HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 3. szám
Nyár
2018. augusztus 15. Szerda
291188
50
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2014-03  
 
Megjelent a HTM 2014. 1. száma!
2014-03-01
Nyomtatható változat!
Kerekes György: Jégbefagyott világ
Pető Sándor: Az utak felkúsztak a hegyre
Szalontai Kriszta: Őshonos örökzöldek
Bierlinger István: Hetet egy csapásra
Barna Béla: Viking hajó bálnával
Máté István: Fatemplomok, múzeumok
Kovács Richárd: Útmutató denevérek
Barna Béla: Zakopane kilátóhegye
Harkányi Árpád, Zárug Zita: Palacsintasziklák
B. Mezei Éva: Morgótól a Kumániáig
Németh Imre: Látványkincsek
Vermes Judit: Harangláb-ország

 

Kerekes György: Jégbefagyott világ


„A természeti szépség olyan dolog, amely nem elérhetetlen, de először fel kell fedezni. Nem elég nézni, látni is kell.” (Peter Rosseger)
Budapesttől egy kicsit távol esik az Enns, Ausztria egyik fő folyója és Dachstein-masszívum, ám minden tekintetben megéri a megtett út, a fáradság megtérül. Sízők és turisták, hegymászók különleges paradicsoma a közismert vidék. Északon az Enns völgyénél a Dachstein-masszívum csodálatos látvány, legmagasabb csúcsa a 2996 méter magasságba emelkedő Hoher Dachstein. A folyót délen a Schladminger Tauern óriási hegyei kísérik. A hosszan kanyargó Enns képzeletbeli füzérére apró ékkövenként kapcsolódnak a jobbnál jobb sícentrumok, túraközpontok és túraútvonalak, hegymászó kihívások. Mindenki megtalálhatja az évszaknak megfelelő és általa igényelt lehetőségek széles skáláját. Egyes adatok szerint 25–30 ezer vendéget tudnak elszállásolni ezen a vidéken egy azon időben.
Utunkat Schladming városától indítsuk, a Niedere Tauern lábától. A 2800 méter magasra emelkedő hegyek enyhe lejtői kiváló terepet biztosítanak a síelők számára. Természetesen a táj tavasztól őszig a túrázás szerelmeseinek paradicsoma.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Pető Sándor: Az utak felkúsztak a hegyre


Az utak felkúsztak a hegyre. Egy angyal magára húzta a fehér takarót, jól aludt az éjjel. Nem lehetett panasza, hosszú idő óta először lelte örömét abban, hogy csillagok szemével nézi a falut és az erdőt.
Kialvatlan tévé-szemekben tükröződik a reggel. Így indulunk, Kovács Attila köszönt, ő tudja, már nem vagyunk e világon. Azért talál ki újabb és újabb rejtvényeket, hogy legyen alkalom megszökni. Már nem számít a tegnap, az apró elalvások a buszon, mikor enged kicsit a szorítás, és két megálló között nem tudni, hol vagyunk. Nem fontos a dátum, sem a napszak.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Szalontai Kriszta: Őshonos örökzöldek


A közönséges boróka (Juniperus communis) egy -három méter magasra növő, melegkedvelő, fényigényes növény. Levelei hegyesek, keskeny háromszög alakúak, szúrósak. Kétlaki faj: a hímivarú egyedek felfelé törő, a nőivarúak általában elfekvő habitusúak. A fekete borsnál valamivel nagyobb álbogyója két-három év alatt érik be, ezért ugyanazon a fán egyidejűleg láthatók éretlen, zöld borókabogyók, és fényes, feketés-hamvas érett gyümölcsök.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Bierlinger István: Hetet egy csapásra


A Gran Paradiso nem véletlenül népszerű hegy. Ez az egyetlen 4000 méter feletti csúcs, amelyen Olaszország túra- ill. mászótársadalma nem osztozik sem a svájciakkal, sem a franciákkal. Ráadásul akár könnyűnek is mondható annak ellenére, hogy 2100 méter szintkülönbség leküzdése szükséges a bűvös 4000 méterig, megspékelve egy rövid, ám kitett sziklamászással az utolsó 60 méteren.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Barna Béla: Viking hajó bálnával


Västra Götaland megye székhelyén, a félmillió lakosú Göteborgban gyártják a világhírű Volvo gépkocsikat – leginkább ennyit tud egy átlagember a városról. Van Volvo-múzeuma is, de ezen túlmenően is rengeteg látnivalót kínál Göteborg, akár télen is.
A Göta folyó torkolatánál fekvő, Skandinávia legforgalmasabb kikötőjének számító várost 1621-ben alapította II. Gusztáv Adolf (1594–1632) svéd király. Városnézésünket kezdhetjük is az ő szobránál, a Gustav Adolf Torg közepén.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Máté István: Fatemplomok, múzeumok


Kassa 2013-ban Európa Kulturális Fővárosa. Idegenforgalmi létesítmények sora készült el, számos kulturális eseményt tartottak a városban, melyeket lapunkban, a HTM-ben is rendszeresen ajánlottunk. A sportprogramok sem hiányoztak; talán legkiemelkedőbb az október eleji, 90. Kassai Maraton volt. A közel tízezer – köztük számos magyar – induló mellett ott szorongott és buzdította a futókat a város apraja-nagyja.
A programsorozat összeállítói a vidékre is gondoltak, hiszen számos meghatározó történelmi település, kiemelkedő kulturális vagy szakrális épület újult s újul meg a következőkben is. Nincsenek nagy távolságok – Kis Nagy Ország hirdeti Szlovákia „pillangós” logója –, érdemes megismerni a Felvidék Kassától észak-keletre elterülő településeit. Annál is inkább, mert szép a táj, jók a turistajelzések és a térképek. Az egyre jobb minőségű kisforgalmú mellékutak kerékpározásra is alkalmasak.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Kovács Richárd: Útmutató denevérek


A Csévi-szirtek kutatása jelenleg hazai viszonylatban az egyik legnagyobb sikertörténet. A szentendrei székhelyű Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület több évtizedes munkája úgy tűnik, hogy beérett, bár még bőven akad feltárni való, hiszen elképesztő lehetőségek rejlenek a területen.
Az Ariadne Egyesület 1991 óta végez sikeres feltáró és tudományos kutatásokat a Csévi-szirtek barlangjaiban. Kezdetben még csupán 17 barlang volt ismert a térségben, összesen 1500 méter összhosszúságban, bár az akkori felmérések alapján ezt a hosszt csupán 700 méternek gondolták.
Több mint két évtizedes kitartó és tervszerű kutatómunkának köszönhetően a barlangok száma napjainkra 51-re nőtt, hosszuk pedig összességében meghaladta a 17 kilométert.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Barna Béla: Zakopane kilátóhegye


Mostanában újra kezdik felfedezni a magyarok a Lengyel-Tátrát, és annak csodaszép fővárosát, Zakopánét. A városka egyik leghíresebb helye, a Gubałowka hegy, mely télen remek havas sétaterep, de jó kis síelőhely is.
Zakopane sétálóutcája, a híres Krupówki utca 10-es száma alatt áll a Tátra Múzeum, melyet Tytus Chałubińskiről (1820–1889) neveztek el. Ő volt az a varsói orvos, aki az 1800-as évek második felében divatossá tette a többnapos tátrai túrákat gorál hegyi vezetők társaságában. Sőt 1873-ban Chałubiński alapította meg a mai Lengyel Turista és Országjáró Egyesületet (PTTK, azaz Polskie Towarzystwo Turystyczno-Krajoznawcze), melynek közvetlenül a Tátra Múzeum mellett van egy turistaszállója, a Dom Turysty.
A 827 méter magasan (még a városközpontban!) álló épület mellől indul a fekete turistajelzés: ezen bő 45 perc alatt, a lassabbak egy óra alatt közel 300 méter szintkülönbséget leküzdve juthatnak fel az 1120 méter magas Gubałowkára.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Harkányi Árpád, Zárug Zita: Palacsintasziklák


Friss házasként több mint két és fél éve indultunk útnak, célunkként a Föld fekvőkerékpárokon való megkerülését tűztük ki. Túl a kalandos nászút felén, 23 500 biciklizett kilométernél járunk. Utazásunk 28. országából, Új-Zélandról küldtük el legújabb élményeinket.
Négy évszak egy napon
Január másodikán érkeztünk meg Új-Zéland déli szigetére a komppal, éjszaka volt már, mikor befutottunk Picton kikötőjébe. A város határában, egy hegyoldalban táboroztunk, ami hiba volt, mert egész éjjel viharos szél tépte a sátrunkat, alig tudtunk aludni. A reggel sem indult vidáman, pár kanyar után úgy rákezdett az eső. Bőrig áztunk, de aztán Havelockban csodát láttunk, egyszer csak elállt, és pár perccel később a felhők mögül kibújt a nap. Tíz perc alatt mindenünk megszáradt. „Four season in one day”, avagy négy évszak egy napon, mondták erre a helyiek – ennyit az új-zélandi időjárásról.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


B. Mezei Éva: Morgótól a Kumániáig


A várossal való ismerkedésünket az egykori Morgó csárdában berendezett Néprajzi kiállítóteremben kezdtük. Az 1781-ben Rabl Károly építőmester által épített műemlék egy évszázadon keresztül csárda volt, de az 1880-as években átalakították és iskolaként szolgált.
Az 1971 óta néprajzi emlékeket bemutató kiállítás tárgyi emlékeinek összegyűjtésében nagy szerepe volt Zsoldos István gimnáziumi tanárnak, akinek tiszteletére emléktáblát avattak 2005-ben az épület falán. A gyűjteményt a gimnáziumban őrizték. A második világháborúban hadikórházat rendeztek be a gimnáziumban, s amikor azt bombatámadás érte a gyűjtemény megsemmisült. Zsoldos István újra gyűjtést szervezett.
A jellegzetes arcvonásokat őrző kunokat 1239-ben IV. Béla telepítette be (egyszerre a jászokkal), számítva katonai tapasztalataikra a tatárok elleni harcokban. A külön jogrenddel bíró népcsoport törvénykezésének a feje a kun kapitány volt egészen a törökök bejöveteléig. A közelmúltban felélesztették ezt a hagyományt, újra választottak kun, jász és kiskun kapitányt, de természetesen a korábbi jogkörök nélkül.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Németh Imre: Látványkincsek


Szép, változatos és lélekemelő túrát tettünk egy derűs téli napon a Börzsöny Duna-parti peremén. A kocsit a zebegényi vasúti viaduktnál lévő parkolóban raktuk le. Az olasz mérnök tervezte „Héthíd” 1851-ben épült, és még ma is impozáns, védett műszaki alkotás. A csendes faluvégi utcán a sárga + jel mentén indultunk el. Változó méretű, állapotú és stílusú házak, villák, üdülők szegélyezték hangulatos utunkat a Jánoshegy és Naphegy utcában.
Ám egyszer csak erdei szekérút kúszott bakancsaink talpa alá. Stílusos indítás volt az erdő szélén egy a mohától már zöld, ódon asztal és padjai. A dózerút az Ernő-forrás völgyét keresztezve jobbra megtört, és emelkedni kezdett. Ez utóbbi kellemetlen a tulajdonsága a Szent Mihály-hegy tetőig megmaradt. Végig kocsánytalan tölgyesben vezetett az út, de hányféle változatban! Eleinte gyertyánnal keveredett, utána a cser lett jellemző, majd egy északi kitettségű helyen a bükk dominált. Később egy meredek oldalban a som vált dominánssá, s aztán megjelentek a molyhos tölgyek is a Dunára néző sziklás, napfényes déli oldalakon.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Vermes Judit: Harangláb-ország


Szegény területeken, ha nem volt mód templomépítésre, haranglábat azért állítottak. Előfordulásuk legjellemzőbb az Őrségben és Göcsejben, de láthatunk belőlük Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. A legrégebbi Magyarországon Pankaszon található, a református szoknyás haranglábat 1755-ben ácsolták.
A harangozás szokása, jelentősége mára már igencsak megkopott, különösen a nagyvárosokban, pedig valaha központi szerepet töltött be a közösségek életében. Harangszó jelezte az idő múlását reggel, délben és este, hívta a híveket istentiszteletre lépegetővel, beharangozással, útjukra küldte őket kísérővel. Közvetített örömet és gyászt, ünnepre emlékeztetett, halottakért való imádságra szólított fel. Valaha még „villámhárító” szerepet is betöltött, vihar közeledtével megkondították a harangot. Meghúzták akkor is, ha meghalt valaki, faluhelyen még arra is lehetett következtetni a harangszó hosszából-ritmusából, milyen nemű, korú az elhunyt.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Hegyisport, túravilág, életmódmagazin 2014. 1. számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu