HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT Stúdió-Pé Reklámiroda KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2017. 6. szám
Tél
2018. február 20. Kedd
276626
55
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Keresés
Újság archívum
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Stúdió-Pé Reklámiroda
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2016-11  
 
Megjelent a HTM 2016. 5. száma!
2016-11-15
Nyomtatható változat!
Nagy Árpád: Hegyi vasparipák
Dr. Riskó Ágnes: Kanyonország
Nagy Árpád: Zúgók, hidak, létrák
Sali Zoltán: A szerb Athosz
Elek Lenke: A természet mély szeretete
Barna Béla: Goethe csokoládéja
Fekete Mónika: Savanyúvíz és őselefánt
Dr. Szekeres Béla: Erődtemplomok
Szepessy Gábor: Lássuk a medvét!
Dr. Babits Lajos: A fekete bég otthonában
Németh Imre: Bájos lankák
B. Mezei Éva: Ormánság-Bőköz Fesztivál
Kertész Z István: Téglajegyek a menedékházért

 

Nagy Árpád: Hegyi vasparipák


Nézzük át röviden, hogy a XIX–XX. század fordulóján, a kötöttpályás vasútvonalak építésének fénykorában milyen vasúti tervek születtek, és közülük melyek váltak valóra a Tátrában.
A XIX. század végén három vasútvonalat is építettek a Tátra körút fürdőhelyeihez. 1895-ben nyílt meg a Poprád–Késmárk-vasútvonalból Kakaslomnicnál elágazó, ma is közlekedő tátralomnici vasút. Ezt követte a Tátracsorba–Csorbató közötti fogaskerekű vasút, amelyet 1896. július 28-án adták át a forgalomnak, akkori végállomása a tó déli partján, a később felépült Nagyszálló mellett volt.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Riskó Ágnes: Kanyonország


Amerikából jöttünk: dióhéjban 17 nap, két állam, 14 nemzeti park, állami park és indiánok által kezelt terület a mérleg. Ketten indultunk el Attilával, repülőgéppel, négy átszállással az Egyesült Államokba. Kicsit késve, de hozzájutottunk Las Vegasban a még itthonról lefoglalt Cherokee Jeephez. Jó választás volt, mert a hátsó üléseket lehajtva kényelmesen tudtunk benne aludni hálózsákjainkban, nem kellett sátorállítással és -bontással töltenünk az időt.
Korán reggel indulás a Tűz völgyébe, mely nevét a vöröshomokkő képződményekről kapta. Las Vegastól körülbeül 58 mérföldre, északkeletre a Mojave-sivatagban található. Ez Nevada állam első és legnagyobb állami parkja, 1934-ben alapították. A vörös homokkő 150 millió éve, a dinoszauruszok korában keletkezett. A park területe ősidők óta lakott, itt éltek az úgynevezett „kosárkészítő” emberek, majd az anasazi indiánok telepedtek meg itt. Megnéztük a 4000 éves ősi indián sziklarajzokat, a különböző sziklaképződményeket (Nagy zongora, Pudli kutya, Sziklaív, Egyensúlyozó szikla, Szivárvány kilátópont, Szilíciumdómot, Hét nővér stb.) és a park jelképét, az Elefánt sziklát.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Nagy Árpád: Zúgók, hidak, létrák


Stájerországban, Graztól északra, a Fischbachi Alpokban található Mixnitz falucska, a magyar turistacsoportok népszerű célpontja. A település határában található ugyanis a Medve-szurdok, Ausztria egyik legszebb szurdokvölgye, melyet a XIX. század utolsó éveiben tártak fel.
Hat fiatalember indult útnak 1896-ban, hogy megkísérelje végigjárni a Mixnitz-patak (Mixnitzbach) korábban járhatatlannak hitt völgyét. A helyet a környékbeliek Medveölő-szurdok (Bärenschützklamm) néven ismerték, utalva ezzel azokra az időkre, amikor Stájerországban éltek még medvék.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Sali Zoltán: A szerb Athosz


A szerbiai Golija-hegységben eredő Nyugati-Morava folyó Poľega és Čačak városok között jelentősen összeszűkül: beérünk az Ovčar és Kablar hegyek közötti szurdokvölgybe, az Ovčar–Kablar-szorosba. Fontos közlekedési útvonal halad itt: a Közép- és Nyugat-Szerbiát összekötő főút-, illetve vasútvonal.
Az Ovčar–Kablar-szoros és környezete „szerb Athoszként” is ismert, ugyanis a területen a XIV. századtól kezdődően mintegy 300 kisebb-nagyobb kolostort és templomot építettek.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Elek Lenke: A természet mély szeretete


Törpenyíresek, kopár sziklák, almáktól roskadozó fák délen, gránittömbök, lingonbogyókat termő bokrok, tundra, fenyők milliárdjai, mocsarak északon, kristálytiszta, csendes tavak, szigetek, öblök, örvénylő folyók. Ez mind Svédország – és még oly sok más.
A természet szeretete nemcsak szlogen Svédországban, hanem alapeszmény, a svéd nemzeti érzés alapja. Híres az ősi, a világon egyedülálló törvény, az úgynevezett „mindenki joga”, azaz allamansrätten. Ennek értelmében mindenkinek joga van szabadon tartózkodni a természetben, sőt, sátrat verni, gombát, virágot, erdei gyümölcsöket szedni, fürödni és horgászni – még magánterületen is! –, amennyiben a lakott házaktól látó- és hallótávolságon kívül marad. A kerítés, akárcsak a függöny ritka errefelé.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: Goethe csokoládéja


Csehország bővelkedik homokkő sziklákban s azok ezernyi formációjában. A sok homokkővidék közül az egyik leghangulatosabb talán Adršpach sziklavilága.
Csehországban, Trutnov és Náchod városa között egy félkör alakú betüremkedés található Lengyelország felé. Különleges táj ez, van itt két sziklaváros is: az egyik Adršpach (Adersbach), a másik Teplice nad Metuji környékén. Közös a neve a sziklarengetegnek: Teplicko-adršpašské skály (Teplic–adersbachi sziklák). A két sziklaváros közül kiránduljunk el ezúttal az Adršpach közelébenfekvőhöz…

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Fekete Mónika: Savanyúvíz és őselefánt


A felvidéki Fülektől délkeletre, Salgótarjántól északkeletre emelkedik az országhatár által kettévágott Ajnácskői-hegység. A szlovák nevezéktanban Cseres-hegységnek hívják (Cerová vrchovina), és a pliocén-pleisztocén kori bazaltos vulkánosság építette fel. A bazalthegyeken szép várak emelkednek, ezek közül egyik leghangulatosabb Ajnácskő.
A Cseres-hegységbe tett túránk első állomásául érdemes Fülek (Fiµakovo) várát is beiktatni programunkba.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Szekeres Béla: Erődtemplomok


A „Homoródok” Hargita megyei települései zömmel székely lakosúak, a Brassó felé levőket már főleg szászok népesítették be az elmúlt századokban. A sűrűn támadó ellenség miatt az emberek elsősorban a templomokban keresetek menedéket, vár csak kevés helyen épült. Így jöttek létre a székely (pl. Székelyderzs) és a szász (pl. Szászfehéregyháza) erődített templomok, de az utunkba eső Homoróddaróc és Kaca erődtemplomai is.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Szepessy Gábor: Lássuk a medvét!


Idén ősszel rendezték meg második alkalommal az ősmaradványairól híres Ipolytarnócot a nógrádi megyeszékhellyel összekötő „Lássuk a medvét!” elnevezésű teljesítménytúrát. Ennek különlegessége részben abban rejlik, hogy a magyar–szlovák határ közelében, illetve annak mentén haladva fedezhetjük fel a térség néhány kevéssé ismert érdekességét.
A Förster Kálmán-teljesítménytúra 25 és 40, valamint az Ősi lábak nyomában 12 teljesítménytúrákkal együtt hirdették meg ezt a sejtelmes hangzású túralehetőséget is 2016. szeptember 3-ára. A rövidebb, 25 kilométeres távot előnyben részesítők Karancsaljánál fejezhették be a kirándulást, a hosszabb, 33 kilométeres távot választók viszont egészen a Baglyas-kő Vár Természetvédelmi Látogatóközpontig gyalogolhattak, miközben a résztvevők akár medvék felbukkanásával is számolhattak.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Dr. Babits Lajos: A fekete bég otthonában


Az Országos Kéktúrát járva az ország nyugati felébe kalandoztunk, s meglátogattuk Sárvárt és környékét. Ahol hajdan a Gyöngyös és a Rába árterében a mocsárvilág uralkodott, melynek védelmében földvár, később kővár épült, s a falak mögül a hadúr Nádasdy Ferenc vitéz lovasaival sikeresen végigportyázta a török által elfoglalt Dunántúlt, ma virágzó kisváros éli mozgalmas életét.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Németh Imre: Bájos lankák


Nagy örömmel gurultunk be Szentpéterúrba. A falu után egy központibb fekvésű település, Pacsa következett, ami Zala megye legkisebb lélekszámú városa. Innen továbbra is főleg délnek tartva Felsőrajkot érintettük, ahol megálltunk. Érdemes volt, az útleírás szerint a falu központjában körül kell nézni! A leglátványosabb a jól sikerült török kori cölöpvár-rekonstrukció, amelynek tornyaiból szép a kilátás, és jól láttatja a védmű egykori funkcióját. Talán még többet időztünk a piac tetőszerkezete alá függesztett korabeli tárgyak kiállításán, ahol a paraszti élet eszközeit lehetett megcsodálni: hurkatöltő, kukoricamorzsoló, tökgyalu, gereben, teknő, pörzsölő, borona, cséphadaró, sajtár, sámli, zsombor… Csupa-csupa, mára padlás-titokzatosságú eszköz!

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

B. Mezei Éva: Ormánság-Bőköz Fesztivál


A Dél-Baranya három piciny településén, Szaporcán, Kémesen és Tésenfán megrendezett összművészeti fesztivál jó alkalmat nyújtott a koncertek, táncbemutatók és kiállítások mellett az Ős-Dráva árterületében található építészeti és természeti kincsek felfedezésére. A tájházak, a művelődési házak, a templomok mellett megnyíltak a falusi porták, helyet adva a kulturális programoknak, sőt még az utcák is kiállítási helyszínekké váltak. Közben volt idő megismerkedni a helyi gasztronómiai különlegességgel, az Ős-Dráva Látogatóközpontban a hagyományos falusi gazdálkodással, megnézni, miként gyűrűzik meg a madarakat, vagy éppen kenutúrán részt venni a Fekete-vízen.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kertész Z István: Téglajegyek a menedékházért


Sokak számára lehet ismerős az 534 méteres Nagy-Kevélyt és a 483 méteres Kis-Kevélyt összekötő Kevély-nyereg. A 35-40 éves korosztály és a náluk idősebbek még emlékezhetnek az itt állt állandó üzemű menedékházra, a büfére, az étteremre, a sokágyas és különszobákra. Azonban a szükségférőhelyeket már alig valaki tudja felidézni.
Fiatalokkal kapaszkodunk a csillaghegyi HÉV-megállótól, ahonnan a nagy természetbarát elődeink is oly sokszor indultak útnak. Az Ezüst-Kevély hátán rövid kitérőt teszünk az elhagyatott, kőből épült volt TTE-kunyhóhoz. Bár eredetileg az itteni kőfejtők részére készült, a bánya felhagyása után a nagy múltú Természetbarátok Turista Egyesülete vette gondozásba. Itt éjszakáztak rendszeresen akkor is, amikor a Kevély-nyeregben építették az egyesület nagy menedékházát.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Hegyisport, túravilág, életmódmagazin 2016. 5. számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu