HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT Stúdió-Pé Reklámiroda KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2017. 6. szám
Tél
2018. február 25. Vasárnap
276972
33
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Keresés
Újság archívum
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Stúdió-Pé Reklámiroda
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2014-12  
 
Megjelent a HTM 2014. 6. száma!
2014-12-14
Nyomtatható változat!
Pusztay Sándor: Kávé a Lomnici-csúcson
Németh Imre: A Marmolada árnyékában
Szalontai Kriszta: Ünnepi fenyőillat
Zárug Zita és Harkányi Árpád: Biciklis „nagykövetek”
Pusztay Sándor: Kacsasült borral
dr. Szekeres Béla: Rózsakert és csontház
Máté István: Irány a Beszkidek!
B. Mezei Éva: Erődtemplomok és puttók
Magyar Éva: Nemcsak nyáron mesés
Máté István: Öko Rally drótszamáron
Vízi Tamás: Krampuszok a hóban
Jakab Erzsébet: Arany-ezüst gyíkok
Máté István: Cívisváros két keréken

 

Pusztay Sándor: Kávé a Lomnici-csúcson


Szlovákia síterepei a terület közelségének, a történelmi és családi kapcsolatoknak köszönhetően mindig népszerűek voltak a télisportokat kedvelők körében. A nagyarányú fejlesztések miatt azonban ez a népszerűség az utóbbi években még növekedett is.
Tátralomnic, Csorbató és Ótátrafüred a téli időszak havasi környezetében csaknem huszonnégy kilométer összhosszúságú sípályáival és kétezer méter körüli hegyeivel várja a turistákat. A három síközpontban húsz kötélpálya és felvonó huszonegyezer fő/óra szállítási kapacitással működik. A korszerű behavazó rendszer minimálisan az év öt hónapjában nyújt hógaranciát. A téli szórakozást kedvelők nemcsak a síléceken, hanem a Tarajkán kellemesen szánkózhatnak is, vagy a skifox, valamint a snowscoot attrakcióinak is részesei lehetnek.
A Lomnici-csúcs síterepére néhány perc alatt lehet feljutni, ahol a sportolás mellett zavartalanul szívhatja mindenki magába a természet energiáit. Ez a hely, a Dedo (Apo) vonzza leginkább a sízőket. Miért Dedo? Azért, mert így nevezték a XVII. században a helybeliek a Lomnici-csúcsot.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Németh Imre: A Marmolada árnyékában


A Marmolda árnyékában húzódik meg, azzal egy sírégiót alkot a Monte Padon. A Malga Capella a bázis, innen indulnak a síliftek, és ide zárnak vissza a sípályák is – s a kettő között majd kétezer méter szintkülönbség. A terület egy része mormotarezervátum, tehát érdemes időnként megpihenni, és várni a rágcsáló előbukkanását.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Szalontai Kriszta: Ünnepi fenyőillat


Az adventi időszakban a fenyőágakból készített koszorú, karácsony ünnepén pedig a szobában felállított fenyőfa illata tölti be a levegőt. Ezt a mással össze nem téveszthető kellemes illatot olyan gyógyhatású illóolajok adják, amelyeket légúti megbetegedések esetén sikerrel alkalmazhatunk a gyorsabb gyógyulás érdekében.
A borovi fenyő, más néven erdeifenyő (Pinus sylvestris) eurázsiai faj, hazánkban a Bakonyban őshonos, de sokfelé találkozhatunk vele: mint erdészeti és díszfa az egész országban közönséges.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Zárug Zita és Harkányi Árpád: Biciklis „nagykövetek”


Mikor elindultunk erre az utazásra, amely már három és fél éve tart, nem gondoltunk rá, hogy a 32 országban minket ért élmények ennyire átformálnak majd minket. Mert 31 ezer kilométert biciklizni négy kontinensen nemcsak azt jelenti, hogy letekerjük a napi távokat, hanem közben megismerjük a helyi kultúrákat, és így világ- és énképünk, de még magyarságképünk is megváltozott útközben.
Indulás előtt bosszankodtam azon, hogy miért nem vagyunk német vagy angol állampolgárok is, hiszen akkor sokkal könnyebb lenne beutazni sok országba, például Pakisztánba a határon is kaphatnánk vízumot, nem csak az anyaországunk nagykövetségén.
Az élet megmutatta, hogy nem volt helyes e mérgem: mikor öt hónappal és 6500 kilométerrel később megérkeztünk Pakisztán határához, azok az angol bringások, akikkel együtt szeltük át a Pamír fennsíkját, nem tudtak bejutni az országba, mivel az egyetlen határátkelőhelyen elfogyott a vízummatrica. Nekünk nem volt ilyen gondunk, mert a Budapesten állomásozó pakisztáni nagykövet még indulás előtt bepecsételt egy-egy – a szokásos három hónaposnál hosszabb – hat hónapos vízumot az útleveleinkbe, csak mert tetszett neki a világ körüli kerékpáros nászutunk ötlete.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Pusztay Sándor: Kacsasült borral


A Kis-Kárpátok lejtői mellett, az erdők tövében csaknem összefüggő sávot alkotnak a szőlőültetvények. Ezeken a napsütötte hegyoldalakon már a római kor óta termesztenek szőlőt. Az út a hajdani szabad királyi városokon – Szentgyörgy (Svati Jur), Pazin (Pezinok) és Modor (Modra) vezet keresztül. A településeken a népi építészet jellegzetes alkotásaival találkozhatunk, azonban a régió ékessége a Casta község fölött emelkedő Vöröskő (Cerveny Kamen) vára. A vár 1588-ban a főnemesi Pálffi család birtoka lett, amelyet csaknem négyszáz évig meg is őrzött. Ma a várkastély impozáns termeiben korabeli bútor- és fegyverkiállítás, képgaléria és könyvtár látható.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


dr. Szekeres Béla: Rózsakert és csontház


Csehországra gondolva általában a sör és Prága, az „aranyváros” jut eszünkbe. Pedig ez a kis ország hihetetlenül gazdag várakban, kastélyokban – köszönhetően elsősorban történelmének.
A legszebb várak közül legutóbbi túránkon – Prága és Olmütz megtekintésén túl – hármat néztünk meg belülről is, idegenvezetéssel. Prágából autós csillagtúraszerűen „rajzottunk ki” egynapos, szervezett kastélytúrákra; útban hazafelé pedig beiktattuk Kutna Hora városát is, amely a középkorban Prágával vetekedett gazdagságban és rangban.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Máté István: Irány a Beszkidek!


Ha kevés itthon a hó, vagy olvad, bármely égtáj felé elindulhatunk, hiszen minden irányban találunk kiváló infrastruktúrájú síterepeket. Amennyiben fontos, hogy a tudásunknak megfelelő pályák közül tudjunk választani, és az ár-érték arány is számít, érdemes felkeresni Lengyelországot. A leghóbiztosabb télisportközpontokat az ország déli részén, a Tátra északi oldalán Zakopane környékén, illetve a Beszkidekben Bielsko Biala közelében találjuk.
Zakopane népszerűsége évtizedek óta töretlen, ezért a Lengyel Idegenforgalmi Képviselet szervezésében november utolsó napjaiban a cseh–szlovák–lengyel hármas határ térségének sírégiójába indultunk egy busznyi utazási szakemberrel.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


B. Mezei Éva: Erődtemplomok és puttók


Portugália két legnagyobb városát, az egymással örökké rivalizáló Portót és Lisszabont, Észak- és Dél-Portugália központjait látogattuk meg. Az egykori és a mai fővárosban egyaránt jókedvű, barátságos emberekkel találkoztunk. Történelmi hangulatot árasztó épületeket ugyanúgy láttunk, mint modern városrészeket. Finom borok és ízletes ételek egyaránt jellemzőek mindkét városra. Sőt az is, hogy mindenütt becsben tartják a régi villamosokat.
Bár idehaza Portóról mindenkinek elsőként a portói bor jut eszébe, a világörökség listáján szereplő város Portugália egyik legszebb és legrégebbi települése.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Magyar Éva: Nemcsak nyáron mesés


Tévhit azt gondolni, hogy csak nyáron érdemes a Balatonra látogatni, az év valamennyi napja tartogat látnivalót, maradandó élményt. A Hévízi-tó lefolyócsatornája a horgászáson kívül kajakozásra is alkalmas, hiszen a csatorna meleg vize miatt télen sem fagy be. A nádas színei, a békák tornája, olykor-olykor a halak ezüstös csillogása, a tavirózsa kékes-lilás színének kavalkádja szemerkélő eső és hideg ellenére is csodás látvány.
Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház télen–nyáron látogatható. A Hévízi-gyógy tó a világ legnagyobb vulkanikus eredetű tőzegiszapos, biológiailag még ma is aktív természetes termáltava. A 38 méter mélységű tavat ásványi anyagokban gazdag források táplálják.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Máté István: Öko Rally drótszamáron


Az 1980 előtt születetteknek az egykori magyar–jugoszláv határon fekvő Lenti neve valami távolit, Budapesttől és az ország keleti részétől nagyon messze található helyőrséget jelentett. Lenti volt a sorkatonák rémálma, a „világ vége”. Aztán fordult a világ, Jugoszlávia helyett a létrejött új Horvátország és Szlovénia fővárosai közelebb lettek Lentihez, mint Budapest. Az Ausztria keleti tartományaiban élőkkel együtt megindultak a turisták a nyolcezer lakosú kisvárosba. A megépült M7-es autópálya is a közelben szeli át a magyar–horvát határt, s Budapest is „közelebb került”.
Lenti város és a kistérségéhez tartozó félszáz település gazdaságilag és az idegenforgalom tekintetében magára talált. A gyógyvízkincs kihasználására gyógyfürdő épült, és több szálláshely is létrejött. A mezőgazdaságban, a kézművességben, a gasztronómiában és a vendéglátásban kialakult a helyi termék piaca.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Vízi Tamás: Krampuszok a hóban


Magyarországon is egyre népszerűbb a természetjárás sportosabb változata, a teljesítménytúrázás. A résztvevőknek a szervezők által előzetesen kijelölt útvonalon kell meghatározott szintidőn belül végigmenniük, közben érinteniük az összes ellenőrzőpontot. A minden évben december elején megrendezésre kerülő Bakonyi Mikulás túrák nem tartoznak a leghosszabb teljesítménytúrák közé, de az útvonal és a téli időjárási körülmények miatt igencsak nehezek. Kedvcsinálóként idézzük fel egy régebbi túra élményeit.
Reggel hét óra előtt érkeztünk a Bakonyi Mikulás rajtjához, a zirci Reguly Antal Általános Iskolához. Nagyon sokan várakoztak már a rajtnál, mivel egy igen népszerű teljesítménytúráról van szó. Hála a szervezők gyakorlatiasságának, gyorsan sorra kerültünk és már indulhattunk is. Az apátságáról, arborétumáról és múzeumairól híres bakonyi fővárost az Országos Kék jelzésen gyorsan elhagytuk. Átvágtunk egy szépen gondozott erdei tornapályán, majd keresztülvágtunk a Pintér-hegy sűrű erdején. A nagy hóban igen nehezen tudtunk előre haladni; már éreztük, hogy nehéz lesz a túra, hiszen rendes körülmények közt a Pintér-hegyi túraszakasz kényelmes erdei ösvény lenne.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Jakab Erzsébet: Arany-ezüst gyíkok


A régi magyar bányavárosban régen aranyat, ezüstöt bányásztak, mára pedig az iskolák, az ifjúság városa lett. Ki ne hallott volna a híres valétálásról, ami az erdészek, földtudósok, a selmeci iskolások különleges, egyedi diákhagyománya.
Selmecbánya (Banská Stiavnica) óvárosa 1996 óta a világörökség része. A település hegyekkel körülölelt völgyben fekszik, Budapesttől mindössze 145 kilométerre. A távolság nem nagy. A régi városrész azonnal felismerhető a macskakő kezdeténél és a hatalmas akadémiai épületeknél.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Máté István: Cívisváros két keréken


Debrecenben kerékpáros turizmusról az 1989-ben megépült első kerékpárútszakasz óta beszélhetünk. Ám az elmúlt huszonöt évben létrehozott, egymástól független szakaszok zömmel az adott városrész igényei szerint épültek meg. Az utóbbi években a belvárosi forgalomcsillapításnak köszönhetően „megérett” a kerékpárutak hálózattá alakítása, melyet európai uniós támogatással idén valósít meg a város.
A már meglévő szakaszok összekötésével komplex bringaúthálózat jön létre, mellyel javulnak a szabadidős kerékpározás lehetőségei, illetve a város turisztikai látnivalói kerékpárral is felkereshetők. Kihasználva a hosszúra nyúlt kellemes őszt, a város meghívására az átadás előtt drótszamárral próbáltuk ki a Kölcsey Központot a Nagyerdővel összekötő szakaszt. Az aszfaltcsík kellően széles, jól felfestett, a gyalogosok számára is egyértelműen jelzett.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Hegyisport, túravilág, életmódmagazin 2014. 6. számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu