, melyek csak 50-80 kilométerre fekszenek a magyar határtól nyugatra. A síelés mellett panorámás sífutás, hótalpas túrázás, korcsolyázási lehetőségek, szánkózás és ínyenc gasztronómia teszik feledhetetlenné a téli élményeket.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Lázin Anita: A ki nem használt erőd

Komárom és Komárno történelme nem választható szét, és szerencsére napjainkban már nem kell útlevél ahhoz, hogy a Duna két partján fekvő településeket és az egyik legrégebbi magyar várost – amelynek történelme összekapcsolódik az erőd történelmével – megismerjük. A két város ma már kölcsönösen népszerűsíti egymást, és a turisztikai fejlesztéseiket is összehangolják a jövőben.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


B. Mezei Éva: A hegyek királynője

Lenyűgöző hegycsúcsok, türkizszínben ragyogó tavak, mesés alpesi falvak, zubogó vízesések kápráztattak el bennünket azon a tanulmányúton, amelyre a Svájci Idegenforgalmi Hivatal meghívására érkeztünk az alpesi országba.
Magyar és osztrák újságírók együttesen az országot remekül behálózó tömegközlekedési eszközökkel néztük meg a Luzerni-tó partján fekvő mesés várost Luzernt, és mentünk fel a Rigi Kulm tetejére, majd Brienzbe utaztunk, ahonnan a Rothorn Kulm volt az úti célunk. A két tó között épült Interlakenből a Európa legmagasabb hegyi vasútjával, a Jungfraujoch tetejére kapaszkodtunk fel, végül a Harder Kulm ködbe burkolózott csúcsán búcsúztunk el a hegyektől.
Svájci túránk tervezésénél nyugodtan otthon hagyhatjuk az autót, mivel a gyakran közlekedő, kényelmes és nem utolsósorban pontos vonatokkal, hajókkal, hegyi vasutakkal az ország minden pontjára eljuthatunk. Mi a Wiener Walzer éjszaka közlekedő hálókocsiján egyszemélyes fülkében aludtunk, ahol a kalauz meleg reggelivel ébresztett Zürichben.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


dr. Szekeres Béla: A Nyugati-Bükk vigyázója

A Bükk „kövei” a legtöbb túrázó, természetjáró előtt ismertek; kilátópontjaikról már sokan gyönyörködtek a Déli-Bükk szépségeiben az év bármely időszakában. A túraismertetők szinte mindig lentről, Felsőtárkány felől írják le, jegyzik a túraútvonalakat, pedig föntről és oldalról is szép, embert (szívet, tüdőt, lábat) próbáló utak kínálkoznak.
A Bél-kő mellett – amelynek teljes lebányászását szerencsére megállították – a „legnyugatibb” kő, az Őr-kő megmászására vállalkozva kiváló kiindulópont a bélapátfalvai Gyári-tó – újabb elnevezéssel Lak-völgyi-tó – parkolója, ahova Bélapátfalva szilvásváradi végétől, a 25-ös utat keresztező vasúti sínek előtt jobbra kanyarodva lehet eljutni.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Kerekes György: Darvak az égen

Hortobágy sok nevezetessége, védett természeti értéke mellett fantasztikus idegenforgalmi látványossága az őszi csoda, a darvak vonulása. Az első igazi fagy beálltáig tart, és különös élmény, ha tiszta idővel, a naplemente vöröslő fényével párosul.
Volt olyan év, amikor közel nyolcvan ezer darvat számláltak. Aki még nem élte át a feje felett áthúzó darvak sokaságát, az nem tudja, milyen élményről maradt le. Mikor érkeznek, soha nem lehet előre megmondani. Annyi bizonyos, hogy a hidegfrontok „hozzák” őket, és az első erősebb fagy beálltával már tova is repülnek. A Hortobágyon nagyon sok madárfaj költ, ám a daru (Grus grus) valamiért mindig kulcsszerepet játszott az itt élők életében.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Szepessy Gábor: Homokkőpadok

A hazai természetjárók körében nagy népszerűségnek örvend a Rám-szakadék, a Holdvilág-árok vagy a Tarjánka-szurdok romantikus völgyeinek felkeresése. A Salgótarján határában, Rónafalu és Zagyvaróna között húzódó, Bugyizlónak, Mély-gödörnek vagy Ravasz-lyuknak nevezett vadregényes szurdok azonban a legtöbb turista előtt még ma is fehér foltnak számít.
Magyarország egyik legszebb homokkőszurdokát autóval vagy Salgótarján belvárosából helyi autóbuszjáratokkal érhetjük el. A buszról Zagyvarónán a benzinkútnál érdemes leszállnunk, ahonnan a Sallai úton végighaladva máris a völgy alsó bejáratához érünk.
A szurdok az üledékes eredetű, körülbelül húszmillió éve keletkezett homokkőben jött létre, mely sekély mélységű, ár-apály mozgatta tengervízben leülepedett homokból vált kőzetté.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Farkas Péter: Orosz rulett

Az Alpok (sokak szerint Európa) legmagasabb hegye a világ legforgalmasabb helyei közé tartozik – a nyári „csúcsidőben” mindenképp. Minden évben közel negyvenezren próbálkoznak a 4810 méter magas csúcs elérésével, s a próbálkozók több mint a fele sikerrel is jár. Köztük szép számban fordulnak elő honfitársaink is; a Mont Blanc kedvelt célpontja az egyéni és egyesületi túráknak, profi és kevésbé profi hegyi vezetőknek, s – némi túlzással – minden második utazási iroda kínálatában szerepel egy csúcsmászás, rögtön a wellness hétvége után.
A hegy voltaképp „logikus” célpont: megmászása nem igényel komolyabb gyakorlatot vagy technikai tudást; egy jó erőben lévő, egészséges ember megfelelő felszereléssel és vezetővel nagy eséllyel fel tud rá jutni, különösen ha az időjárás is úgy akarja.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban..

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Hegyisport, túravilág, életmódmagazin 2012. téli számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu