HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 3. szám
Nyár
2018. augusztus 15. Szerda
291188
28
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2013-10  
 
Megjelent a HTM 2013. 4. száma!
2013-10-21
Nyomtatható változat!
Lieber Tamás: Kaptárak és kályhák
Németh Imre: Vízi világ Budapesten
Máté István: Biokert és vendégasztal
Kreicsi Gábor: Giro d’ SHKE
Szepessy Gábor: Zempléni koszorú
Németh Imre, Némethné Dr. Katona Judit: Kirándulva tanulni
B. Mezei Éva: Az alvó Csipkerózsika
Barna Béla: Belső tüzek forrongásai
Kerekes György: „Vár állott, most kőhalom…”
dr. Palla Gábor: Porcelántól a hímzésig
Bácskai Gusztáv: Az égigérő torony
Barna Béla: A hajítás sziklája

 

Lieber Tamás: Kaptárak és kályhák

A tájak arculatát a természeti környezet mellett az ott élő népek, kultúrák is nagyban meghatározzák. Tulajdonképpen ezek szerves egysége felelős a látnivalókért, és persze a bennünket ért benyomások is ennek tulajdoníthatók. A Háromszéki-medencében tett kirándulásunk során ezért sem hagyhattuk figyelmen kívül Alsócsernátont.
Erdélyben, Sepsiszentgyörgytől 27, Kézdivásárhelytől pedig tíz kilométerre található ez a háromszéki település. A 3400 lelket számláló székely falu XVI. századi erődtemploma mellett egy igen jelentős múzeummal is büszkélkedhet, amely a névadó Haszmann Pál (1902–1977) oskolamester, iskolaigazgató-tanár és felesége, Cseh Ida (1909–2003) nem kevesebb, mint nyolcezer tételt számláló magángyűjteményéből fejlődött ki.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Németh Imre: Vízi világ Budapesten

A közel kétmillió városlakóból kevesen tudják, hogy a főváros 525 négyzetkilométere nem csak urbánus értékeket, hanem természeti kincseket is rejt. És itt nem csak Budapest világviszonylatban is egyedülálló hévizes barlangjaira gondolunk, hanem kies kertekre, pihentető parkokra, sziklás sasbércekre, madárdalos erdőkre, virágos lápokra, zsongó mocsarakra. Olyan helyekre, ahol a felfedezés kalandja vár, ahol rácsodálkozhatunk a természet (és néha benne az ember) mélyről fakadó harmóniájára. Ilyen hely a Merzse-mocsár vidéke is.
A „Merzse-mocsár természetvédelmi terület” a főváros helyi jelentőségű védett természeti területe. A mocsár a főváros néhány még meglévő vizes élőhelye közül a pesti oldalra egykor oly jellemző mocsaras területek egyik utolsó fennmaradt maradványa.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Máté István: Biokert és vendégasztal

Kerékpárutak, kisforgalmú közutak, igazi kerékpáros paradicsom a Sárrét. A közelmúltban kerékpártúrán ismerkedtünk Békés megye e kies vidékével. Egy egész napot Füzesgyarmatra szántunk, amit nem bántunk meg. Sőt, kifejezetten örültünk döntésünknek, mert a Szeghalom melletti településen minden adott, hogy turistaként jól érezzük magunkat.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Kreicsi Gábor: Giro d’ SHKE

Mivel a szakágunknak elmaradt az egyik idei rendezvénye „újratervezést” kellett lebonyolítanunk. A tagok szavazatai és az egyeztetések után egy rövid (három napos) olaszországi túrázás jött szóba.
A bringák összeszerelése után nekiindultunk a Resia völgyének a Sella Carnizza (1086 m) felé. Ez az a hegy, ahová már márciusban is szerettünk volna feljönni (igaz, akkor Szlovénia felől), de az akkori lavinák ebben megakadályoztak bennünket. Most annyira jól éreztem magam a melengető napsütésben, a hegyek ölelésében és annyira kipihent is voltam, hogy a többiek szóltak rám: talán az 50 km/h nem túl jó bemelegítésnek. Magamhoz térve visszavettem a számomra is szokásos tempót és vidáman kerekeztünk el Gniva-ig.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Szepessy Gábor: Zempléni koszorú

Hazánk egyik legszebb fekvésű városa a Zempléni-hegység lábainál elterülő Sátoraljaújhely. Központját a közelmúltban felújították, s a felvidéki hangulatú település mára az ország egyik legrendezettebb főterével büszkélkedhet. Zemplén megye egykori székhelyének azonban nemcsak belvárosával, hanem közeli magaslataival is érdemes közelebbről megismerkednünk.
A város fölé emelkedő Sátor-hegyeket 1883-ban Siegmeth Károly majd az 1930-as években Cholnoky Jenő is egy hatalmas tűzhányó maradványainak vélték, s azt feltételezték, hogy a Vár-hegy, a Magas-hegy, a Kecske-hát és a Sátor-hegy ennek az óriásvulkánnak a részeit képezik. Cholnoky úgy gondolta, hogy a Szár-hegy később emelkedett ki, s fiatalabb a hegycsoport többi tagjánál. A Sátor-hegyek kialakulásának módja a mai napig vita tárgya. A legújabb földtani vizsgálatok szerint szubvulkáni formákról lehet szó, melyek dácitból épülnek fel.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Németh Imre, Némethné Dr. Katona Judit: Kirándulva tanulni

Sok túratársunknak bizonygattuk, hogy minden turistaút tulajdonképpen tanösvény, ha kellő nyitottsággal, felkészültséggel, vagy tapasztalt túravezetővel megy rajta végig az ember. Ez igaz, de az is, hogy az igazi tanösvények azért különböznek a „csak” jelzett utaktól.
A tanösvények olyan bemutatóhelyek, amelyek útvonalon kijelölt állomásokon táblák és/vagy kirándulásvezető füzetek segítségével mutatják be az adott terület természeti, kultúrtörténeti adottságait, értékeit, miközben felhívják a figyelmet azok megőrzésének fontosságára.
A tanösvények kialakításának fő célja a látogatók környezettudatosságának fejlesztése a fenntartható fejlődés megvalósításának elősegítése érdekében, a természetvédelmi területek és értékek bemutatásával. A tanösvények lehetővé teszik a természet élményszerű felfedezését megismerését, megszeretését.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


B. Mezei Éva: Az alvó Csipkerózsika

Montenegró, a magyar utazó tudatában egy alvó Csipkerózsika. Ebben a kis balkáni országban a kultúrák, a nyelvek és a színes természeti látnivalók sokasága alakítja ki a tájak és a lakosság változatos képét. Utazásaink során az országban szinte mindennel találkozhatunk, a sűrű erdőktől a behavazott hegyvonulatokig, a kopár sziklás csúcsoktól a napsütötte adriai tengerpartig, illetve a gyönyörű helyeken található strandokig.
Aki egy kis időre maga mögött szeretné hagyni a 21. század közép-európai civilizációjának zaklatott tempóját, és élvezni akarja a romlatlan természetet, a vendégszerető, de büszke emberek közelségét, az válassza úti célként Montenegrót, Európa egyik utolsó oázisát, ahol egy időre elrejtőzködhet, és kipihenheti magát a tengeri hullámok zenéje mellett, a természet szépségeit élvezve.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Barna Béla: Belső tüzek forrongásai

A világ egyik leghíresebb tűzhányója a Pinatubo vulkán a Fülöp-szigeteken. Ennek 1991-es kitörése a XX. század egyik legnagyobb vulkánkitörése volt, melynek helyszínét egy nagyobb csapattal és geográfus kollégámmal, Herpai Imrével kerestük fel.
A Fülöp-szigetektől keletre található a Pacifikus- és a Filippínó (Fülöp)-lemez ütközési, illetve alábukási zónája. Ennek a zónának a mentén van Földünk egyik legmélyebb tengeri árka, a Filippínó (Fülöp)-árok (-10830 m). A lemezhatár mentén lejátszódó folyamatok miatt erőteljes a vulkanizmus: a szigetcsoportban ugyanis 17 aktív és további 20 kialudt (vagy esetleg csak alvó) tűzhányót tartanak számon. Luzon szigetének 13 működő tűzhányója van, ezek közül a legismertebb a Mayon szabályos vulkáni kúpja, a híres Taal-vulkán és a Pinatubo.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Kerekes György: „Vár állott, most kőhalom…”

Biztos vagyok abban, aki elindul túrázni Magyarországon, legalább egy várat beiktat a programjába. Szinte alig van olyan jelzett turistaút, mely ne érintene valamilyen romot, emlékhelyet, ahol egykoron vár állott. Egy nemrég kezembe került, jól szerkesztett kiadvány adta az ötletet – közeledvén a nagy túrázások időszaka –, felhívjam a figyelmet az „északi-várak” szépségére. Természetesen vannak kisebb várak, melyek „kimaradnak” de úgy gondolom, a következő néhány várrom ízelítőt ad a felkeresésre érdemesekből.
Túránk ezúttal hegyre fel, szép magyar váraink meghódítására invitálja az olvasót és kalandokat keresőket.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


dr. Palla Gábor: Porcelántól a hímzésig

Somogyi barangolásunkat a Kaposvártól pár kilométerre északra fekvő, a mindössze 500 lakosú, kicsiny Várda községben kezdtük. A valamikori Somssich-Matulai család kúriáját 1980-ban vásárolta meg és újította fel a festő, grafikus – és a porcelán mestere – Szász Endre, majd ezt követően 1991-től itt élt és dolgozott. A művész haláláig, 2003-ig itt alkotott, az épületben található műterme is. Néhány hónapja előzetes bejelentkezés és egyeztetés alapján látogatható a kúria és annak parkja (30-959-6979, ktlnszasz@gmail.com).
Érdemes látogatásunk előtt a művész életpályáját, alkotásait tanulmányozni, így könnyebben tudjuk követni a kastélyban kiállított számtalan alkotását és különböző korszakait. A művész özvegye és egyben a hagyaték kezelője mutatja meg a kastélyt, akitől sokat megtudhatunk a Szász Endréhez kapcsolódó történetekből is.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Bácskai Gusztáv: Az égigérő torony

Az első kötélhossz lámpaláza már lecsengett, a másodikban vagyunk, mégsem tudok lehiggadni. Kamikaze, a legjobb elölmászó barátom az út kavicsait simogatja a görögországi Meteora mászóvidék Grosse Heilige nevű tornyán. Az út neve a sokat sejtető Styx, vagyis az alvilág folyója. Tervünk pillanatnyilag a mitológiai hagyomány szentségtörő mellőzésével az alacsonyabban fekvő világból egy felsőbb szintre evezni.
A falnak sok szakaszon kellemes dőlése van, de itt a kulcsrészen természetesen függőleges. Kami egyedülálló mozgástechnikával tapad a falhoz, szinte csak pár milliméteres dudorokon egyensúlyozva. Mint sok mászóútnak, ennek is megvannak a sajátságai. Például az, hogy kevés benne a fölösleges nitt. Szerencsére ezen a tíz méteren kicsit jobb a helyzet. Ha valami hanyag mászó nem venné észre, hogy egy VIII- nehézségű részen mászik, és szórakozottságból csak át akarna itt rohanni, azt három jó tündérhez hasonlóan három nitt emlékezteti a mulandóságra.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Barna Béla: A hajítás sziklája

Ha meghalljuk azt, hogy Észak-Írország, akkor Belfast neve ugorhat be, a geológiában jártasoknak pedig az Óriások útja (angolul: Giant's Causeway). Pedig ezektől van egy látványosabb hely, ahová kötelező elmenni egy túrára: ez Carrick-a-Rede kötélhídja.
Az Ír-sziget összterülete 84 421 km², melyből az Ír Köztársaság 70 282 km²-t, Észak-Írország (Ulster) pedig 14139 km²-t foglal el. Ez utóbbi terület az ír állam függetlenné válását követően, 1921-ben a Nagy-Britanniához való csatlakozást választotta. Ebben döntő szerepe volt a vallási ellentéteknek: az Ír Köztársaság lakói ugyanis katolikusok, míg Észak-Írországban a protestánsok – anglikánok és presbiteriánusok – vannak enyhe többségben. Az 1,6 millió lakosú Észak-Írországot 1972 óta közvetlenül Londonból kormányozzák. Észak-Írország méltán világhírű természeti jelensége az Óriások útja (Giant's Causeway), mely egy eocén bazaltvulkanizmushoz tartozó, 40 ezer bazaltoszlopból álló terület Antrim megye atlanti partjainál, Bushmills városa mellett. A bazaltorgonás terület az UNESCO Világörökség része.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Hegyisport, túravilág, életmódmagazin 2013. 4. számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu