HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2018. 3. szám
Nyár
2018. augusztus 15. Szerda
291188
11
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Keresés
Újság archívum
2018.
1  2  3 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2014-09  
 
Megjelent a HTM 2014. 4. száma!
2014-09-06
Nyomtatható változat!
Barna Béla: Sivatag az óceánparton
Szalontai Kriszta: Kóró-kúra
Nagy Árpád: A Tátra legszebb arca
Pusztay Sándor: A sportos Elba
Fekete Mónika: Szófia házi hegye
B. Mezei Éva: A Földközi-tenger ékköve
Máté István: A túrázás ünnepe
Németh Imre: Erdély esszenciája
Pusztay Sándor: Sziklák és harangok
B. Mezei Éva: Szlovák Paradicsom
Dr. Szekeres Béla: A Szilvás-kőtől a Palóc Olimposzig

 

Barna Béla: Sivatag az óceánparton


A Kanári-szigetek harmadik legnagyobb szigete, a kör alakú, 1532 négyzetkilométer területű Gran Canaria. Ez egy mini kontinens, északi részén buja növényzettel és banánültetvényekkel, közepe kopár vulkáni táj, déli partja Maspalomasnál pedig száraz és sivatagos.
Gran Canaria déli részén, Playa del Inglés és a vele összenőtt Maspalomas központtal hatalmas üdülőövezetet építettek ki: a tengerparton több tíz kilométeren át sorakoznak a strandok és szállodák százai. De nem az üdülőövezet itt a kuriózum, hanem hogy itt található a három kilométer hosszú és másfél kilométer széles Maspalomas „homoksivatag” (Las Dunas de Maspalomas). Ha ezt látni akarjuk, akkor a hasonló nevű település világítótornyát (Faro de Maspalomas) érdemes kiindulási pontnak venni.
A Maspalomas déli részén álló torony 65 méteres magasságával az egész Kanári-szigetek legmagasabb világítótornya, és egyben Gran Canaria szigetének legdélebbi pontja is.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Szalontai Kriszta: Kóró-kúra


A katángkóró kék és az ökörfarkkóró sárga virágai mostanra színesre festették a mezőket. E szemvidító látvány még kellemesebbé teszi a nyárvégi kirándulást. Itt az ideje, hogy gyűjtsünk belőlük: gyógyteához való alapanyagokat a rétről is beszerezhetünk. Ehhez azonban meg kell ismernünk e két gyógynövény terápiás hatását és gyűjtésének módját.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Nagy Árpád: A Tátra legszebb arca


Egy napsütéses, esőmentes nyári napon két ifjú titánnal, Egonnal és Ádámmal kiegészülve Julcsival együtt négyesben vágtunk neki a Tátra talán leghosszabb, két fővölgyet is érintő körtúrájának.
A 33 kilométer hosszú túrán megtettünk 1000 méter szintkülönbséget, érintettünk két hatalmas fővölgyet, két varázslatos mellékvölgyet, két füves hágót, láttunk három plusz öt tavat, két vízesést és számtalan szebbnél szebb csúcsot.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Pusztay Sándor: A sportos Elba


A toszkán szigetfüzérhez tartozó Elba az „olasz csizma” északnyugati partjainál, a Ligur- és Tirrén-tengeren található leglátogatottabb sziget. Felszínét egy kelet–nyugat irányban húzódó hegylánc alkotja, amelynek legmagasabb csúcsa a Monte Capanne (1019 m). A sziget partvidékének hossza 147 kilométer, területe 224 négyzetkilométer, úthálózata 120 kilométer, lakóinak száma 30 ezer fő.
Már az etruszkok, majd a rómaiak korában jelentős volt a vasérc bányászata, ám később a mezőgazdaság vált jellemzővé. Napjainkban a füge-, az olajbogyó- és a szőlőtermesztés a jelentős.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Fekete Mónika: Szófia házi hegye


A Vitosa a bolgár főváros, Szófia magashegysége, közel 2300 méteres tömbje a város fölé tornyosul. Szinte hihetetlen, hogy egy magashegységi túraparadicsom ilyen közel lehet egy milliós fővároshoz.
Ha a Szófia fölé tornyosuló, 2290 méteres hegyvonulat vonz minket, és rászánunk egy napot, akkor a hegység legszebb részeit bejárhatjuk. Egy nap viszont mindenképp szükséges a Vitosa-hegység természeti látnivalóinak megismerésére. Mivel a felvonók nyáron eléggé bizonytalanul működnek, helyi járatú buszok pedig csak szombaton és vasárnap közlekednek, ezért ha hétköznap megyünk, vagy saját autó szükséges. De sokkal kellemesebb taxizni, elég olcsó. Azzal pár kilométert megtéve a városközponttól egészen túránk kiindulópontjáig, Dragalevci településen át menjünk vele egészen az Aleko turistaházig.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


B. Mezei Éva: A Földközi-tenger ékköve


A több ezer éve lakott sziget őslakói a berberek. Arról, hogy miként éltek, milyen használati tárgyaik, öltözékeik voltak, a krokodilfarmon lévő skanzenben láthatjuk. Már a rómaiak megépítették a szárazfölddel összekötő utat, amelyet mind a mai napig használnak, igaz, azóta többször felújították. Mellette fut a vízvezeték, ugyanis a szárazföldről hozzák az édesvizet. De komppal is megközelíthető a szárazföld. A középkorban a sziget a kalózkodás, a csempészet egyik fellegvárának számított. A helyiek a mai napig büszkék arra, hogy a legügyesebb kalózok a sziget lakói voltak. Az oszmán uralom alatt a rabszolga-kereskedelem egyik központjának számított Dzserba.
Tunézia 1574–1881 között török gyarmat volt, majd a franciák uralma következett 1956. március 20-ig, amely azóta a gyarmati függetlenség napja. 1957. június 25-én kiáltották ki a köztársaságot, amikor az utolsó francia katona is elhagyta Tunéziát.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Máté István: A túrázás ünnepe


A túravezetők jól látták el feladatukat. A nagyobb létszámú gyaloglásoknál három túravezető „gardírozta” a csapatot. A Nagyenyedet és Gyulafehérvárt érintő – az Erdélyi-Hegyaljára vezetett – honismereti túra vezetője, Lukács József fantasztikus történelmi ismeretekről adott tanúbizonyságot hallgatóságának.
Sok magyarországi túrázó már a hivatalos megnyitó előtti napokban megérkezett Kövendre, és egyéni túra keretében járták be a környéket, keresték fel Kolozsvárt, Tordát, Torockót és Verespatakot. Többen a „túramentes” napon a tábor szomszédságában, Várfalván megvásárolt és felújított EKE-várat keresték fel.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Németh Imre: Erdély esszenciája


Az Erdélyi Kárpát Egyesület ez évben rendezte XXIII. vándortáborát. A helyszín Erdélyország közepén, Aranyosszéken Kövend (Plaesti) falucska sportpályája és környéke volt. A több mint ezer résztvevő változatos túrákon, tartalmas kulturális és sportprogramokon vehetett részt az Aranyos folyó festői vidékén, illetve a Torockói-hegységben.
A piros kereszten továbbindulva még mindig a hatalmas sziklafalak alatt kerültünk, de egyre erősebben felfelé húzva. Egyszer csak megindult a „csúcstámadás”: a Negyven Kerengőhöz értünk. Nem tudom, volt-e annyi kanyar, de annyi sóhaj biztosan, míg felértünk a fennsík peremére. Körülbelül ötszáz métert kapaszkodtunk egy órán belül nehéz sziklás, csúszós terepen. Jólesett a sziklaperemre épített kilátónál szusszanni egyet. Messze alattunk az Aranyos kanyargó völgye, s a távolban regélő nevű hegyek sokasága: a Kisbányai-havasok, az Öreghavas, a Buszkát, a Bélavára. Ez volt megérdemelt jutalmunk, no meg a gyors ebéd „tarisznyából”. A közeli Sárkánykapunál sokan fényképezkedtek a látványos sziklaív alatt, mások eközben „felfedezték” a Sárkány-lyukat (Bedellői-csepkőbarlang). Ez egy száraz, képződményekben szegény, pusztuló, jól járható hosszúkás üreg volt, de így is nagy élvezetet nyújtott, ha másért nem, a hűvös klímája miatt.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Pusztay Sándor: Sziklák és harangok


Napjainkban is gyakran hallott a „lengyel, magyar – két jó barát, együtt harcol, s issza borát” közmondás, amely a két nép több évszázados kapcsolatának mélységére utal. Lengyel borok nincsenek, tehát azok minőségéről nem lehet sokat írni, ám a vodka és a sör könnyen cserélhető „barátságital”.
Mindez akkor jutott eszembe, amikor a Lengyel Idegenforgalmi Hivatal meghívására többnapos látogatáson vettem részt a Malopolska régióban. A dél-lengyelországi vidék alig pár órányi autóútra fekszik a magyar határtól, és az egyik legkedveltebb túracélpontnak számít. A történelmi Magyarország határán, a Dunajec folyó melletti dombon magasodó Nedec vára felújítva várja az ide látogatókat.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


B. Mezei Éva: Szlovák Paradicsom


A cím egy kicsit csal, mert a Szlovák Paradicsom látogatása közben nemcsak a vadregényes hegyekben túráztunk, eveztünk, repülőgépről néztük meg a Szepességet, hanem a föld alatt is megcsodáltuk az elkápráztató szépségű Dobsinai-jégbarlangot. Az egykor elzálogosított Igló város nevezetességeinek megtekintése mellett még a város állatkertjének lakóival is megismerkedtünk.
A Szlovák Paradicsomba készültünk, amely az ország egyik legnagyobb és legszebb természetvédelmi tájegysége. A vadregényes, mély, sötét, nehezen megközelíthető völgyszakadékokkal és zuhogó vízesésekkel szaggatott hegyhát kiemelkedései 800–1200 méter magasak. Számtalan vízesés, barlang, búvópatak, tucatnyi, olykor mindössze egy-két méter széles, meredek szurdokvölgyben, olykor a porló vízesések mellett létrákon, pallókon, szikláknak támasztott fatörzseken kell felmászni a hegytetőre. Ilyen túrákra csak gyakorlott túrázóknak biztonságos elindulni. Ám a Szlovák Paradicsom mindenkinek kellemes pihenést, változatos programot kínál.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Szekeres Béla: A Szilvás-kőtől a Palóc Olimposzig


Évadnyitó túránkat a Karancs–Medves-hegységbe terveztük, mivel már régen jártunk erre, és a táj szépsége, gazdag, változatos természeti látnivalói csábítottak egy kétnapos túrára.
A Medves – méltánytalanul – az „átlagkiránduló” által kevésbé ismert, pedig természeti értékek, történelmi, ipar- és irodalomtörténeti emlékek bőséggel találhatók ezen a viszonylag kis területen, amely az Északi-középhegységen belül a Karancs–Medves „kistáj” része. Geológiai eredetét tekintve a Karancs és a Medves szerkezeti felépítésében és keletkezési idejében is jelentősen különbözik. Előbbi, a „Palóc Olimposz”, a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra „rokona”; zárt tömbje messziről szembetűnik, 729 méter magas csúcsáról tiszta időben a Tátra csipkéi is láthatók.
Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Hegyisport, túravilág, életmódmagazin 2014. 4. számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu