HTM
Stúdió KÖNYVESBOLT Stúdió-Pé Reklámiroda KORNÉTÁS KIADÓ Ufómagazin
2017. 6. szám
Tél
2018. február 20. Kedd
276625
41
Aktuális számunk
Hírek
Cikkek
Hírlevelek
Képtár
Friss hírek
Könyvajánló
Hírlevél
Hirdetési ajánlat
Letöltések
Linkgyűjtemény
Főszerkesztő
Impresszum
Keresés
Újság archívum
2017.
1  2  3  4  5  6 
2016.
1  2  3  4  5  6 
2015.
1  2  3  4  5  6 
2014.
1  2  3  4  5  6 
2013.
1  2  3  4  5  6 
2012.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2011.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2010.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2009.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2008.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2007.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2006.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2005.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
2004.
1  2  3  4  5  6 
7  8  9  10  11  12 
Partnereink
KORNÉTÁS KIADÓ
Stúdió-Pé Reklámiroda
Ufómagazin
Sóskúti Híradó
Zámori Hírek



Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület
Tóvirág Vendégház Zalacsány 2000 éves Sólyom - Tradicionális Íjász és Hagyományőrző Bolt Club Hotel
KÖNYVAJÁNLÓ FOTÓKIÁLLÍTÁS
Újság archívum » 2017-04  
 
Megjelent a HTM 2017. 2. száma!
2017-04-20
Nyomtatható változat!
Dr. Babits Lajos: A magyar ezüst nyomában
Takács Antal: A Ferenc-csatorna
Dr. Palla Gábor: Bableves vadász módra
Szepessy Gábor: Élő vár Zemplénben
Nagy Árpád: Nem csak sasoknak!
Barna Béla: A trollok etetése tilos!
Kertész Z István: Kőleves a Kő-hegyen
Dr. Szekeres Béla: Herkules hévizei
Takács Antal: A szecesszió jegyében
B. Mezei Éva: A vizek városa
Dr. Babits Lajos: Hegymenet némi sárral
Kádár András: Rügyek és Gyökerek

 

Dr. Babits Lajos: A magyar ezüst nyomában


A Vértes hegység déli nyúlványai Európa leggazdagabb bauxitvagyonát rejtették a mélyükben, kitermelésükre Gánt határában 1926–1988 között több bauxitbányát is működtettek. A külszíni fejtésű bányák kimerültek, a bányászat abbamaradt, a legtöbb bányagödröt rekultiválták, de szerencsénkre a Bagoly-hegyi bányát földtani parkká alakítva megnyitották a látogatók előtt.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Takács Antal: A Ferenc-csatorna


Háromszáz éve, 1715-ben született meg a gondolat egy, a Dunát és a Tiszát összekötő csatorna létesítéséről. A leendő csatorna fő feladata lett volna a hajózás, de szóba került az öntözésre és a bácskai vadvizek, mocsarak lecsapolására történő hasznosítása is. Akadtak elképzelések, ötletek, tervek szép számban, de a munkálatokból nem lett semmi.
Több évtizedes csend után mégis csak történt valami. A Kiss testvérek – József (1748–1813) és Gábor (1751–1800) vízépítő mérnökök – tervei alapján az 1792-ben alapított „Ferenc-csatornai Királyi Szabad Hajózási Társaság” 1793-tól 1801-ig Bácskában (az akkori Bács-Bodrog vármegye területén) megépítette a 108 kilométer hosszú Ferenc-csatornát (Veliki bački kanal), melyet az akkor uralkodó I. Ferenc királyunkról nevezték el.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Dr. Palla Gábor: Bableves vadász módra


Elő a bakancsot, és irány a Cserhát, annak is azok a részei, amelyek kevésbé ismertek! Az autót Szandaváralján a buszmegállóban hagyjuk, itt fut az Országos Kék is, tábla mutatja, hogy bő egy óra alatt Szandavárhoz kapaszkodhat fel a turista. A település szélén traktorút vezet felfelé, baloldalon erdősávval, jobbon pedig legelővel.
A legelő szélén az út erdőben folytatódik, hamarosan a Mária-forráshoz érünk. Megtöltjük friss vízzel kulacsot, majd a tölgyesek között kaptatunk felfelé. Útelágazás, a kék jelzés fut tovább, romjelzés mutatja, merre van Szandavár.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Szepessy Gábor: Élő vár Zemplénben


Idén tavasszal nyílt meg ismét a látogatók előtt hazánk egyik legszebb fekvésű erőssége, a füzéri. A hegyi sasfészket az „Élő vár Zemplénben” című projekt keretében az elmúlt években újraépítették, s napjainkban már nemcsak egy romot, hanem valódi várat csodálhatnak meg a történelmi emlékek iránt érdeklődők.
Az impozáns erődítményt a Sátoraljaújhelyet Telkibányával összekötő 37. számú műútról Pálházánál lekanyarodva közelíthetjük meg.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Nagy Árpád: Nem csak sasoknak!


Minden bizonnyal a Lengyel-Tátrában található Sas út (Orla Perć) tekinthető a Tátra legnagyobb kihívást jelentő turistaútjának. Az útvonalon a beépített láncok, egyéb segédeszközök meglehetősen nagy száma, valamint egyes szakaszainak kitettsége miatt nem ajánlott itt kezdeni a Tátrával történő ismerkedést.
A Sas út gerincén történő biztonságos közlekedéshez szükség van megfelelő felszerelésre, magashegyi tapasztalatra, arra, hogy a kitett helyeken is nyugodtak tudjunk maradni (ideértve a teljes szédülésmentességet), valamint kellő óvatosságra.
De vajon tényleg ennyire nehéz a szinte teljes hosszában 2100–2300 méter magasságban vezető Sas út?

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Barna Béla: A trollok etetése tilos!


Norvégia második legnagyobb városa, Bergen a világörökség részeként számon tartott Hanza-kereskedőházakról (Bryggen) híres. A település két kilátóhegye a Fløyen és az Ulriken. Az egyikre sikló (Fløibanen), a másikra kabinos felvonó (Ulriksbanen) is felvisz. Ezek kombinálásával már a város határában fantasztikus gyalogtúrákat tehetünk.
Bergen a legszebb fekvésű nagyvárosok közé tartozik: a fjordok és hegyek által körülvett települést 1070-ben alapította Olav Kyrre. A középkorban Skandinávia talán legfontosabb városa, 1314-ig pedig Norvégia fővárosa volt.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


Kertész Z István: Kőleves a Kő-hegyen


Pomáz és Szentendre nemcsak a HÉV két fontos állomása, környékükön temérdek turista- és menedékház is létesült az idők folyamán. A hajdan volt tizenkettőből mára csak kettő üzemel, a Kőhegyi menedékház és a Janda Vilmos kulcsosház.
Amikor elkészült 1888-ban a Budapest és Szentendre közötti helyiérdekű vasút, rögtön nagyobb lendületet vett a környéken a turistáskodás is, ahogy annak idején a szabadban való sportszerű barangolást nevezték.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Szekeres Béla: Herkules hévizei


Az egykor Európa-hírű fürdőhelyet, Herkulesfürdőt már régóta szerettük volna felkeresni, aztán egy dél-erdélyi út során erre is lehetőségünk adódott. Természetjáróként nem is csupán a fürdőhely, hanem a fantasztikus természeti képződmény, a Cserna-völgy vonzott minket elsősorban.
A 24 ezer négyzetkilométer kiterjedésű Domogléd – Cserna-völgy Nemzeti Park részét képező Cserna-völgy patakja, a Cserna a Duna bal oldali mellékfolyója, amely Orsovánál ömlik a Dunába (a név a „fekete” jelentésű szláv szóból származik).

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Takács Antal: A szecesszió jegyében


Szabadka (Subotica) Szerbiában, a Vajdaság északi részén, a szerb–magyar határtól mindössze 12 kilométerre fekszik. Az Észak-bácskai körzet székhelye. Újvidék (Novi Sad) után a Vajdaság második legnépesebb városa, lakosainak száma megközelíti a százezer főt. A város a vajdasági magyar és horvát/bunyevác kisebbség kulturális központja.
Szabadka első írásos említése – Zabadka/Zabotka néven – 1391-ből származik. A századok folyamán neve többször is változott: 1679-től Szabadka, 1743-tól (miután mezővárosi rangot kapott) Szent-Mária, 1779-től (Mária Teréziától ekkor kapta meg a szabad királyi város címet) Maria-Theresiopolis volt a neve, majd 1811-től hivatalosan is ismét Szabadka lett. Szerb neve, Subotica 1653 óta ismeretes.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


B. Mezei Éva: A vizek városa


A Gerecse hegység nyugati lábánál elhelyezkedő Tatát gyakran nevezik a vizek városának: tavak, források, patakok frissítik a levegőt a ligetekkel, parkokkal teli városban. Nem véletlenül népszerű a történelmi emlékhelyeket csakúgy, mint a természetet kedvelő kirándulók, sportolók, az aktív kikapcsolódást keresők körében.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Dr. Babits Lajos: Hegymenet némi sárral


Mátraverebély, a Zagyva partján terpeszkedő Árpád-kori település manapság leginkább a határában található Szent-kútjáról nevezetes. Az országosan híres kegyhely forrását és a mellette álló katolikus templomot évente zarándokok tömege látogatja meg. Másfelől a Mátra nyugati kapujának is tekinthetjük, hisz meredek oldalán turistautak szaladnak a hegycsúcsok felé.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------

 

Kádár András: Rügyek és Gyökerek


A hazánkba látogatott, és két előadást is tartott dr. Jane Goodall tavaly, az általa indított Rügyek és Gyökerek (Roots & Shoots) környezeti nevelési programról, amit hazánkban is szeretne meghonosítani a magyarországi Jane Goodall Intézet segítségével.
A program lényege, hogy mindenki a saját közvetlen környezetében, a lakóhelyén mérje fel, mi az, amin változtatni szeretne, jobbá tenne, és erről készítsen munkatervet, toborozzon csapatot hozzá, és öntevékeny módon valósítsa meg az elképzeléseit. Lehet ez akár egy adott erdőterület kitakarítása, egy nyugdíjasotthon lakóinak felvidítása vagy egy jótékony túraverseny megszervezése. Ezek az apró jótettek összeadódnak az országban, a világban, és jobbá teszik planétánkat.

Bővebben a Hegyisport, túravilág, életmódmagazinban...

 

--------------------------------------------------------------------------------


A teljes cikkeket a Hegyisport, túravilág, életmódmagazin 2017. 2. számában olvashatják!

« vissza oldal teteje Küldje el ismerősének
 
Cím: 1138 Budapest, Népfürdő u. 15/D.
Telefon/Fax: 359-6461, 359-1964
Szerkesztőség: Tel./Fax: 789-7149, 239-0146
2012 © HTM
Minden Jog Fenntartva!
4brainz - webdesign & development | weboldalsablonok.hu