HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2019. 6. szám
Tél
2020. január 25. Szombat
359011
6
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Hírevél feliratkozás
Friss hírek
Könyvajánló
Hirdetési ajánlat
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató
Adatvédelmi nyilatkozat
Írjon nekünk
Előfizetés
Keresés
Újság archívum
2019.
1  2  3  4  5  6 
2018.
1  2  3  4  5  6 
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek

Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ
Újság archívum » 2016-11  
 
Megjelent a HTM 2016. 5. száma!
2016-11-15
Nyomtatható változat!
Nagy Árpád: Hegyi vasparipák
Dr. Riskó Ágnes: Kanyonország
Nagy Árpád: Zúgók, hidak, létrák
Sali Zoltán: A szerb Athosz
Elek Lenke: A természet mély szeretete
Barna Béla: Goethe csokoládéja
Fekete Mónika: Savanyúvíz és őselefánt
Dr. Szekeres Béla: Erődtemplomok
Szepessy Gábor: Lássuk a medvét!
Dr. Babits Lajos: A fekete bég otthonában
Németh Imre: Bájos lankák
B. Mezei Éva: Ormánság-Bőköz Fesztivál
Kertész Z István: Téglajegyek a menedékházért

 

Nagy Árpád: Hegyi vasparipák


Nézzük át röviden, hogy a XIX–XX. század fordulóján, a kötöttpályás vasútvonalak építésének fénykorában milyen vasúti tervek születtek, és közülük melyek váltak valóra a Tátrában.
A XIX. század végén három vasútvonalat is építettek a Tátra körút fürdőhelyeihez. 1895-ben nyílt meg a Poprád–Késmárk-vasútvonalból Kakaslomnicnál elágazó, ma is közlekedő tátralomnici vasút. Ezt követte a Tátracsorba–Csorbató közötti fogaskerekű vasút, amelyet 1896. július 28-án adták át a forgalomnak, akkori végállomása a tó déli partján, a később felépült Nagyszálló mellett volt.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Riskó Ágnes: Kanyonország


Amerikából jöttünk: dióhéjban 17 nap, két állam, 14 nemzeti park, állami park és indiánok által kezelt terület a mérleg. Ketten indultunk el Attilával, repülőgéppel, négy átszállással az Egyesült Államokba. Kicsit késve, de hozzájutottunk Las Vegasban a még itthonról lefoglalt Cherokee Jeephez. Jó választás volt, mert a hátsó üléseket lehajtva kényelmesen tudtunk benne aludni hálózsákjainkban, nem kellett sátorállítással és -bontással töltenünk az időt.
Korán reggel indulás a Tűz völgyébe, mely nevét a vöröshomokkő képződményekről kapta. Las Vegastól körülbeül 58 mérföldre, északkeletre a Mojave-sivatagban található. Ez Nevada állam első és legnagyobb állami parkja, 1934-ben alapították. A vörös homokkő 150 millió éve, a dinoszauruszok korában keletkezett. A park területe ősidők óta lakott, itt éltek az úgynevezett „kosárkészítő” emberek, majd az anasazi indiánok telepedtek meg itt. Megnéztük a 4000 éves ősi indián sziklarajzokat, a különböző sziklaképződményeket (Nagy zongora, Pudli kutya, Sziklaív, Egyensúlyozó szikla, Szivárvány kilátópont, Szilíciumdómot, Hét nővér stb.) és a park jelképét, az Elefánt sziklát.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Nagy Árpád: Zúgók, hidak, létrák


Stájerországban, Graztól északra, a Fischbachi Alpokban található Mixnitz falucska, a magyar turistacsoportok népszerű célpontja. A település határában található ugyanis a Medve-szurdok, Ausztria egyik legszebb szurdokvölgye, melyet a XIX. század utolsó éveiben tártak fel.
Hat fiatalember indult útnak 1896-ban, hogy megkísérelje végigjárni a Mixnitz-patak (Mixnitzbach) korábban járhatatlannak hitt völgyét. A helyet a környékbeliek Medveölő-szurdok (Bärenschützklamm) néven ismerték, utalva ezzel azokra az időkre, amikor Stájerországban éltek még medvék.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Sali Zoltán: A szerb Athosz


A szerbiai Golija-hegységben eredő Nyugati-Morava folyó Poľega és Čačak városok között jelentősen összeszűkül: beérünk az Ovčar és Kablar hegyek közötti szurdokvölgybe, az Ovčar–Kablar-szorosba. Fontos közlekedési útvonal halad itt: a Közép- és Nyugat-Szerbiát összekötő főút-, illetve vasútvonal.
Az Ovčar–Kablar-szoros és környezete „szerb Athoszként” is ismert, ugyanis a területen a XIV. századtól kezdődően mintegy 300 kisebb-nagyobb kolostort és templomot építettek.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Elek Lenke: A természet mély szeretete


Törpenyíresek, kopár sziklák, almáktól roskadozó fák délen, gránittömbök, lingonbogyókat termő bokrok, tundra, fenyők milliárdjai, mocsarak északon, kristálytiszta, csendes tavak, szigetek, öblök, örvénylő folyók. Ez mind Svédország – és még oly sok más.
A természet szeretete nemcsak szlogen Svédországban, hanem alapeszmény, a svéd nemzeti érzés alapja. Híres az ősi, a világon egyedülálló törvény, az úgynevezett „mindenki joga”, azaz allamansrätten. Ennek értelmében mindenkinek joga van szabadon tartózkodni a természetben, sőt, sátrat verni, gombát, virágot, erdei gyümölcsöket szedni, fürödni és horgászni – még magánterületen is! –, amennyiben a lakott házaktól látó- és hallótávolságon kívül marad. A kerítés, akárcsak a függöny ritka errefelé.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: Goethe csokoládéja


Csehország bővelkedik homokkő sziklákban s azok ezernyi formációjában. A sok homokkővidék közül az egyik leghangulatosabb talán Adršpach sziklavilága.
Csehországban, Trutnov és Náchod városa között egy félkör alakú betüremkedés található Lengyelország felé. Különleges táj ez, van itt két sziklaváros is: az egyik Adršpach (Adersbach), a másik Teplice nad Metuji környékén. Közös a neve a sziklarengetegnek: Teplicko-adršpašské skály (Teplic–adersbachi sziklák). A két sziklaváros közül kiránduljunk el ezúttal az Adršpach közelébenfekvőhöz…

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Fekete Mónika: Savanyúvíz és őselefánt


A felvidéki Fülektől délkeletre, Salgótarjántól északkeletre emelkedik az országhatár által kettévágott Ajnácskői-hegység. A szlovák nevezéktanban Cseres-hegységnek hívják (Cerová vrchovina), és a pliocén-pleisztocén kori bazaltos vulkánosság építette fel. A bazalthegyeken szép várak emelkednek, ezek közül egyik leghangulatosabb Ajnácskő.
A Cseres-hegységbe tett túránk első állomásául érdemes Fülek (Fiµakovo) várát is beiktatni programunkba.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Szekeres Béla: Erődtemplomok


A „Homoródok” Hargita megyei települései zömmel székely lakosúak, a Brassó felé levőket már főleg szászok népesítették be az elmúlt századokban. A sűrűn támadó ellenség miatt az emberek elsősorban a templomokban keresetek menedéket, vár csak kevés helyen épült. Így jöttek létre a székely (pl. Székelyderzs) és a szász (pl. Szászfehéregyháza) erődített templomok, de az utunkba eső Homoróddaróc és Kaca erődtemplomai is.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Szepessy Gábor: Lássuk a medvét!


Idén ősszel rendezték meg második alkalommal az ősmaradványairól híres Ipolytarnócot a nógrádi megyeszékhellyel összekötő „Lássuk a medvét!” elnevezésű teljesítménytúrát. Ennek különlegessége részben abban rejlik, hogy a magyar–szlovák határ közelében, illetve annak mentén haladva fedezhetjük fel a térség néhány kevéssé ismert érdekességét.
A Förster Kálmán-teljesítménytúra 25 és 40, valamint az Ősi lábak nyomában 12 teljesítménytúrákkal együtt hirdették meg ezt a sejtelmes hangzású túralehetőséget is 2016. szeptember 3-ára. A rövidebb, 25 kilométeres távot előnyben részesítők Karancsaljánál fejezhették be a kirándulást, a hosszabb, 33 kilométeres távot választók viszont egészen a Baglyas-kő Vár Természetvédelmi Látogatóközpontig gyalogolhattak, miközben a résztvevők akár medvék felbukkanásával is számolhattak.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Dr. Babits Lajos: A fekete bég otthonában


Az Országos Kéktúrát járva az ország nyugati felébe kalandoztunk, s meglátogattuk Sárvárt és környékét. Ahol hajdan a Gyöngyös és a Rába árterében a mocsárvilág uralkodott, melynek védelmében földvár, később kővár épült, s a falak mögül a hadúr Nádasdy Ferenc vitéz lovasaival sikeresen végigportyázta a török által elfoglalt Dunántúlt, ma virágzó kisváros éli mozgalmas életét.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Németh Imre: Bájos lankák


Nagy örömmel gurultunk be Szentpéterúrba. A falu után egy központibb fekvésű település, Pacsa következett, ami Zala megye legkisebb lélekszámú városa. Innen továbbra is főleg délnek tartva Felsőrajkot érintettük, ahol megálltunk. Érdemes volt, az útleírás szerint a falu központjában körül kell nézni! A leglátványosabb a jól sikerült török kori cölöpvár-rekonstrukció, amelynek tornyaiból szép a kilátás, és jól láttatja a védmű egykori funkcióját. Talán még többet időztünk a piac tetőszerkezete alá függesztett korabeli tárgyak kiállításán, ahol a paraszti élet eszközeit lehetett megcsodálni: hurkatöltő, kukoricamorzsoló, tökgyalu, gereben, teknő, pörzsölő, borona, cséphadaró, sajtár, sámli, zsombor… Csupa-csupa, mára padlás-titokzatosságú eszköz!

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

B. Mezei Éva: Ormánság-Bőköz Fesztivál


A Dél-Baranya három piciny településén, Szaporcán, Kémesen és Tésenfán megrendezett összművészeti fesztivál jó alkalmat nyújtott a koncertek, táncbemutatók és kiállítások mellett az Ős-Dráva árterületében található építészeti és természeti kincsek felfedezésére. A tájházak, a művelődési házak, a templomok mellett megnyíltak a falusi porták, helyet adva a kulturális programoknak, sőt még az utcák is kiállítási helyszínekké váltak. Közben volt idő megismerkedni a helyi gasztronómiai különlegességgel, az Ős-Dráva Látogatóközpontban a hagyományos falusi gazdálkodással, megnézni, miként gyűrűzik meg a madarakat, vagy éppen kenutúrán részt venni a Fekete-vízen.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kertész Z István: Téglajegyek a menedékházért


Sokak számára lehet ismerős az 534 méteres Nagy-Kevélyt és a 483 méteres Kis-Kevélyt összekötő Kevély-nyereg. A 35-40 éves korosztály és a náluk idősebbek még emlékezhetnek az itt állt állandó üzemű menedékházra, a büfére, az étteremre, a sokágyas és különszobákra. Azonban a szükségférőhelyeket már alig valaki tudja felidézni.
Fiatalokkal kapaszkodunk a csillaghegyi HÉV-megállótól, ahonnan a nagy természetbarát elődeink is oly sokszor indultak útnak. Az Ezüst-Kevély hátán rövid kitérőt teszünk az elhagyatott, kőből épült volt TTE-kunyhóhoz. Bár eredetileg az itteni kőfejtők részére készült, a bánya felhagyása után a nagy múltú Természetbarátok Turista Egyesülete vette gondozásba. Itt éjszakáztak rendszeresen akkor is, amikor a Kevély-nyeregben építették az egyesület nagy menedékházát.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Hegyisport, túravilág, életmódmagazin 2016. 5. számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu